Holdvilág-árok, Barát-patak, Sikárosi-rét – többek között ezekről mondta ki január végén a pomázi, fideszes többségű önkormányzat illetékes bizottsága, hogy nem tekinti értékeknek, és azonnali hatállyal törli őket a helyi értéktárból. Íme a lista, amelybe a Facebookon futottunk bele:
| ||
Elsőre nehéz elképzelni, mi okból törölnek olyan népszerű kirándulóhelyeket az értékek közül, mint amilyen például a Holdvilág-árok, vagy éppen a Majdán-fennsík. Ugyanakkor az eset remekül megmutatja, hogyan dolgozik a fideszes vezetésű önkormányzat, és milyen galiba lehet egy kis „sértődésből”.
Korábban a cseresznye volt a bűnbak
Hogy értsük a történteket, vissza kell kicsit menni az időben.
A 2012-ben elfogadott hungarikumtörvény rendelkezései alapján a magyarországi települések és tájegységek értéktárakat hozhatnak létre, ahová olyan helyi hungarikumokat válogathatnak be, amelyeket fontosnak tartanak. Ezek elfogadásáról a helyi értéktárbizottság dönt, és kézzelfogható előnnyel valójában nem jár, ha valami bekerül az értéktárba: ez mindössze arról szól, hogy a városok és falvak az értéktárral is igyekeznek turistákat csalogatni, népszerűsíteni a települést, és persze az ilyen-olyan „hungarikumokat” rendszeresen propagáló kormány kedvében járni.
A fideszes vezetésű Pomázon is megpróbálkoztak az értéktár összeállításával.
Elsőre viszont nem jött össze a dolog, mert mindössze egyetlen javaslat érkezett az önkormányzat honlapjára kikerült felhívásra. Majd 2015 elején Hardi Péter, LMP-s önkormányzati képviselő határozta el, hogy bebizonyítja az értéktár létjogosultságát, és összegyűjti az értékeket. Sikerrel is járt, mivel kilenc pomázi lakos 23 értéket gyűjtött össze. Murányi Borbála, az Együtt helyi képviselője szerint ezután azonban szinte azonnal elkezdődött a „gáncsoskodás”, aminek szerinte az állhatott a hátterében, hogy a pomázi értéktárat egy ellenzéki képviselő hívta életre – ami nem túlságosan tetszett a fideszes vezetésű testületnek.
Bár az értéktárbizottságot később létrehozták, pontosabban a helyi kulturális bizottság tagjaiból összegründolták, a lakosok által megalkotott, képekkel és indoklással megtámogatott javaslatokat egy évvel azok benyújtása után mégis elkezdték visszadobni.
Volt, ahol arra hivatkozott az önkormányzat, hogy nincs megfelelően aláírva a javaslat, de, ahogy arról Hardi Péter is beszámolt, előfordult, hogy valaki aznap kapta meg a pótlásra felszólító levelet, amelyik napra megszabták a határidőt. A javaslatokat benyújtó lakosok közül voltak, akik a packázások miatt inkább nem is folytatták a munkát, ám az értéktár késéssel ugyan, de végül csak létrejött 2016 januárjában. Igaz, nem sokkal később a fideszes Nagy Attila javaslatára az egyik értéket, a pomázi hosszú szárú cseresznyét rögtön eltávolították az értéktárból, mivel a polgármester szerint is „átpolitizálódott” a gyümölcs. (Erről a végtelenül abszurd sztoriról még tavaly ősszel írt hosszabban az Index.)
A kiadvány
A múlt hónap végén eltávolított 10 darab értéket Hardi felkérésre a szintén Pomázon élő Pásztor Lajos természetjáró állította össze. Ő javasolta például, hogy legyen benne a helyi értéktárban a Pomázt érintő Barát-patak, és szerepeljen az Oszoly-erdő is. Pásztor azt mondta a magyarnarancs.hu-nak, hogy sokat dolgozott az értékek összeállításával, képeket és felvételeket készített, és nem értette, az önkormányzat miért kekeckedik folyton. Volt, hogy a 10 anyag átdolgozására 2 napja lett volna, mert az önkormányzat nem találta megfelelőnek azokat. Pásztor Lajos pont a hasonló esetek miatt kötötte ki, hogy az általa összeállított anyagot az értéktáron kívül csak a beleegyezésével lehet felhasználni.
| ||
Ezért is lepődött meg, amikor még 2016-ban megcsörrent a telefonja, és arra kérte az önkormányzat, hogy másnap, de legkésőbb harmadnap vigye be az önkormányzathoz az értékekről, azaz a természeti örökségekről készített fotók nyomdában is használható változatát, hogy elkészülhessen egy tervezett kiadvány. Ez a kiadvány valójában összegzése lett volna a pomázi értékeknek, amellyel a lakosokat ajándékozták volna meg.
Pásztor most azt mondja, korábban senki nem szólt neki semmiféle kiadványról, és amikor jelezte, hogy az anyagok értéktáron kívüli felhasználáshoz a beleegyezése is szükséges, az önkormányzat képviselője azt állította, hogy ez nem így van. A férfi nem tudja, hogy beleegyezett volna-e az anyaga kiadványban való szerepeltetésébe, ha „rendesen megkérik”, de mivel nem így történt, nem járult hozzá. Az sem tetszett neki, hogy a készülő kiadványról alig lehetett valamit tudni, sőt, Murányi Borbála szerint például igen hiányos lett volna, a helyi szerbek és svábok legjelentősebb értékei is hiányoztak volna belőle.
Akkor nem is kellenek az értékek!
A történet azonban innentől vesz igazán abszurd fordulatot. A képviselő-testület tavaly szeptemberi ülésén, amikor beszámoltak az értéktárról és a bizottság munkájáról, akkor került elő, hogy a kiadvány nem fog elkészülni, mert kevés az érték. Vicsi László fideszes polgármester és a korábban jobbikos, de a pártból azóta az „Attila unokái vagyunk” program eltűnése és a lex CEU jobbikos elítélése miatt kilépett Sarkadi Attila igyekezett Hardi Péterre és Pásztor Lajosra rátolni a felelősséget, amiért nem jelenik meg az adventi időszakban a kiadvány.
A jegyzőkönyv szerint Vicsi azt mondta, a mostani állás szerint „ez a történet (mármint az értéktár létrehozása – G. M.) megbukott. Nem sikerült. Arról nem tehetünk, hogy Pásztor Lajos megsértődve ezt betiltotta. Erre a munkára felkértünk egy képviselőt, nem sikerült.” Az ominózus, olykor vádaskodásokkal teli ülésen Hardi amúgy megjegyezte, hogy ő is bánja, hogy nem készül el a kiadvány, és nem ért egyet Pásztor Lajossal, aki nem járult hozzá a felhasználáshoz.
Úgy tűnik azonban, az önkormányzat tényleg megsértődött: január közepén a polgármester javasolta, hogy töröljék az értéktárból a Pásztor által javasolt értékeket. Ennek látszólag nincs semmi értelme, hiszen a férfi ahhoz mindvégig hozzájárult, hogy az anyaga szerepeljen az értéktárban. De Vicsi polgármester arra hivatkozik, hogy így később ezeket az értékeket valaki újra benyújthatja, és akkor talán elkészülhet a tervezet kiadvány, bár kérdéses, hogy ki akarná pont ezeket az értékeket újra benyújtani. Az értéktárbizottság nem késlekedett: január 23-án már törölte is a felvett értékek közül a Pásztor által javasoltakat.
Pásztor Lajos azt mondja, szerinte ami most történt, a polgármester „kicsinyes bosszúja”, az önkormányzat ugyanakkor továbbra is az anyagot összeállító férfira mutogat, aki szerintük megakadályozta a kiadvány létrejöttét. Annyi biztos, hogy a kiadvány még mindig nem készült el, és a hosszú szárú cseresznye, valamint a most törölt tíz érték miatt a pomázi értéktár tovább zsugorodott: immáron csak kilenc értéket tartalmaz. Az üggyel kapcsolatban megkerestük a pomázi értéktárbizottság elnökét, Ternovszky Bélát (ő a Fidesz egyik helyi képviselője, és a Macskafogó rendezője), aki azzal érvelt, hogy a januári döntés igazából egy „korábbi tévedés, figyelmetlenség korrigálása” volt, mert szerinte a Pásztor Lajos által javasolt értékeket fel sem lett volna szabad venni az értéktárba, mivel eredetileg nem volt mellékelve az anyag mellé hozzájáruló nyilatkozat. Ternovszky azt írta a magyarnarancs.hu-nak, hogy a 10 érték törlésével szabad utat engedtek annak, hogy valaki „újra beterjessze a rendelet előírásainak és szellemének megfelelő módon a törölt értékeket”.
Írtunk e-mailt a polgármesternek, illetve a jegyzőnek is, de választ egyelőre nem kaptunk. Amint érkezik valahonnan, jelezni fogjuk.
Frissítés:
Válaszolt Vicsi László polgármester, aki azt írta, hogy „a jogszabályok értelmében szövegesen és képi formában is be kell mutatni az értéket, nem elég csak felsorolni” őket. Vicsiék azt remélik, „hogy az értékek kivétele után lesz lehetősége egy olyan személynek elkészítenie majd a dokumentumot, aki hozzá is járul annak tartalmának nyilvánossá tételéhez, segítve az értékeink megismerését”. A településvezető szerint az értéktár bemutatásának része lenne egy ilyen kiadvány létrehozása, így nem értik, miért gondolja úgy Pásztor Lajos, hogy ez „értéktáron kívüli felhasználás”.
