Számos elutasítás után végre szóba áll velünk egy férfi az elhanyagolt templomkert mögött. Azt mondja, ki van adva, hogy senki nem nyilatkozhat, mégis ömlik belőle a panasz: rendőrt a faluban ritkán látni, de ha járőrözni jönnek, sosem lehet tudni, miért büntetnek. Van, akit azért, mert a kövesúton gyalogol, és nem a járdán, ugyanakkor mások teljes nyugalommal száguldozhatnak rendszám, jogosítvány nélkül. A hatóság segélyosztáskor sem jelenik meg, amikor menetrendszerűen megérkeznek Mercedesszel a postához vagy a takarékszövetkezethez az uzsorások. A férfi magyarázatul hozzáteszi: annyi itt a gyenge ember, sokan éhen is halnának, ha nem lenne kamatos bolt és zugkocsma, ahol csak felírják a vásárlást, amit kamatos kamattal kell visszafizetni, ha megjön a segély, a családi pótlék vagy a nyugdíj. "Annak sem járt utána senki, ki lopja le folyton az általános iskola homlokzatáról a névtáblát és a zászlót, és hogy hova tűnt az iskolai fűtőcső alumíniumköpenye. Azt kérdezze meg valakitől, hogy azokat is ellenőrzik-e, akik a vasat ilyen mennyiségben átveszik!" Egy másik, harminc év körüli, közmunkásként dolgozó férfi is megszólal: négy gyermekéből egy a szolnoki roma iskolába jár, egy pedig a helyi iskolában tanul. "Napok óta nincs telefonja az iskolának, mert elvágták a vezetéket, de az önkormányzat csődben van, nincs pénz a helyreállításra. Nincs pénz semmire, ide a templomba nem jön a pap, mert nem adták meg neki a tiszteletet, nincs már tanoda, lebontották a kultúrt, pedig két éve még ott tartották a gyerekeknek a farsangot, és ott ebédeltek, a könyvtár maradékát polcostul az iskola igazgatónője menekítette át az iskolába. Ha kihalnak egy házból, másnap minimum a tető hiányzik róla, mégsem tesz ellene a hatóság. Csak a szép Tisza van, azt nem lophatja el senki."
Lefelé a lejtőn
Tiszabőt valaha gazdag agrárfaluként tartották számon. A magyarok mellett nagy számban lakták zsidó családok, a tiszafüredi Menóra Alapítvány információi szerint a 19. század közepén 424 zsidó élt itt. Bár az 1857-ben átadott Szolnok-Debrecen vasútvonal elkerülte a falut, a mezőgazdaság kiegyensúlyozott megélhetést biztosított, még a téeszesítés sem rendítette meg a tiszai áruszállítás révén biztos piacú kisgazdaságok egzisztenciáját.
A hatvanas években a megyei vezetés a cigánytelepek felszámolásáról szóló párthatározat kénytelen-kelletlen végrehajtása során "beáldozta" a falut: a tanácselnök cigány családokat telepített be, akiket igyekeztek térben szétszórni, a nem cigány környezettől várva a jövevények "átnevelését". Ezzel egy időben azonban Tiszabőt szinte elvágták a környezetétől: megszüntették a tiszai kompot, így a korábban fontos átkelőhelyből zsáktelepülés lett. A magyar lakosok másutt kerestek munkát, és a falu mára egy óriási teleppé alakult. A végső csapás nem is a rendszerváltáskor felbomlott téesz, a gyanús kárpótlási ügyek, valamint a szétlopott húsüzem volt, hanem a 2000-es tiszai árvíz, amely 11 méteren tetőzött, és lerombolt 85 házat, súlyosan megrongált 400 másikat, az elköltözni szándékozók pedig támogatást kaptak a távozáshoz.
Fotó: MTI - Mészáros János
Az ezredforduló tájékán a 2000 főre csökkent lakosság több mint fele volt roma; a magyar népesség elöregedését és a romák gyors ütemű szaporodását érzékelteti az a 80-20 százalékos arány, ami néhány iskolai osztályban az utóbbiak javára létrejött. A mindkét népességet egyformán sújtó halmozottan hátrányos helyzet legfőbb oka a munkanélküliség volt, de a két népcsoport önszántából nem vagy alig érintkezett egymással. Ekkor azonban még létezett faluház, falusegítő központ, a gyermekeknek nyári foglalkozásokat szerveztek, és helyben is élt értelmiség. Ma már az óvodában és az iskolában tanító pedagógusok Törökszentmiklósról, Fegyvernekről és Kenderesről járnak át Tiszabőre.
A szegregálódás folyamatát azonban nem sikerült megállítani. Tiszabő 2009-ben átvette Csenyététől, majd 2010-ben és 2011-ben megtartotta az ország legszegényebb települése címet: az egy főre jutó általános vásárlóerő az országos átlag mindössze 40 százaléka. A falu társadalma mereven két részre oszlik. A falat nejlon szemeteszsákkal pótló vályogviskók közül kirínak az új építésű, antikos oszlopokkal, kőoroszlánokkal cicomázott villák, a legillusztrisabb ház tetején turulszobor trónol. A faluban nagyjából mindenkit Mágának (innen származik Mága Zoltán hegedűművész), Burkusnak, Farkasnak és Mányinak hívnak. Ez az oka, hogy az önkormányzati választásokkor a képviselőjelöltek neve mellé mindenkinek odaírják a könnyebben felismerhető cigánynevét, hogy a vezeték- és a szintén gyakori keresztnév-azonosság ellenére is meg lehessen őket különböztetni.
Az évtizedek óta forráshiánnyal küszködő Tiszabő nem tavaly vált először fizetésképtelenné, hanem közel húsz éve, amikor 27 milliós adóssága miatt az adóhivatal végrehajtással fenyegette a hitelből létrehozott szalmabrikettgyártó üzemébe külső működő tőkét bevonni képtelen falut. Azóta a helyzet csak romlott: a tavaly megindított és jelenleg is tartó csődeljárásra Tiszabő 120 milliós tartozása miatt került sor. Nagyobb összegre tart igényt az OTP Bank és a Magyar Államkincstár, míg további összegekre 35 beszállító vár. Megoldást jelenthetett volna, ha az önkormányzat valahogy megegyezik a hitelezőkkel, ennek azonban jelentős akadálya, hogy a testület hosszú ideig határozatképtelen volt, mert hét tagja közül egyszerre négy volt előzetes letartóztatásban - többek között Farkas Barnabás polgármester és a jegyző is - a faluban történt 400 milliós szocpolos csalássorozat miatt. Ebben a 301 gyanúsítottból tizenkilencen szervezőként működtek közre, elsősorban ők voltak a bűncselekmények haszonélvezői. A nyomozás során összesen 178 rendbeli csalást, 182 rendbeli közokirat-hamisítást, 12 rendbeli hivatali visszaélést, 17 rendbeli hivatalos személy általi közokirat-hamisítást és 8 rendbeli okirattal visszaélést állapítottak meg. 2005 és 2009 között a gyanúsítottak fiktív ingatlan-adásvételi szerződések megkötése után igényeltek különböző összegű, de általában több millió forintos szociálpolitikai támogatásokat. A reménytelenül szegény faluban 15-20 millió forintos adásvételi szerződésre is volt példa, ám a jellemző összeg három-négy millió volt, miközben az ingatlanok a szerződésben megjelölt összegnek a töredékét érték, a vevőként feltüntetett személyek pedig nem rendelkeztek a szocpol-támogatás feltételéül szabott 30 százalékos önerővel. Az ingatlanok "vásárlói" az esetek nagy részében nem akartak a házakba beköltözni. A polgármester és a jegyző a gyanú szerint hivatalból igazolta, hogy a kialkudott vételár a helyi lakáspiaci árakkal szinkronban van.
Viszonyok
A négy hónap előzetes letartóztatás után tavaly októberben szabadult Farkas Barnabás polgármester azt mondja, amíg nem kap ítéletet, addig polgármester lesz, de mert nem csinált semmit, őt nem is fogják elítélni. "Vannak benne itteniek, csak Tiszabőn háromszázhúszan vannak benne, de a hivatalok is részt vettek benne, OTP-ügyintézők, ügyvédek, becsüsök" - részletezi a Magyarországon példátlan nagyságú csalássorozatot, majd hirtelen az adósságrendezés elkerülhetetlenségéről kezd beszélni. Az iskolára és az óvodára évente 30 millióval kellett többet költeni, ennyi önrészt kellett az önkormányzatnak az állami pénzhez tennie. "Ez nem mehetett a végtelenségig, nem akartam beadni a csődöt, vártam vele, de tavaly februárban már bérfizetési és fűtésproblémáink is voltak az iskolában, és most már önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került településként sem kaptunk pénzt. A 60 milliós OTP-tartozásunkból most 10 millió állami támogatást elutalunk, úgyhogy marad 50 millió, ezt 2018-ig kell kifizetni, nem engedtek el semmit, csak átütemezték a tartozást. A csődeljárás alatt visszafogtuk a kiadásokat, a két alpolgármester és a képviselők nem kapnak javadalmazást, a tanárok és az óvónők fizetését azonban most már tudjuk fizetni, van rendes orvosunk, fogorvosunk. Még szerencse, hogy az árverésen a fogorvosi szék nem kelt el" - utal a polgármester a május 4-ei árverésre, ahol mindössze egy szolgálati lakásra és a másfél millió forintos kikiáltási ár 60 százalékáért, 900 ezer forintért a korábban pályázaton nyert Mercedes hulladékszállító gépkocsira jelentkezett vevő. "Lényegében mindent próbáltunk értékesíteni, ami csak eladható, de ez a pénz csak a 120 milliós tartozásállomány töredékére lett elég."
Tiszabő szükséget lát
Fotó: A szerző felvétele
Amikor a szövevényes hatalmi viszonyokról, az utcákon felbukkanó milliós Audik tulajdonosairól, az uzsorázásról kérdezzük, a polgármester azt mondja: "Tiszabőn nincs már sem uzsora, sem prostitúció, mert nagyon büntetik. Nincsenek szüleiket megverő gyerekek, és nem volt olyan, hogy valaki a kislányával jóban van, csak olyan, hogy ha kimennek vagy kihalnak a házból, akkor azt mások lebontják, és eladják építőanyagnak."
A május elején Kunhegyesen elkövetett gyilkosságról is beszélünk (lásd: Vadkelet, Magyar Narancs, 2012. június 21.), Farkas Barnabás tud róla, hogy két tiszabői fiatal verte agyon az idős kunhegyesi férfit, és aki ezen felháborodott, annak igaza van. "Ha megérdemlik, életfogytigot adjanak nekik, de ezért ne Tiszabőt nézzék le, mert nem a tiszabői lakosság mondta nekik, hogy menjenek oda. Másfele is voltak gyilkosságok, betörések az elmúlt időben, de ha a környéken eltűnik valami, ha nem is tudják bizonyítani, hogy tiszabői, akkor is rögtön ránk fogják. Azt mondják, a tiszabőiek csalnak, mennek a Ladákkal, és lopnak, de nem nevesítenek, hogy ki volt. Ki vannak akadva Kunhegyesen, üzent is a Jobbik, hogy ne tegyük be a lábunkat a városba. Azóta nem is mernek menni, úgy tudom, az összes utat bekamerázzák. Miért, ha én bemegyek, megölnek?" - emeli fel a hangját.
A testület működésképtelensége és a teljes csőd miatt felmerült a körjegyzőség és az intézményi társulás gondolta is, vagyis, hogy Tiszabő lényegében lemondjon az önigazgatásról, de egyelőre nem kapkodnak a lehetőség után a környék önkormányzatai. Ami biztos, hogy januártól a kunhegyesi járási hivatalhoz tartozik majd Tiszabő és Tiszabura.
Farkas Barnabás megmutatja a hivatalával szemközti orvosi rendelőt és a pályázati pénzből épült tágas, napfényes óvodát. A Tisza-parti óriás nyárfák tövébe épült egykori művelődési ház viszont romokban áll. Érdeklődünk a Start munkaprogramról, hogy az adósságrendezés alatt is pályázhatnak-e közmunkaprogramra. Jelenleg százhetvenen kaszálnak, csatornát és erdőt takarítanak ennek keretében. Mivel Tiszabő nem pályázhatott, Örményes tette ezt helyette, és kapta meg a munkához szükséges gépeket. Bár egyetlen közmunkással találkoztunk a faluban, az önkormányzat állítólag 70 embert alkalmaz, "ami legalább arra jó, hogy nem jönnek mindennap, hogy adjatok már 500 forintot" - jegyzi meg a polgármester. Örömmel mondja viszont, hogy 9 milliót nyertek közétkeztetésre, ebből negyven napig 434 embernek hoznak meleg ételt valahonnan - a falunak nincs konyhája, ahol ezt megoldhatnák. Az adósságrendezés végeztével lesz egy mezőgazdasági program, amelyben csak romák dolgoznak: 500 főt alkalmaznak a korábbi termelőszövetkezetek mintájára. A résztvevők a többi közmunkáshoz hasonlóan 47 ezret kapnak. "A miniszter úr azt mondja, 47 ezerből meg lehet élni, hát, várnám ide" - dörmögi Farkas, aki egyébként Fidesz-támogatással indult és nyert 2006-ban és 2010-ben. 2010-ben ellenfelei, köztük a korábbi polgármester, Szabó Béla Burkus megóvták a választási eredményt arra hivatkozva, hogy Farkas Barnabás, valamint hozzá közel álló személyek törvénytelen eszközökkel - lefizetéssel vagy fenyegetéssel - befolyásolták a szavazás kimenetelét, de Farkas a második fordulóban is nyert.
Tanítani, tanulni
A faluvégi általános iskolába testnevelés, biológia, informatika, matematika, fizika, kémia szakos tanárokat keresnek. A nyugdíjba készülő Domán Gáborné iskolaigazgatótól megtudjuk: eddig sem tudták betölteni szaktanárokkal az üres álláshelyeket, ezért néhányan, például a polgármester veje, Mányi József, aki egyébként németül is jól beszél, képesítés nélkül tanít az iskolában matematikát, fizikát. "Tavaly megbüntetett ezért az Államkincstár, idén megúsztuk, jövőre talán megint megbüntetnek érte, pedig Mányi József tehetséges ember, alkalmas lenne akár igazgatónak is, de anyagi okok miatt nem tudta befejezni a főiskolát. Dolgozik még az iskolában két-három tehetséges, tanulni akaró roma fiatal, ők szintén anyagi okok miatt nem tudnak tanulni. Vajon a roma programokba miért nem fér bele az ilyen emberek támogatása?"
Az állam tízmilliárdokat költött az elmúlt évtizedekben a romák integrálását segítő programokra, de a romák lakta Tiszabő iskolájában ennek nem látszik nyoma. Az iskolaépület vigasztalan hely, gyakorlatilag a szétesés határán, nem futja roma pedellusra, anyagi okok miatt megszűnt a fiatalok délutáni felzárkóztatására létrejött tanoda, megszűntek a korábban alkalmazott egyedi oktatási programok, és megindult a romák körében is a szegregáció: a jobb képességűek és a tehetősebb szülők gyermekei Fegyverneken, Tiszagyendán, Törökszentmiklóson, Szolnokon tanulnak.
Az iskolában két hete sem telefon, sem internet. Az osztálytermek vakolathiányos falait a gyerekek rajzai, papírkivágásai színesítik. A folyosó üvegfala több helyen betörve. "Rendszeres a betörés a kazánházba, hiába újítom fel a kerítést újból és újból, az egyik oldalon én pótoltatom, a másik oldalon bontják, elviszik a vasat. Valahol ez az egész környezet méltatlan a gyerekekhez, és ahhoz a pedagógiai munkához, amit itt mi végzünk. Természetesen vannak okos, értelmes gyerekeink, akikkel érünk el eredményeket, de egyrészt nem tudok bizonyos szakokra tanárt biztosítani, másrészt a család, a lányok túl korai 'elszöktetése' és gyerekvállalása nagyon erős visszahúzó erő" - magyarázza az igazgató asszony. Kérdésünkre, hogy elkerülhetetlen-e a szegregáció, határozott igennel felel, majd hozzáteszi: igyekszik az előítéleteit felszámolni, de ha elmegy az óvoda sűrűn berácsozott ablakai alatt, vagy széjjelnéz a szétszedett iskolában, ha meghallja, hogy az amúgy jó tanuló gyerek "maffiás" akar lenni, eltűnik belőle a bizakodás, ami negyven évig ezen a pályán tartotta. "Amikor pályakezdőként idekerültem, olyan szép volt ez a hely, hogy mindig leszálltunk a távolabbi buszmegállónál, és végigsétáltunk a falun, gyönyörködve a takaros parasztházakban. Amikor 2002-ben visszajöttem, alig ismertem rá, és a leépülés, a szegénység azóta csak nő." Szerinte a gyerekek biztosan másképp éreznék magukat egy új iskolaépületben, amelynek egyébként rég elkészültek a tervei, de a pályázatokat már az adósságrendezés előtt is sorra bukta az önkormányzat.
