Rovó László, a szegedi egyetem rektora elismerte: a fertőzéséről szóló hír igaz!

  • narancs.hu
  • 2020. március 22.

Kis-Magyarország

Más médiumok közlése nyomán a narancs.hu is hírül adta, hogy koronavírussal fertőződött meg Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) rektora. Most ő maga is elismerte.

Rovó Lászlót, a szegedi egyetem rektorát jóval azt követően vetették alá vizsgálatoknak, hogy produkálta a koronavírus tüneteit – írjaMagyar Hang. A lap úgy értesült, hogy a professzor miatt a Rektori Hivatal munkatársainak karanténba kell vonulniuk.

Rovó a Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebés zeti Klinika igazgatója is, ezért az ott dolgozókat is meg kell vizsgálni, de a rektor vezeti a Koronavírus Ügyi Operatív Bizottságot is. A hírről elsőként az RTL Klub szombat esti híradója számolt be róla, hogy a Rovó László annak ellenére felvette a munkát, hogy egy olyan külföldi helyről érkezett haza, ahol már többen megfertőződtek a koronavírussal.

A rektor előzetesen tájákozódott

Vasárnap délben Rovó László rektor közleményt adott ki. Ez így szól.

„Több hazai sajtóorgánumban napvilágot látott az információ, miszerint jómagam egyike vagyok azon szegedi polgároknak, akik megbetegedtek az új típusú koronavírus okozta fertőzés következtében. A hír igaz.

Egy hónapokkal korábban betervezett, magáncélú külföldi utazáson vettem részt Dél-Tirolban a hónap elején, ahonnan március 8-án, tehát a magyarországi hivatalos veszélyhelyzet – és egyúttal az egyetemi oktatás és betegellátás leállása – előtt érkeztem haza. Üdülésem helyszíne előzetes tájékozódásom alapján nem tartozott a koronavírus által veszélyeztetett területek közé, és ezt számos forrás megerősítette számomra.

Nem tudni, hol fertőződött meg Rovó

Nem tudni, hol fertőződött meg Rovó

Fotó: szeged.hu

Több évtizedes tapasztalattal rendelkező, gyakorló orvos vagyok, de utazásom, ott tartózkodásom, valamint hazajövetelem során nem tapasztaltam olyan jelet sem magamon, sem a környezetemben, amely akár a legkisebb gyanúra is okot adhatott volna a vírusfertőzöttséggel kapcsolatban. Az sem bizonyítható, hogy a koronavírus külföldön került a szervezetembe, könnyen elképzelhető, hogy Szegeden fertőződtem meg, fül-orr-gégészként egyébként is gyakran kerülök kapcsolatba felsőlégúti fertőzésekkel.

Mindemellett a hazaérkezésemet követően végzett orvosi munkám steril körülmények között, a legszigorúbb egészségügyi protokoll szerint zajlott – mint korábban is minden esetben –, így kizárt, hogy akármelyik pácienst fertőzésveszélynek tettem volna ki.

Végül: miután észleltem magamon a betegségre utaló tüneteket, haladéktalanul és felelősségteljesen megtettem a szükséges óvintézkedéseket. Mostanáig nem találtak pozitív mintát a közvetlen környezetemben. Jelenleg családommal együtt karanténban vagyunk, gyakorlatilag már tünetmentes vagyok.

Bár Szegeden van néhány pozitív eset, de ezek tőlem teljesen függetlenek, velük semmilyen kapcsolatban nem álltam.”

Prof. Dr. Rovó László
a Szegedi Tudományegyetem rektora

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.