Rovó László, a szegedi egyetem rektora elismerte: a fertőzéséről szóló hír igaz!

  • narancs.hu
  • 2020. március 22.

Kis-Magyarország

Más médiumok közlése nyomán a narancs.hu is hírül adta, hogy koronavírussal fertőződött meg Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) rektora. Most ő maga is elismerte.

Rovó Lászlót, a szegedi egyetem rektorát jóval azt követően vetették alá vizsgálatoknak, hogy produkálta a koronavírus tüneteit – írjaMagyar Hang. A lap úgy értesült, hogy a professzor miatt a Rektori Hivatal munkatársainak karanténba kell vonulniuk.

Rovó a Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebés zeti Klinika igazgatója is, ezért az ott dolgozókat is meg kell vizsgálni, de a rektor vezeti a Koronavírus Ügyi Operatív Bizottságot is. A hírről elsőként az RTL Klub szombat esti híradója számolt be róla, hogy a Rovó László annak ellenére felvette a munkát, hogy egy olyan külföldi helyről érkezett haza, ahol már többen megfertőződtek a koronavírussal.

A rektor előzetesen tájákozódott

Vasárnap délben Rovó László rektor közleményt adott ki. Ez így szól.

„Több hazai sajtóorgánumban napvilágot látott az információ, miszerint jómagam egyike vagyok azon szegedi polgároknak, akik megbetegedtek az új típusú koronavírus okozta fertőzés következtében. A hír igaz.

Egy hónapokkal korábban betervezett, magáncélú külföldi utazáson vettem részt Dél-Tirolban a hónap elején, ahonnan március 8-án, tehát a magyarországi hivatalos veszélyhelyzet – és egyúttal az egyetemi oktatás és betegellátás leállása – előtt érkeztem haza. Üdülésem helyszíne előzetes tájékozódásom alapján nem tartozott a koronavírus által veszélyeztetett területek közé, és ezt számos forrás megerősítette számomra.

Nem tudni, hol fertőződött meg Rovó

Nem tudni, hol fertőződött meg Rovó

Fotó: szeged.hu

Több évtizedes tapasztalattal rendelkező, gyakorló orvos vagyok, de utazásom, ott tartózkodásom, valamint hazajövetelem során nem tapasztaltam olyan jelet sem magamon, sem a környezetemben, amely akár a legkisebb gyanúra is okot adhatott volna a vírusfertőzöttséggel kapcsolatban. Az sem bizonyítható, hogy a koronavírus külföldön került a szervezetembe, könnyen elképzelhető, hogy Szegeden fertőződtem meg, fül-orr-gégészként egyébként is gyakran kerülök kapcsolatba felsőlégúti fertőzésekkel.

Mindemellett a hazaérkezésemet követően végzett orvosi munkám steril körülmények között, a legszigorúbb egészségügyi protokoll szerint zajlott – mint korábban is minden esetben –, így kizárt, hogy akármelyik pácienst fertőzésveszélynek tettem volna ki.

Végül: miután észleltem magamon a betegségre utaló tüneteket, haladéktalanul és felelősségteljesen megtettem a szükséges óvintézkedéseket. Mostanáig nem találtak pozitív mintát a közvetlen környezetemben. Jelenleg családommal együtt karanténban vagyunk, gyakorlatilag már tünetmentes vagyok.

Bár Szegeden van néhány pozitív eset, de ezek tőlem teljesen függetlenek, velük semmilyen kapcsolatban nem álltam.”

Prof. Dr. Rovó László
a Szegedi Tudományegyetem rektora

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult.