Tavaly ősz óta tiltakoznak a helyiek Győrszentiván ipari parkjának bővítése ellen, ugyanis tényként kezelik, hogy oda is egy akkumulátorgyár települne. (A győrszentiváni akkugyárral kapcsolatos valamennyi írásunkat ide kattintva olvashatja.)
Pollreisz Balázs helyi MSZP-s önkormányzati képviselő egy helyi népszavazási kezdeményezést is benyújtott "Akarja-e Ön, hogy Győrben akkumulátorgyár létesüljön?" kérdéssel, amelyet tavasszal a helyi választás bizottság elgáncsolt. Végül Pollreisz egy másik kérdését („Egyetért-e Ön azzal, hogy Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata ne kezdeményezzen kisajátítási eljárást a 141/2018. (VII. 27.) Korm. rendelettel kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított Győri Ipari Park bővítése céljából?”) a hvb döntésével szemben a Győri Törvényszék májusban hitelesítette, így úgy tűnt, mégiscsak lehet népszavazás legalább az ipari park bővítéséről.
Az önkormányzat tulajdonában lévő Győri Nemzetközi Ipari Park Kft. viszont alkotmányjogi panaszt nyújtott be a bírósági döntés ellen, mondván ha a Győri Ipari Park fejlesztését nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánította a kormány, akkor annak bármely megvalósítási része lehet-e helyi közügy?
Mint a hvg.hu most kiszúrta, az Alkotmánybíróság Márki Zoltán vezette öt tagú tanácsa (előadó: Handó Tünde) a bírósággal szemben, az érintett cég és a helyi választási bizottság mellett döntött. Érvelése szerint
alaptörvény-ellenes kiemelten közérdekű nemzetgazdasági ügyet a helyi közügy fogalma alá vonni,
mert ez a szabályok kijátszása. Magyarul a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokról ezek szerint nem lehet helyi népszavazást tartani.
„A helyi népszavazásra nem bocsátható kérdés megkerülését célzó népszavazási kérdés hitelesítése és népszavazásra bocsátása esetén a választópolgár valójában nem arról a kérdésről dönt, amely a szavazólapon szerepel, hanem adott esetben a teljes beruházásról, melyről egyébként helyi népszavazás formájában nem dönthetne” – közölte az Ab.
A döntéssel az öt alkotmánybíró közül egyedül az utóbbi időben több különvéleményt író Schanda Balázs nem értett egyet. Szerinte az „igen” válaszok győzelme kizárólag az önkormányzatnak tiltaná meg a kisajátítási eljárás kezdeményezését, az államnak azonban – értelemszerűen – nem, tehát nincs szó alaptörvény-ellenességről, a kérdés egyértelműen helyi közügyre vonatkozik.
Mivel azonban ez a vélemény kisebbségben maradt, a győri népszavazást nem lehet megtartani.
