Balassagyarmat

Ahol a vonat se jár – lemondtak Nógrádról

  • Matkovich Ilona
  • 2012. november 6.

Kis-Magyarország

Felére csökkent április óta Nógrád megyében a vasúti járatok száma, és bár a helyi politikusok ígéretet kaptak rá, a kormány mégsem vette napirendre a megyei vasútbezárások felülvizsgálatát. A kormánypárti városvezető csalódott.

Vácról a légvonalban 70 kilométerre fekvő Balassagyarmatra 2 óra 20 perc alatt ér a vonat. A szinte teljesen kihalt balassagyarmati pályaudvarra érkező szerelvényről húsz-harminc ember száll le. „Aki a 19. századba vágyik, annak érdemes felülni rá, bár akkor biztosan nem voltak még ilyen mocskosak a kocsik, és gondolom, újkorában még kevesebb lassítójel volt kitéve, ahol csak hússzal lehetett menni” – mondja egy naponta ezen a vonalon ingázó diák. Társa megjegyzi: az ő falujukba nem jár busz, ezért a hatodik óráról el kell kéredzkednie, hogy a negyed hármas vonatot elérje. Utána ugyanis már csak a fél hatossal tudna hazamenni.

Képünk csak illusztráció!


Képünk csak illusztráció!

Fotó: MTI – Komka Péter


A két diák nincs egyedül a problémájával. Mikszáth városából ma a 225 kilométerre lévő Debrecent több mint öt óra alatt, a 190 kilométerre fekvő Miskolcot négy és fél óra alatt lehet elérni. Hétvégén és hét elején a Budapest és más nagyvárosok felé tartó vonatok rendszerint zsúfolásig megtelnek az ott tanuló egyetemistákkal. Áprilistól mégis megszüntették az egyetlen közvetlen járatot Budapestre, amely két óra alatt tette meg a 110 km-es utat. Most csak Aszódon keresztül, átszállással lehet eljutni a fővárosba, két és fél óra alatt.  

Lemondtak a megyéről
Mint emlékezetes, áprilisban előzetes egyeztetések nélkül döntött a kormány a vasútjáratok ritkításáról. (A borsodi, a békési, illetve a vasi helyzetről szóló cikkünket itt, itt és itt olvashatja.) A terv rendkívül súlyosan érintette Nógrád megyét, azon belül pedig különösen az Ipoly-völgy infrastruktúráját. A megyében ugyanis az országos 8 százalékos járatritkításhoz képest április óta 46 százalékkal ritkábban közlekednek a vonatok. Az aszódi vagy hatvani bevásárlóközpontokban dolgozók például április óta nem tudnak hazajutni tömegközlekedéssel a tízórai zárás után.

A térség korábban már megpróbált tenni a számára előnytelen helyzet javításáért. Medvácz Lajos (Fidesz), Balassagyarmat polgármestere kérdésünkre elmondta: állásukat féltő vasutasok és utasok megkeresésére az Ipoly-völgyi települések polgármesterei még tavasszal levelet juttattak el Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkárnak, amelyben a váci és az aszódi – reggeli és délutáni – járatok megtartását kérték. Továbbá azt szerették volna elérni, hogy a Balassagyarmat és Ipolytarnóc közötti, 1896 óta működő, nagy múltú vonalon a tervezett három helyett naponta ismét hat vonat közlekedjen, hiszen az ipolytarnóci őslényparkot túlnyomórészt vonattal keresik fel a turisták. Azt is szerették volna elérni, hogy Drégelypalánk és a nyolcezer fős, ámde Szlovákiához tartozó Ipolyság (Sahy) közötti hat kilométeres, korábban felszedett vasútszakaszt állítsák vissza a forgalomba. Sőt, április 3-án a Vasutasok Szakszervezetével együtt tüntetést is szerveztek a balassagyarmati vasútállomáson. „Völner úr meghallgatott minket, és megígérte, hogy a júniusi menetrend-változtatáskor figyelembe veszik a javaslatainkat, de ez nem történt meg. Mi egy ütemes menetrendet szerettünk volna a forgalmasabb járatokra, amelyben kalkulálható módon közlekednek a vonatok, és nincsenek holtidők” – mondta a polgármester.

Így tüntettek


Így tüntettek

Fotó: MTI – Komka Péter

A polgármester hozzátette: csalódottak, hogy panaszaik tavasz óta nem találtak meghallgatásra. „2007-ben az akkori kormány a mostanival szinte megegyező járatritkítási tervet készített, most mintha ugyanazt a tervet húzták volna elő. Akkor azonban egy több száz fős tüntetés és a polgármesterekkel való egyeztetés után a kormány elállt a járatritkítási szándékától.” A 2012. szeptember végén tartott Magyar vasút konferencián Fónagy János közösségi közlekedésért felelős államtitkár azt mondta, hogy van egy adóssága a nógrádiak felé – változás azonban azóta sem történt.

Korábban sem sikerült
Az országosan 410 járatot érintő ésszerűsítéstől a szaktárca mintegy 12 milliárd forintos megtakarítást remélt. A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület az áprilisi járatritkítások után arra hívta fel a figyelmet, hogy az előző kormány alatt is kudarcot vallott a MÁV költségeinek enyhítése, és a mostani járatritkítással sem lehet jelentős megtakarításokat elérni. Szerintük az egyedüli megoldás a MÁV belső szervezeti és gazdasági megváltoztatása lenne.

Az utak is rosszak
„Realistának is kell lennünk. Igaz, hogy a vasút kihasználtsága alacsony, a kocsik gyakran üresen járnak, ugyanakkor a reggeli és esti órákban kihasználtak a vonatok. A környékbeliek reggel bejönnek vásárolni Balassagyarmatra, de délben visszamenni már nem tudnak. Ráadásul a Volán is ritkítja a járatait” – folytatja a polgármester, aki szerint a közúti közlekedés nem tudja majd pótolni a vasutat. „Ez egy dimbes-dombos vidék. Az utak rosszak, ha most rászabadítják ezekre a buszokat, az végzetes lehet a megye közlekedésének szempontjából. A nógrádi közutak már most túlterheltek a jelentős kamionforgalom miatt. Korábban vasúton szállították el a nógrádkövesdi kőbányában kitermelt követ, de néhány éve már jórészt teherautókon végzik a szállítást. Ráadásul nincs szabályozva, mekkora súlyú kamionok közlekedhetnek az egyes autóutakon.”

A polgármester szerint egyébként a teher- és személyszállítást is sokkal hatékonyabban oldhatnák meg vasúton, ha a magyar állam hajlandó lenne pénzt áldozni a vonalak karbantartására. Úgy véli, Nógrádban a Szlovákia által fizetett vasúthasználati díjból rendbe lehetne hozni az Ipoly-völgyi vasúti hálózatot. „Igaz, hogy sokan járnak busszal és személygépkocsival, de ez már következmény. Ez egy évek óta folyó vasútleépítés, benne az Ipoly-völgyi vasút elsorvasztásával. A MÁV-on belül lehetetlen nyomon követni a bevételeket és kiadásokat. Ez azért érdekes, mert a szlovák fél Ipolytarnóc és Nógrádszakál között használ egy szakaszt teherszállításra, és ez aránylag jó állapotban van. Egy évi több tízmilliós bérleti díjról beszélünk, ami bemegy a nagykalapba, vissza viszont alig jön valami” – mondja a polgármester. Összességében szerinte nem arról van szó, hogy az emberek elpártoltak volna a vasúttól, hanem főleg a minőséggel van bajuk. Medvácz ellenpéldaként Esztergomot említi, ahol a korszerű Desiro motorvonatok beállítása 40 százalékkal növelte a forgalmat.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.