Balassagyarmat

Ahol a vonat se jár – lemondtak Nógrádról

  • Matkovich Ilona
  • 2012. november 6.

Kis-Magyarország

Felére csökkent április óta Nógrád megyében a vasúti járatok száma, és bár a helyi politikusok ígéretet kaptak rá, a kormány mégsem vette napirendre a megyei vasútbezárások felülvizsgálatát. A kormánypárti városvezető csalódott.

Vácról a légvonalban 70 kilométerre fekvő Balassagyarmatra 2 óra 20 perc alatt ér a vonat. A szinte teljesen kihalt balassagyarmati pályaudvarra érkező szerelvényről húsz-harminc ember száll le. „Aki a 19. századba vágyik, annak érdemes felülni rá, bár akkor biztosan nem voltak még ilyen mocskosak a kocsik, és gondolom, újkorában még kevesebb lassítójel volt kitéve, ahol csak hússzal lehetett menni” – mondja egy naponta ezen a vonalon ingázó diák. Társa megjegyzi: az ő falujukba nem jár busz, ezért a hatodik óráról el kell kéredzkednie, hogy a negyed hármas vonatot elérje. Utána ugyanis már csak a fél hatossal tudna hazamenni.

Képünk csak illusztráció!


Képünk csak illusztráció!

Fotó: MTI – Komka Péter


A két diák nincs egyedül a problémájával. Mikszáth városából ma a 225 kilométerre lévő Debrecent több mint öt óra alatt, a 190 kilométerre fekvő Miskolcot négy és fél óra alatt lehet elérni. Hétvégén és hét elején a Budapest és más nagyvárosok felé tartó vonatok rendszerint zsúfolásig megtelnek az ott tanuló egyetemistákkal. Áprilistól mégis megszüntették az egyetlen közvetlen járatot Budapestre, amely két óra alatt tette meg a 110 km-es utat. Most csak Aszódon keresztül, átszállással lehet eljutni a fővárosba, két és fél óra alatt.  

Lemondtak a megyéről
Mint emlékezetes, áprilisban előzetes egyeztetések nélkül döntött a kormány a vasútjáratok ritkításáról. (A borsodi, a békési, illetve a vasi helyzetről szóló cikkünket itt, itt és itt olvashatja.) A terv rendkívül súlyosan érintette Nógrád megyét, azon belül pedig különösen az Ipoly-völgy infrastruktúráját. A megyében ugyanis az országos 8 százalékos járatritkításhoz képest április óta 46 százalékkal ritkábban közlekednek a vonatok. Az aszódi vagy hatvani bevásárlóközpontokban dolgozók például április óta nem tudnak hazajutni tömegközlekedéssel a tízórai zárás után.

A térség korábban már megpróbált tenni a számára előnytelen helyzet javításáért. Medvácz Lajos (Fidesz), Balassagyarmat polgármestere kérdésünkre elmondta: állásukat féltő vasutasok és utasok megkeresésére az Ipoly-völgyi települések polgármesterei még tavasszal levelet juttattak el Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkárnak, amelyben a váci és az aszódi – reggeli és délutáni – járatok megtartását kérték. Továbbá azt szerették volna elérni, hogy a Balassagyarmat és Ipolytarnóc közötti, 1896 óta működő, nagy múltú vonalon a tervezett három helyett naponta ismét hat vonat közlekedjen, hiszen az ipolytarnóci őslényparkot túlnyomórészt vonattal keresik fel a turisták. Azt is szerették volna elérni, hogy Drégelypalánk és a nyolcezer fős, ámde Szlovákiához tartozó Ipolyság (Sahy) közötti hat kilométeres, korábban felszedett vasútszakaszt állítsák vissza a forgalomba. Sőt, április 3-án a Vasutasok Szakszervezetével együtt tüntetést is szerveztek a balassagyarmati vasútállomáson. „Völner úr meghallgatott minket, és megígérte, hogy a júniusi menetrend-változtatáskor figyelembe veszik a javaslatainkat, de ez nem történt meg. Mi egy ütemes menetrendet szerettünk volna a forgalmasabb járatokra, amelyben kalkulálható módon közlekednek a vonatok, és nincsenek holtidők” – mondta a polgármester.

Így tüntettek


Így tüntettek

Fotó: MTI – Komka Péter

A polgármester hozzátette: csalódottak, hogy panaszaik tavasz óta nem találtak meghallgatásra. „2007-ben az akkori kormány a mostanival szinte megegyező járatritkítási tervet készített, most mintha ugyanazt a tervet húzták volna elő. Akkor azonban egy több száz fős tüntetés és a polgármesterekkel való egyeztetés után a kormány elállt a járatritkítási szándékától.” A 2012. szeptember végén tartott Magyar vasút konferencián Fónagy János közösségi közlekedésért felelős államtitkár azt mondta, hogy van egy adóssága a nógrádiak felé – változás azonban azóta sem történt.

Korábban sem sikerült
Az országosan 410 járatot érintő ésszerűsítéstől a szaktárca mintegy 12 milliárd forintos megtakarítást remélt. A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület az áprilisi járatritkítások után arra hívta fel a figyelmet, hogy az előző kormány alatt is kudarcot vallott a MÁV költségeinek enyhítése, és a mostani járatritkítással sem lehet jelentős megtakarításokat elérni. Szerintük az egyedüli megoldás a MÁV belső szervezeti és gazdasági megváltoztatása lenne.

Az utak is rosszak
„Realistának is kell lennünk. Igaz, hogy a vasút kihasználtsága alacsony, a kocsik gyakran üresen járnak, ugyanakkor a reggeli és esti órákban kihasználtak a vonatok. A környékbeliek reggel bejönnek vásárolni Balassagyarmatra, de délben visszamenni már nem tudnak. Ráadásul a Volán is ritkítja a járatait” – folytatja a polgármester, aki szerint a közúti közlekedés nem tudja majd pótolni a vasutat. „Ez egy dimbes-dombos vidék. Az utak rosszak, ha most rászabadítják ezekre a buszokat, az végzetes lehet a megye közlekedésének szempontjából. A nógrádi közutak már most túlterheltek a jelentős kamionforgalom miatt. Korábban vasúton szállították el a nógrádkövesdi kőbányában kitermelt követ, de néhány éve már jórészt teherautókon végzik a szállítást. Ráadásul nincs szabályozva, mekkora súlyú kamionok közlekedhetnek az egyes autóutakon.”

A polgármester szerint egyébként a teher- és személyszállítást is sokkal hatékonyabban oldhatnák meg vasúton, ha a magyar állam hajlandó lenne pénzt áldozni a vonalak karbantartására. Úgy véli, Nógrádban a Szlovákia által fizetett vasúthasználati díjból rendbe lehetne hozni az Ipoly-völgyi vasúti hálózatot. „Igaz, hogy sokan járnak busszal és személygépkocsival, de ez már következmény. Ez egy évek óta folyó vasútleépítés, benne az Ipoly-völgyi vasút elsorvasztásával. A MÁV-on belül lehetetlen nyomon követni a bevételeket és kiadásokat. Ez azért érdekes, mert a szlovák fél Ipolytarnóc és Nógrádszakál között használ egy szakaszt teherszállításra, és ez aránylag jó állapotban van. Egy évi több tízmilliós bérleti díjról beszélünk, ami bemegy a nagykalapba, vissza viszont alig jön valami” – mondja a polgármester. Összességében szerinte nem arról van szó, hogy az emberek elpártoltak volna a vasúttól, hanem főleg a minőséggel van bajuk. Medvácz ellenpéldaként Esztergomot említi, ahol a korszerű Desiro motorvonatok beállítása 40 százalékkal növelte a forgalmat.

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Érzések és emlékek

A magyar származású fotóművész nem először állít ki Budapesten; a Magyar Fotográfusok Házában 2015-ben bemutatott anyagának egy része szerepel a mostani válogatásban is, sőt a képek installálása is hasonló (ahogy azonos a kurátor is: Csizek Gabriella).

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Akkor és most

Úgy alakultak dolgaink, hogy az 1991-ben írt, a 80-as évek Amerikájában játszódó epikus apokalipszis soha korábban nem volt számunkra annyira otthonos, mint éppen most. Néhány évvel ezelőtt nem sok közünk volt az elvekkel és mindennemű szolidaritással leszámoló, a nagytőkét a szociális háló kárára államilag támogató neoliberalizmushoz.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.