Csongrád-Csanád megye lakói gyakorlatilag semmit sem éreznek abból, hogy tavaly itt nőtt – 4810-ről 5100-ra – az elkövetés helye szerint regisztrált bűncselekmények száma, mert az esetek többsége a szerb-magyar határon, a kerítésnél történt.
Erről a Csongrád-Csanád Vármegyei Önkormányzat közgyűlése előtt beszélt Polyák Zsolt dandártábornok, megyei rendőr-főkapitány, amikor beszámolt kollégáinak tavalyi munkájáról.
Az írott tájékoztatót kiegészítve a rendőrtábornok arról számolt be, hogy például azért indul a megyében kirívóan sok büntetőeljárás hivatalos vagy közfeladatot ellátó személy elleni erőszak miatt, mert a határnál tavaly 221 esetben 459 szolgálatban lévő embert ért támadás, 137 rendőrt, 322 katonát. Közülük 11 rendőr és 30 katona szenvedett valamilyen sérülést.
A közterületen elkövetett rongálások számába is beleértendő a határkerítés mellett megtámadott 317 kocsi esete. 167 rendőrautót, 150 honvédségi járművet rongáltak meg a határsértők. Ez jellemzően úgy történik – mondta Polyák Zsolt –, hogy egyszerre sokan rohannak a szerb oldalról a kerítéshez, és fadarabokkal, kövekkel, üveggel dobálják a kocsikat, a katonákat és rendőröket, hogy meghátráljanak, és át lehessen közben jutni a kerítésen. Az is jellemző, hogy csúzlival üveggolyókat lőnek rájuk.
Arra eddig nem volt példa, hogy lőfegyverrel támadjanak a katonákra, rendőrökre. Tavaly novemberben a határ szerbiai oldalán, a közeli Horgoson azonban tűzharc zajlott, valószínűleg embercsempész bandák között.
A Csongrád-Csanád megyei rendőrök tavaly 116 alkalommal láttak lőfegyvert a kerítéshez közelítő határsértőknél vagy a kísérőiknél.
Arról, hogy a kerítéssel megerősített zöld határon mennyien jutnak át, nyilván nincs adat. Polyák Zsolt annyit mondott, minden reggel azt olvassa el először, hogy Ausztriában az előző napon hány embert fogtak el a zöld határon, hiszen azok valószínűleg itt jutottak be.
Arról van adat, hogy 2021-ben 17 ezer 297 főt akadályoztak meg a Csongrád-Csanád megyei szakaszon abban, hogy átjusson, 2022-ben pedig 87 ezer 976-ot. Az is beszédes, hogy ezen fölül a határvonalhoz közeli 8 kilométeres sávban tavalyelőtt 31 ezer 892 személyt fogtak még el és aztán kísértek vissza Szerbiába, tavaly már 107 ezer 761-et. Az szinte biztos, hogy ez nem ennyi embert jelent: ha egyvalaki hétszer próbálkozott, az hétnek számít. Ennek az illegális forgalomnak a nagyságáról a hátrahagyott holmik és a hulladék mennyisége alapján lehet benyomást szerezni.
Embercsempészet miatt 2021-ben még 148 eljárás indult a megyében, tavaly már 337. A hazai börtönökben fogva tartott emberek 13,2 százaléka emiatt ül előzetesben vagy tölti kiszabott büntetését.
Polyák Zsolt azt mondta, a megyében elfogott embercsempészek közül kettő volt megybeli lakos, a legtöbben – ebben a sorrendben – ukrán, román, magyar, szerb és szír állampolgárok. Az illegális üzlet szervezői 100-300 eurót ígérnek a sofőröknek minden átvitt ember után, és a közösségi médiában „csak a sikeres szállításokat propagálják, így a szállítók valamennyire tisztában vannak ugyan a kockázattal, de azt elhanyagolhatónak tekintik a várható nyereséghez képest”.
Az, hogy a rendőrök a közelben vannak, nem tartja vissza ezeket az embereket. Az is kiderült a beszámolóból, hogy az illegális migráció bűnügyi szempontból önmagába záruló világ, legalábbis nálunk. Nem jellemző, hogy akik átjutnak a határon, más jogsértést is elkövetnének a szemetelésen túl, az embercsempészek is szinte csak ezt csinálják.
A határsértés mellett a legális határforgalom is nagyon nagy ebben a megyében. A 25 legnagyobb forgalmú magyar átkelő rangsorában az első a csanádpalotai, amely az M43-as autópálya forgalmát vezeti át a román határon, a második a nagyobbik röszkei átkelő, amely az M5-ös autópályán közlekedők kapuja. Tavaly 15 millió ember haladt át a megyei átkelőkön, ez az ország határforgalmának 33,8 százaléka.
A közgyűlésen a DK-s Török Miklós kérdésére – mi az oka annak, hogy néha bedugul az átkelő – Polyák Zsolt azt felelte, az egyik ok az lehet, olykor olyan tömegben zúdul rá a forgalom az átkelőre, hogy képtelenség az addigi sebességgel ellenőrizni és átengedni. Elismerte, hogy egy új határellenőrző és regisztrációs rendszer bevezetése miatt is lassul néha a munka. Megesik, hogy a program valami miatt leáll. Március elején is előfordult ez jó néhányszor. Olyankor sem áll le a munka, csak informatikai háttér nélkül ellenőriznek. „De az is előfordul, hogy a szerb vagy a román partnernél elmegy az áram” – mondta a dandártábornok.
Csongrád-Csanád megyében egyébként 78,1 százalékos volt a nyomozáseredményességi mutató, ami az országos rangsorban az 5. Jellemző, hogy a megye hatvan településéből 16-ban kevesebb mint tíz bűncselekményt regisztráltak, és öt községben – Ambrózfalván, Csanádalbertin, Királyhegyesen, Nagytőkén, Óföldeákon – egyet sem.
