137 rendőrt, 322 katonát támadtak meg Csongrád-Csanádban

Kis-Magyarország

Csak a határ miatt nő a bűnesetek száma a déli megyében.

Csongrád-Csanád megye lakói gyakorlatilag semmit sem éreznek abból, hogy tavaly itt nőtt – 4810-ről 5100-ra – az elkövetés helye szerint regisztrált bűncselekmények száma, mert az esetek többsége a szerb-magyar határon, a kerítésnél történt.

Erről a Csongrád-Csanád Vármegyei Önkormányzat közgyűlése előtt beszélt Polyák Zsolt dandártábornok, megyei rendőr-főkapitány, amikor beszámolt kollégáinak tavalyi munkájáról.

Az írott tájékoztatót kiegészítve a rendőrtábornok arról számolt be, hogy például azért indul a megyében kirívóan sok büntetőeljárás hivatalos vagy közfeladatot ellátó személy elleni erőszak miatt, mert a határnál tavaly 221 esetben 459 szolgálatban lévő embert ért támadás, 137 rendőrt, 322 katonát. Közülük 11 rendőr és 30 katona szenvedett valamilyen sérülést.

A közterületen elkövetett rongálások számába is beleértendő a határkerítés mellett megtámadott 317 kocsi esete. 167 rendőrautót, 150 honvédségi járművet rongáltak meg a határsértők. Ez jellemzően úgy történik – mondta Polyák Zsolt –, hogy egyszerre sokan rohannak a szerb oldalról a kerítéshez, és fadarabokkal, kövekkel, üveggel dobálják a kocsikat, a katonákat és rendőröket, hogy meghátráljanak, és át lehessen közben jutni a kerítésen. Az is jellemző, hogy csúzlival üveggolyókat lőnek rájuk.

Arra eddig nem volt példa, hogy lőfegyverrel támadjanak a katonákra, rendőrökre. Tavaly novemberben a határ szerbiai oldalán, a közeli Horgoson azonban tűzharc zajlott, valószínűleg embercsempész bandák között

A Csongrád-Csanád megyei rendőrök tavaly 116 alkalommal láttak lőfegyvert a kerítéshez közelítő határsértőknél vagy a kísérőiknél.

Arról, hogy a kerítéssel megerősített zöld határon mennyien jutnak át, nyilván nincs adat. Polyák Zsolt annyit mondott, minden reggel azt olvassa el először, hogy Ausztriában az előző napon hány embert fogtak el a zöld határon, hiszen azok valószínűleg itt jutottak be.

Arról van adat, hogy 2021-ben 17 ezer 297 főt akadályoztak meg a Csongrád-Csanád megyei szakaszon abban, hogy átjusson, 2022-ben pedig 87 ezer 976-ot. Az is beszédes, hogy ezen fölül a határvonalhoz közeli 8 kilométeres sávban tavalyelőtt 31 ezer 892 személyt fogtak még el és aztán kísértek vissza Szerbiába, tavaly már 107 ezer 761-et. Az szinte biztos, hogy ez nem ennyi embert jelent: ha egyvalaki hétszer próbálkozott, az hétnek számít. Ennek az illegális forgalomnak a nagyságáról a hátrahagyott holmik és a hulladék mennyisége alapján lehet benyomást szerezni.

Embercsempészet miatt 2021-ben még 148 eljárás indult a megyében, tavaly már 337. A hazai börtönökben fogva tartott emberek 13,2 százaléka emiatt ül előzetesben vagy tölti kiszabott büntetését.

Polyák Zsolt azt mondta, a megyében elfogott embercsempészek közül kettő volt megybeli lakos, a legtöbben – ebben a sorrendben – ukrán, román, magyar, szerb és szír állampolgárok. Az illegális üzlet szervezői 100-300 eurót ígérnek a sofőröknek minden átvitt ember után, és a közösségi médiában „csak a sikeres szállításokat propagálják, így a szállítók valamennyire tisztában vannak ugyan a kockázattal, de azt elhanyagolhatónak tekintik a várható nyereséghez képest”.

Az, hogy a rendőrök a közelben vannak, nem tartja vissza ezeket az embereket. Az is kiderült a beszámolóból, hogy az illegális migráció bűnügyi szempontból önmagába záruló világ, legalábbis nálunk. Nem jellemző, hogy akik átjutnak a határon, más jogsértést is elkövetnének a szemetelésen túl, az embercsempészek is szinte csak ezt csinálják.

A határsértés mellett a legális határforgalom is nagyon nagy ebben a megyében. A 25 legnagyobb forgalmú magyar átkelő rangsorában az első a csanádpalotai, amely az M43-as autópálya forgalmát vezeti át a román határon, a második a nagyobbik röszkei átkelő, amely az M5-ös autópályán közlekedők kapuja. Tavaly 15 millió ember haladt át a megyei átkelőkön, ez az ország határforgalmának 33,8 százaléka.

A közgyűlésen a DK-s Török Miklós kérdésére – mi az oka annak, hogy néha bedugul az átkelő – Polyák Zsolt azt felelte, az egyik ok az lehet, olykor olyan tömegben zúdul rá a forgalom az átkelőre, hogy képtelenség az addigi sebességgel ellenőrizni és átengedni. Elismerte, hogy egy új határellenőrző és regisztrációs rendszer bevezetése miatt is lassul néha a munka. Megesik, hogy a program valami miatt leáll. Március elején is előfordult ez jó néhányszor. Olyankor sem áll le a munka, csak informatikai háttér nélkül ellenőriznek. „De az is előfordul, hogy a szerb vagy a román partnernél elmegy az áram” – mondta a dandártábornok.

Csongrád-Csanád megyében egyébként 78,1 százalékos volt a nyomozáseredményességi mutató, ami az országos rangsorban az 5. Jellemző, hogy a megye hatvan településéből 16-ban kevesebb mint tíz bűncselekményt regisztráltak, és öt községben – Ambrózfalván, Csanádalbertin, Királyhegyesen, Nagytőkén, Óföldeákon – egyet sem.  

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.