Akkumulátorgyárról szólhat a szolnoki fideszes polgármester rejtélyes posztja?

  • Massay-Kiss Andrea
  • 2023. február 3.

Kis-Magyarország

Szalay Ferenc kínai befektetőkkel és a Karmelita kolostorban is tárgyalt, Szolnokon többen attól félnek, hogy ez akkumulátorgyárat jelent. 

Néhány napja többen azt találgatják a közösségi médiában és a szolnoki ellenzéki képviselők körében, hogy vajon mit takarhat a fideszes városvezető Szalay Ferenc bejegyzése, mely szerint egy Szolnokot érintő gazdaságfejlesztő kérdésről tárgyalt Szijjártó Péterrel? 

Szalay Ferenc posztjában ezt írta: „Szolnok városának a jelentős befektetői érdeklődés miatt újabb ipari területekre van szüksége. Szijjártó Péter megértette és támogatja ezirányú törekvéseinket.”

Ez még így önmagában nem enged arra következtetni, hogy akkumulátorgyártásról tárgyaltak, ám kiderült,

a város polgármestere találkozott kínai befektetőkkel és még a Karmelita kolostorban is megfordult.

Ebből többen már azt a következtetést vonták le, hogy biztosan akkugyártásról lesz szó.

Borda Zoltán (Szolnoki Többség) helyi ellenzéki képviselő a Facebook-oldalán azt írta: „Létezik egy nagyívű kormányzati terv az akkumulátorgyártás és a hozzá kapcsolódó ipar magyarországi felfuttatásáról. Mire (is) lehet következtetni a közelmúltban történt, Szolnokot érintő eseményekből? A polgármester kínaiakkal tárgyalt. A polgármester Szijjártóval tárgyalt. A polgármester a Karmelitában tárgyalt. Ha arra jut valaki, hogy városunkban is ilyen beruházást terveznek, az csak a véletlen műve lehet? Az ellenzéki önkormányzati képviselők, illetve szerintem a környezetükért és egészségükért aggódó szolnokiak is, elutasítanak minden ilyen kezdeményezést!”

Füle István (DK) városi képviselő pedig így írt posztjában: „Féltjük az embereket! Féltjük a Tiszát! Féltjük a környezetünket! Ma sajtótájékoztatót tartottunk arról, hogy végre tájékoztasson a polgármester arról, hogy valóban folytat-e tárgyalásokat egy akkumulátor gyár Szolnokra telepitéséről. Az eddigi telepítések, mind az emberek megkérdezése nélkül, átláthatatlanul, a környezetvédelmi kérdések figyelmen kívül hagyásával történtek.”

Az ügy érdekessége, hogy Füle február 1-én tette fel posztját, éppen a Tisza élővilágának emléknapján, amikor a folyó ciánszennyezésére emlékeznek Szolnokon. Huszonhárom éve, 2000. január 30-án szakadt ugyanis át egy romániai nemesfémbánya zagytározójának töltése, amelynek következtében mintegy százezer köbméter, cianiddal és nehézfémekkel erősen szennyezett, toxikus víz került többek között a Tiszába. A városlakók még emlékezhetnek a Szolnoknál levonuló szennyezésre, a vízfogyasztási tilalomra, a halpusztulásra.

Az ellenzéki képviselők a csütörtöki rendkívüli közgyűlésen, ahol jól láthatóan vita alakult ki ebben az ügyben, és az azt követő sajtótájékoztatón is elmondták, hogy aggodalmukat fejezik ki a fejleményekkel kapcsolatban és arra kérik a városvezetőt, akit nem akadályoznak a tárgyalásokban, hogy a gazdaságfejlesztés legyen átlátható a lakosság teljeskörű tájékoztatásával. Füle István az ellenzéki pártok nevében önálló képviselői indítványt is tett, melyben döntést kért arról, hogy a város vegyianyag-terhelését nem növeli a jövőben semmilyen akkumulátorgyártással foglalkozó ipari létesítmény.

Szalay Ferenc polgármester a közgyűlésen úgy reagált, hogy az ellenzéki képviselők hergelik őt és közvéleményt, és sértőnek tartotta, hogy azt feltételezik róla, hogy nem tájékoztatja a lakosságot. Kijelentette, nem enged olyan céget a városba, mely nem tartja be a környezetvédelemre és az egészségügyre vonatkozó szabályokat. 

Szalay a közgyűlésről szóló Facebook-posztjában sem tagadta, hogy akkumulátorgyárról tárgyalt volna, csupán annyit írt, hogy "egyetlen gyár, semmilyen technológia nem kaphat engedélyeket, amíg nem felel meg a szigorú uniós és magyar törvényeknek". Ez az érv eddig a többi akkumulátorgyártással kapcsolatos beruházásnál is rendszerint feltűnt, és sohasem volt kizáró ok az építkezéshez, már csak azért sem, mert az akkugyárak általában kivételes elbírálásban részesülnek nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásként. 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk