Az elsők között írtunk a 173 éve Széchenyi István által alapított balatoni hajózási társaság szétszedését végrehajtó, úgynevezett reorganizációs tervről. Akkor, amikor értesítették a már kisebbségi tulajdonban lévő balatoni önkormányzatokat, hogy miről is kell majd szavazniuk a május 6-i közgyűlésen.
Többek között azt, hogy a tervek szerint kiszervezik az idén közel egymilliárdos bevételt termelő vitorláskikötői ágazatot. Ahhoz, hogy a terv át fog menni, nem férhetett kétség: a javaslatot a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) felügyelete alatt lévő cég vezetősége dolgozta ki, a 6 milliárdos korábbi tőkeinekciónak köszönhetően az állam szavazati többsége pedig jó ideje biztosított.
S múlt szerdán minden a papírforma szerint történt, a döntés megszületett: 11 vitorláskikötőt pályázati úton bérbe adnak, megszüntetnek hajójáratokat, kivonnak a forgalomból és értékesítenek kikötőket, eladnak két kempinget és egy szállodát. Mindez 65 fős létszámleépítéssel is együtt jár.
Meg sem várták a döntést
Egyébként a Bahart vezetősége már a javaslatban világossá tette, hogy mindez a tulajdonosi jogokat gyakorló, a Rogán Antal miniszter által felügyelt turisztikai ügynökség "rendelkezései alapján" történik. Sőt, a cég vezetésének pontos információi lehettek arról, hogy a közgyűlés összehívása pusztán formalitás, nem fogják befogadni a kisebbségi részvénycsomagot birtokló önkormányzatok észrevételeit.
| ||
A Bahart vezetése ugyanis már két héttel a szavazás előtt közölte az érintett dolgozókkal: jövőre a cég már nem üzemeltet vitorláskikötőt. Sőt, időközben a Narancs.hu arról szerzett tudomást, hogy a létszámleépítések már el is kezdődtek a voksolás előtti napokban.
Tehát a balatoni polgármesterek és civil szervezet „segélykiáltása” pusztába kiáltott szó volt. Pedig mint arról beszámoltunk, a balatoni polgármestereket tömörítő, 1904-ben alapított Balatoni Szövetség elnöke, Lombár Gábor április végén még kísérletet tett az állam meggyőzésére.
A balatonfenyvesi független polgármester azt írta Gullner Zoltánnak, a társaságban az államot képviselő Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatójának május 6-a előtt: még nem késő asztalhoz ülni, egyeztetni. „A Bahart Zrt.-ben tulajdonosként – részvényesként – bent maradó balatoni önkormányzatok számára kiemelten fontos feladat, hogy a társaság egyben maradjon annak vagyonával, tevékenységével, működési struktúrájával, a meglevő személykikötő-, illetve vitorláskikötő-hálózat maradjon a cégben, hiszen ez biztosítja a Balaton egészének megközelítését, azon való közlekedést, ami a turizmus elengedhetetlen feltétele” - hangsúlyozta Lombár.
Egyetlen település sem támogatta
De egyeztetés nem volt, csak szavazás. A Narancs.hu birtokába került jegyzőkönyv szerint egyedül a magyar állam képviselője mondott online igent a Bahart átalakítására, a települések képviseletében 10 polgármester „üzente” írásban, hogy nem, heten tartózkodtak, négy településvezető pedig nem vett részt a szavazáson. A tíz nemmel voksoló polgármester közül kilenc független, egy fideszes, a balatonszemesi Szomorú Szilárd. A hét tartózkodó közül kettő független és öt fideszes, de ebből csak négyet vettek figyelembe a szavazatok értékelésekor, mivel a balatonfüredi Bóka István voksa „technikai okokból érvénytelenre” sikeredett.
Azon négy település közül, amely nem vett részt a szavazáson, egyet vezet fideszes polgármester, hármat független. A lényeg azonban: egyetlen balatoni településvezető sem szavazta meg a reorganizációs tervet, senki nem ért tehát egyet a Balatoni Hajózási Zrt. szétszedésével.
| ||
A csőd, amiről nem tudnak
Mindez akkor is csak formaság volt. Nyilván a hivatalos magyarázat már jóval korábban megszületett, ám a kormánypárti Origó azonban a szavazás másnapján állt elő vele: a 78 százalékot érő egyetlen igen szavazat „a csődtől mentette meg a céget”.
A Narancs.hu-nak több polgármester is azt mondta, ezen igencsak meglepődtek. Tudták, hatalmas nyereségre sosem volt képes a társaság – nem is ezzel a céllal működtették –, ám csőd sohasem fenyegette. Ha most mégis az fenyegetné, amit a cég vezetői egyetlen egyszer sem közöltek velük, akkor különösen érthetetlen, hogy éppen a legtöbb bevételt hozó, legnyereségesebb ágazatától válik meg.
Lombár Gábor, a Balatoni Szövetség elnöke szerint „a tóparti önkormányzatok azzal a feltétellel kapták meg hosszú évekkel ezelőtt a Bahart tulajdonjogát, hogy egyben kell tartaniuk a céget, ami észszerű, hiszen a veszteséges menetrendi hajózást a nyereséges ágazatokból kell és lehet finanszírozni.
„Nem piaci áron”
Érthetetlen, miért változott meg a régió és a turizmus hosszú távú érdekeit szem előtt tartó álláspont - a Bahart egybentartása - az állam részéről, hiszen a megszavazott reorganizációs terv eladásokról, bérbeadásokról, elbocsátásokról szól „optimalizáció címén”.
A kormánysajtó és a Magyar Turisztikai Ügynökség az elmúlt napokban, feltűnően kerülve a vitorláskikötők kiszervezésének témáját, azt is bizonygatta, hogy azok a hajókikötők, amelyeket értékesíteni, bérbeadni terveznek, „lepusztultak”.
A polgármesterek viszont mást sejtenek a háttérben. A csopaki és a balatonakali is úgy nyilatkozott: lehet, hogy nincsenek a legjobb állapotban ezek a kikötők, de mivel rendkívül értékesek - már csak a fekvésük miatt is -, ha korábban el akarták volna adni őket, még ha nem is piaci áron, lett volna rá jelentkező bőven. Az önkormányzatok viszont nem akarták dobra verni őket. Most viszont a Rogán-féle MTÜ döntheti el, ki kapja a kikötőket.
Hol a 12,5 milliárd?
Érdekes kérdés az is, amit Balassa Balázs, a Balatoni Szövetség társelnöke, Szigliget független polgármestere feszeget. A 2016-os balatoni kormányrendelet szerint a Balaton-régiónak juttatandó 365 milliárd forintos keretből eredetileg a Bahartnak címkéztek 12,5 milliárd forint fejlesztési forrást. Azt mondja, ez a pénz végül nem érkezett meg, de jött helyette a Magyar Turisztikai Ügynökség a tulajdonosi jogok gyakorlójaként.
Az ugyancsak független siófoki polgármester, Lengyel Róbert „borítékolni merné”, hogy kik a kormánysajtó által már „beharangozott” megmentők, vagyis kiknek az érdekében játszották, játszatták el velük a május 6-i színjátékot.
