Milyen a kapcsolata ma Németh László esperes-plébánosnak Márki-Zay Péter polgármesterrel azok után, hogy a kampányban szembekerült vele? – ezt kérdeztük Németh atyától. Ő azt mondta, ez már a múlt, nem szeretne erről beszélni. Javasolta, kérdezzük meg a polgármestert.
A vásárhelyi múltnak ez az eseménye országos hírű volt.
A tavalyi időközi polgármester-választás előtt, januárban a vásárhelyi Szent István-templomban tartott mise végén, még az áldás előtt beszédet mondott Németh László esperes-plébános arról, hogy Magyarországon az egyházak a második világháború óta nem kaptak annyi támogatást, mint a mostani kormánytól. Már a számlán van a pénz, amelyből a Kertvárosban új katolikus templom épül.
Világi ügyek, egyházi hozzáállás
Az atya arra kérte a híveket, hogy Hegedűs Zoltánra, a Fidesz jelöltjére szavazzanak, és ne a független Márki-Zay Péterre, aki „politikai vitorláját egyházi hátszéllel próbálja dagasztani”, de közben nincs programja, illetve vádaskodással és elfogadhatatlan állításokkal kampányol. Az Orbán-kormányt a Kádár- és a Rákosi-rezsimhez hasonlította, holott „nem tudja, hogy miről beszél, soha nem élt diktatúrában.”
| ||
A plébános nyílt kiállása vitát váltott ki, sokan véleményt nyilvánítottak a sajtóban is. A megyei napilap cikkében a Szeged-Csanádi Egyházmegye a II. Vatikáni zsinat 1965-ös konstitúciójára hivatkozott: a katolikusok igenis nyilvánítsanak véleményt világi ügyekben, és ez esetben a plébános úgy érezte, egyértelművé kellett tennie, hogy a hétgyermekes, katolikus, az egyháztanácsban szerepet vállaló Márki-Zay nem élvezi az egyház támogatását. Beer Miklós akkori váci püspök viszont úgy nyilatkozott, egy pap nem állhat ki párt mellett, az egyháznak a napi politikai ügyektől távol kellene tartania magát.
A helyzet azért is volt érdekes, mert Hódmezővásárhelyen, ahol a rendszerváltás óta soha nem győzött baloldali polgármester-, sem országgyűlésiképviselő-jelölt, a jobboldali kormány jelöltjével szemben egy hívő katolikus indult. Márki-Zay szerint a kereszténység elsősorban személyes értékrend, és jó, ha egy politikus ez alapján éli az életét, de az egyháznak oly módon nem lehet köze a politikához, ahogyan az Magyarországon mindennapos.
„Kezet nyújtottam neki”
A vásárhelyiek a tavaly februári időközi választáson Márki-Zay mellett döntöttek, majd az idei önkormányzati választáson is, sőt október 13-án többségében vele egyetértő képviselőket juttattak be a közgyűlésbe.
| ||
„Tényleg voltam a tagja annak az egyháztanácsnak, amelynek ő volt a plébánosa, régóta jól ismerjük egymást. A misét nem ő tartotta, hanem az akkori plébános, de Németh atya az esperes, joga volt felszólalni a szertartáson. Mivel előre megmondta, hogy rólam fog beszélni, eljött a családom, ott ültek a barátaim. A felvételen látszik, hogy a fiaim ministráltak a misén” – idézi föl a történteket kérdésünkre Márki-Zay Péter.
„Tisztelettel végighallgattuk, de nem értettünk vele egyet. Volt, aki utána ment fölháborodva, vitázott vele. Tudom, hogy ezek után nem akart jönni a mi templomunkba, de a papunkat elhelyezték, és neki kellett jönnie hozzánk is. A választás után az egyik miséjén ott voltam. Úgy alakult, hogy nem ő áldoztatott, de én a szertartás után bementem a sekrestyébe. Voltak ott mások is, és az atya barátsággal fogadott. Kezet nyújtottam neki, és megpusziltam jobbról-balról. Tudom, hogy ezt a gesztust jó szívvel vette, a vásárhelyi katolikus közösség összetartó, megbeszéljük a dolgainkat.”
Lázár János politikai foglyai
A vásárhelyi polgármester leszögezte, ami a közügyeket illeti, biztosan nincsenek egy véleményen Németh atyával. Emlékeztetett arra is, hogy a kertvárosi templom, amelynek építési költsége állítólag már a számlán van, továbbra sem épül. A Mindenki Magyarországa Mozgalom alapítójának meggyőződése szerint a Fidesz „tolvajpárt”, a kormány ebbéli mentalitása szerinte szöges ellentétben áll a keresztény elvekkel – de elfogadja, hogy mások, akik szintén tisztességes, jó szándékú emberek, ezt máshogyan látják.
Szerinte politikai küldetés volt Németh atya számára az a beszéd, kényszerhelyzetben. „Nemcsak az egyházban, hanem a vállalkozói szférában is vannak, akik a Lázár János országgyűlési képviselő által kialakított rendszer politikai foglyai” – fogalmazott Márki-Zay. A felvetésre, hogy le lehet-e bontani ezt az ő nézete szerint a félelmek és érdekek által összetartott függelmi rendszert anélkül, hogy ezeket a „politikai foglyokat” bántanák, a vásárhelyi polgármester azt mondja: abból indul ki, hogy egy tisztességes ember, aki ilyen helyzetbe kényszerült, nem érzi jól magát.
Nem húznak le senkit a listáról
„Egy pap sem örülhet annak, ha egy politikus mondja meg, mit kell csinálnia. Egy vállalkozó sem érezheti magát jól ott, ahol politikai utasításokat kap, bármikor megzsarolhatják, megmondják neki, mire mennyi pénzt adjon, melyik munkát vállalhatja el, melyiket nem. Aki korrupciómentes, szabad országot szeretne, annak ez az állítás természetes. Ebből lehet kiindulni” – így a polgármester.
| ||
Azt mondja, az előző városvezetés idején azokat a református lelkészeket, akik konfliktusba keveredtek az országgyűlési képviselővel, lehúzták a protokoll-listáról, nem hívták meg a városi rendezvényekre: ez egyértelmű jele volt annak, hogy „a nagy ember haragszik”. Ezt Márki-Zay megszüntette, amikor hivatalba lépett. Minden egyházi vezetőt, minden városi közösséget partnernek tekint.
„Ha a helyi Fideszhez személyes szálakkal kötődő két alapítvány szervez programokat, azt is támogatja az önkormányzat, a gyorshír-szolgálatunk közli az előzetest. Az a közösség ugyanolyan értéke a városnak, mint a másik, és ha a város lakóinak ad valamit, azt elő kell segíteni” – érvelt a polgármester.
