Az apácákra is lőnek a Lázár–Márki-Zay-háborúban

  • narancs.hu
  • 2023. szeptember 10.

Kis-Magyarország

A Domonkos Nővérek felszólították a Lázárt támogató hírportált, vegye le az egyik cikkét.

A Berényi-klán elfoglalta a Liszt-iskolát címmel közöl aláírás nélküli véleménycikket a Promenad24.hu nevű hódmezővásárhelyi internetes portál. A szöveg azt taglalja, hogy a vásárhelyi alpolgármester, Berényi Károly egyik fia, „Berényi Gergely igazgatóhelyettesként került be a Domonkos Nővérek Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskolájának szűk vezetésébe”.

Ez azonban a lap szerint „csupán a jéghegy csúcsa”, mert „az igazgatóhelyettes Berényi gyerek mellett a Liszt-iskola tantestületében megtalálhatjuk Berényi Károly két lányát is: Berényi Gabriella után szeptembertől ide igazolt Béres-Berényi Dorottya is. Jó ismerősökből akad még a közösségben, hiszen itt tanít a másik vásárhelyi alpolgármester, Gyöngyösi Ferenc felesége, Pap Szilvia is. Mint korábbi cikkünkben is megírtuk, az iskolát fenntartó, működtető Domonkos Nővérek és Márki-Zay Péter polgármester kiváló kapcsolata Hódmezővásárhelyen közismert ténynek számít. Nagyon úgy tűnik, hogy a református iskola elleni harcban örökké pozitív példaként lehivatkozott Liszt az alpolgármesterek családi birodalma lett!” – írja a Promenad24.hu.

Ez a szöveg a Lázár János miniszter, helyi országgyűlési képviselő  és Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester közötti közéleti háború összefüggéseiben nyer értelmet.

Hódmezővásárhelyen 2018-ig a Fidesznek volt többsége az önkormányzat közgyűlésében, és a polgármester is fideszes volt, Lázár János kormányzati megbízatása után Almási István. Az ő halála után tartott időközi választást azonban a hívő katolikus, de a Fideszből kiábrándult Márki-Zay Péter nyerte a fideszes jelölttel, Hegedűs Zoltánnal szemben. Egy évig fideszes többségű közgyűlés élén dolgozott Márki-Zay, majd 2019-ben ismét győzött, ezúttal Grezsa Istvánnal szemben, és a képviselők többsége is a Márki-Zayt támogató csapatból került ki. Az országgyűlési választáson Márki-Zay Lázárral mérkőzött, és alulmaradt. Ezután találkoztak, és békülékeny hangot ütöttek meg egymással, de a választási kampányra jellemző személyes hangú viták rövid szünetekkel azóta is tartanak a helyi médiafelületeken és a közösségi oldalon.

A Promenad24.hu, amely Lázárral jó kapcsolatot ápol, ilyen cikkeket szokott írni a vásárhelyi önkormányzat által felvett új vezetőkről is.

Berényi Károllyal a lap elődje, a Vásárhely24 is gyakran foglalkozott. 

Az alpolgármester egy alkalommal pert indított az őt ért vádak miatt, és jogerősen nyert a bíróságon.

Az iskolával és Berényiékkel kapcsolatos mostani cikk érinti az iskola fenntartóit, a Domonkos Nővéreket is. Az önkormányzati tulajdonú Hódpress közli az Árpád-házi Szent Margitról Nevezett Szent Domonkos Rendi Nővérek Apostoli Kongregációjának közleményét erről.

Kakucs Irén Adél Petra OP általános főnöknő arról ír, hogy a Promenad24-en megjelent cikk „a Domonkos Nővérek Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskoláját, ennek fenntartóját, a Domonkos Nővéreket egyúttal ezen szervezetek döntését, kapcsolatrendszerét hamis színben tünteti fel, így egyes vezetői kinevezést politikai szempontok szerint kíván értelmezni. Ezért írásban kértük a Promenád24 főszerkesztőjét a helyesbítésre, illetve a szóban forgó cikk eltávolítására. Mindezidáig erre sajnos nem került sor”.

A főnöknő tisztázza, a Domonkos Nővérek az iskola személyi döntéseit nem kommentálja, mert ezek szakmai alapon születnek meg, nem politikai indíttatásúak, a nővéreket, az iskolát és a közösségüket távol szeretnék tartani a politikától. „Bízva abban, hogy a Domonkos Nővérek a helyi közösségért végzett tevékenységei Hódmezővásárhely egészének, minden lakosának a javára szolgálnak, kérünk mindenkit, a jövőben a Nővéreket továbbá Intézményeiket szíveskedjenek ezen szerepvállaláshoz méltóan bemutatni, egyúttal bármilyen politikai színezetű pengeváltásból kihagyni” – kéri a kongregáció.

Címlapképünkön a vásárhelyi Szent István tér, a templom mellett a Domonkos Nővérek rendházával

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.