Bajban a propagandamédia: újabb válságtervet kell készítenie a Békéscsabai Médiacentrum Kft.-nek

Kis-Magyarország

Ha a televíziót, az internetes portált és az ingyenes városi lapot magában foglaló békéscsabai önkormányzati média nem kapott volna 15 millió forintos gyorssegélyt a városi közgyűléstől, akkor november végével lehúzhatta volna a rolót. Persze kapott. De újabb válságtervet várnak tőle.

„A társaság nyújtson be a következő Közgyűlésre »válságtervet« 2023. 12. 31. időpontra vonatkozóan, amely egyrészt eredménykimutatás tervet, másrészt intézkedési tervet tartalmaz. Az intézkedési tervből derüljön ki, hogy a cég hogyan kívánja elérni az új eredménykimutatás tervét” – áll a békéscsabai közgyűlés szeptemberi határozatában. Ez a válságterv azonban csak a novemberi ülésre készült el, s ahogy a pénzügyi bizottság ülésen elhangzott, ezt aligha lehet érdeminek nevezni. Így újabbal kell majd előrukkolnia a városi médiacentrumnak.

A békési megyeszékhely önkormányzati propagandamédiájánál sajátos helyzet alakult ki. Ezt a novemberi közgyűlésre készült előterjesztés is tartalmazta. Nőttek a papírárak, drasztikusan emelkedtek a nyomdai és a terjesztési költségek, de nőtt a minimálbér is. Az idénre tervezett 191 milliós bevétel pedig nem haladja meg a 150 millió forintot. Annak ellenére sem, hogy a kormányzati propaganda nem bánt szűkmarkúan Békéscsabával. Ezt bizonyítja, hogy a tervezetthez képest több mint 14 millió forinttal nagyobb összeg folyik be az idén kormányzati hirdetésből, de ez sem tudta ellensúlyozni az anyagköltség, az energia és a szolgáltatások árának növekedését, és azt, hogy másfél éve leálltak az EU-s programok kifizetései, amelyek minden esetben ezek médiamegjelenését is finanszírozták. Ez nem kevés bevételt hozott a kormánybarát propagandasajtónak. Erről azonban a novemberi békéscsabai közgyűlésre készült előterjesztés nem szólt egy szót sem.

A Békéscsabai Médiacentrum Kft.-nek a legnagyobb bevétele a két ütemben, májusban és szeptemberben folyósított 16-16 milliós önkormányzati támogatás. Ám a Viharsarok fővárosában a helyzet speciális, mert amennyire vállt vállnak vetve segíti egymást a helyi „lila Fidesz”, azaz a Hajrá Békéscsaba Egyesület és a Fidesz-KDNP, addig nemegyszer egymás alá is vágnak. A közgyűlésben a Hajrá Békéscsaba képviselői kicsivel többen vannak, de a propagandamédia valójában a Fideszé.

Ezt azzal hálálja meg a „lila Fidesz”, hogy nem ad nagyobb mértékű önkormányzati támogatást egy-egy évre, s mint látszik, ezért és más okokból kifolyólag, a propagandamédia most kifutott a rendelkezésre álló forrásból.

Ebben az is szerepet játszik, hogy az idén szűkülő bevételek ellenére eddig nem nyúltak a felduzzasztott létszámhoz és egyéb, érdemi költségcsökkentést sem hajtottak végre, aztán szeptemberben rájöttek, hogy november utolsó napjára  elfogy a pénz. A kialakult helyzetben érdemi megoldásnak és egy valós válságterv alapjainak aligha lehet nevezni a mostanra elkészültet, amely szerint a jövőben nem alkalmaznak pénzügyi tanácsadót, kevesebbet nyomtatnak, kicsit szűkítik a 28 ezer példányban minden békéscsabai háztartásba eljutó Csabai Mérleg oldalszámát, két fős létszámleépítést hajtanak végre jövőre, s hogy az éppen nem működő berendezéseket áramtalanítják.

Erre tekintettel kért újabb válságtervet a közgyűlés, aztán megszavazta a „lila Fidesz” és a kormánypárt helyi frakciója, hogy összesen 15 milliós gyorssegéllyel siet az érdekeit messzemenően kiszolgáló propagandamédia segítségére. Közben a helyi tévében egy nemrégiben lezajlott stúdióbeszélgetésen Herczeg Tamás (Fidesz-KDNP) békéscsabai országgyűlési képviselő az alákérdezés magasiskoláját bemutató műsorvezető ún. kérdései nyomán fejtegetéseiben odáig jutott el: összességében nagyszerű fejleményként is értékelhető, hogy a kormány szinte az egyik pillanatról a másikra leállította a Békéscsabát is érintő Modern Városok Programot. Közben egyetlen szót sem szólt arról, hogy emiatt milyen beruházások sora marad el vagy veszik a jövő ködébe. Például egy tervezett új, multifunkcionális sportcsarnok, amiről még évekkel ezelőtt írtunk:

(Címlapképünk forrása: Behir.hu Facebook)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.