Bajban a propagandamédia: újabb válságtervet kell készítenie a Békéscsabai Médiacentrum Kft.-nek

Kis-Magyarország

Ha a televíziót, az internetes portált és az ingyenes városi lapot magában foglaló békéscsabai önkormányzati média nem kapott volna 15 millió forintos gyorssegélyt a városi közgyűléstől, akkor november végével lehúzhatta volna a rolót. Persze kapott. De újabb válságtervet várnak tőle.

„A társaság nyújtson be a következő Közgyűlésre »válságtervet« 2023. 12. 31. időpontra vonatkozóan, amely egyrészt eredménykimutatás tervet, másrészt intézkedési tervet tartalmaz. Az intézkedési tervből derüljön ki, hogy a cég hogyan kívánja elérni az új eredménykimutatás tervét” – áll a békéscsabai közgyűlés szeptemberi határozatában. Ez a válságterv azonban csak a novemberi ülésre készült el, s ahogy a pénzügyi bizottság ülésen elhangzott, ezt aligha lehet érdeminek nevezni. Így újabbal kell majd előrukkolnia a városi médiacentrumnak.

A békési megyeszékhely önkormányzati propagandamédiájánál sajátos helyzet alakult ki. Ezt a novemberi közgyűlésre készült előterjesztés is tartalmazta. Nőttek a papírárak, drasztikusan emelkedtek a nyomdai és a terjesztési költségek, de nőtt a minimálbér is. Az idénre tervezett 191 milliós bevétel pedig nem haladja meg a 150 millió forintot. Annak ellenére sem, hogy a kormányzati propaganda nem bánt szűkmarkúan Békéscsabával. Ezt bizonyítja, hogy a tervezetthez képest több mint 14 millió forinttal nagyobb összeg folyik be az idén kormányzati hirdetésből, de ez sem tudta ellensúlyozni az anyagköltség, az energia és a szolgáltatások árának növekedését, és azt, hogy másfél éve leálltak az EU-s programok kifizetései, amelyek minden esetben ezek médiamegjelenését is finanszírozták. Ez nem kevés bevételt hozott a kormánybarát propagandasajtónak. Erről azonban a novemberi békéscsabai közgyűlésre készült előterjesztés nem szólt egy szót sem.

A Békéscsabai Médiacentrum Kft.-nek a legnagyobb bevétele a két ütemben, májusban és szeptemberben folyósított 16-16 milliós önkormányzati támogatás. Ám a Viharsarok fővárosában a helyzet speciális, mert amennyire vállt vállnak vetve segíti egymást a helyi „lila Fidesz”, azaz a Hajrá Békéscsaba Egyesület és a Fidesz-KDNP, addig nemegyszer egymás alá is vágnak. A közgyűlésben a Hajrá Békéscsaba képviselői kicsivel többen vannak, de a propagandamédia valójában a Fideszé.

Ezt azzal hálálja meg a „lila Fidesz”, hogy nem ad nagyobb mértékű önkormányzati támogatást egy-egy évre, s mint látszik, ezért és más okokból kifolyólag, a propagandamédia most kifutott a rendelkezésre álló forrásból.

Ebben az is szerepet játszik, hogy az idén szűkülő bevételek ellenére eddig nem nyúltak a felduzzasztott létszámhoz és egyéb, érdemi költségcsökkentést sem hajtottak végre, aztán szeptemberben rájöttek, hogy november utolsó napjára  elfogy a pénz. A kialakult helyzetben érdemi megoldásnak és egy valós válságterv alapjainak aligha lehet nevezni a mostanra elkészültet, amely szerint a jövőben nem alkalmaznak pénzügyi tanácsadót, kevesebbet nyomtatnak, kicsit szűkítik a 28 ezer példányban minden békéscsabai háztartásba eljutó Csabai Mérleg oldalszámát, két fős létszámleépítést hajtanak végre jövőre, s hogy az éppen nem működő berendezéseket áramtalanítják.

Erre tekintettel kért újabb válságtervet a közgyűlés, aztán megszavazta a „lila Fidesz” és a kormánypárt helyi frakciója, hogy összesen 15 milliós gyorssegéllyel siet az érdekeit messzemenően kiszolgáló propagandamédia segítségére. Közben a helyi tévében egy nemrégiben lezajlott stúdióbeszélgetésen Herczeg Tamás (Fidesz-KDNP) békéscsabai országgyűlési képviselő az alákérdezés magasiskoláját bemutató műsorvezető ún. kérdései nyomán fejtegetéseiben odáig jutott el: összességében nagyszerű fejleményként is értékelhető, hogy a kormány szinte az egyik pillanatról a másikra leállította a Békéscsabát is érintő Modern Városok Programot. Közben egyetlen szót sem szólt arról, hogy emiatt milyen beruházások sora marad el vagy veszik a jövő ködébe. Például egy tervezett új, multifunkcionális sportcsarnok, amiről még évekkel ezelőtt írtunk:

(Címlapképünk forrása: Behir.hu Facebook)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)