Bajban a propagandamédia: újabb válságtervet kell készítenie a Békéscsabai Médiacentrum Kft.-nek

Kis-Magyarország

Ha a televíziót, az internetes portált és az ingyenes városi lapot magában foglaló békéscsabai önkormányzati média nem kapott volna 15 millió forintos gyorssegélyt a városi közgyűléstől, akkor november végével lehúzhatta volna a rolót. Persze kapott. De újabb válságtervet várnak tőle.

„A társaság nyújtson be a következő Közgyűlésre »válságtervet« 2023. 12. 31. időpontra vonatkozóan, amely egyrészt eredménykimutatás tervet, másrészt intézkedési tervet tartalmaz. Az intézkedési tervből derüljön ki, hogy a cég hogyan kívánja elérni az új eredménykimutatás tervét” – áll a békéscsabai közgyűlés szeptemberi határozatában. Ez a válságterv azonban csak a novemberi ülésre készült el, s ahogy a pénzügyi bizottság ülésen elhangzott, ezt aligha lehet érdeminek nevezni. Így újabbal kell majd előrukkolnia a városi médiacentrumnak.

A békési megyeszékhely önkormányzati propagandamédiájánál sajátos helyzet alakult ki. Ezt a novemberi közgyűlésre készült előterjesztés is tartalmazta. Nőttek a papírárak, drasztikusan emelkedtek a nyomdai és a terjesztési költségek, de nőtt a minimálbér is. Az idénre tervezett 191 milliós bevétel pedig nem haladja meg a 150 millió forintot. Annak ellenére sem, hogy a kormányzati propaganda nem bánt szűkmarkúan Békéscsabával. Ezt bizonyítja, hogy a tervezetthez képest több mint 14 millió forinttal nagyobb összeg folyik be az idén kormányzati hirdetésből, de ez sem tudta ellensúlyozni az anyagköltség, az energia és a szolgáltatások árának növekedését, és azt, hogy másfél éve leálltak az EU-s programok kifizetései, amelyek minden esetben ezek médiamegjelenését is finanszírozták. Ez nem kevés bevételt hozott a kormánybarát propagandasajtónak. Erről azonban a novemberi békéscsabai közgyűlésre készült előterjesztés nem szólt egy szót sem.

A Békéscsabai Médiacentrum Kft.-nek a legnagyobb bevétele a két ütemben, májusban és szeptemberben folyósított 16-16 milliós önkormányzati támogatás. Ám a Viharsarok fővárosában a helyzet speciális, mert amennyire vállt vállnak vetve segíti egymást a helyi „lila Fidesz”, azaz a Hajrá Békéscsaba Egyesület és a Fidesz-KDNP, addig nemegyszer egymás alá is vágnak. A közgyűlésben a Hajrá Békéscsaba képviselői kicsivel többen vannak, de a propagandamédia valójában a Fideszé.

Ezt azzal hálálja meg a „lila Fidesz”, hogy nem ad nagyobb mértékű önkormányzati támogatást egy-egy évre, s mint látszik, ezért és más okokból kifolyólag, a propagandamédia most kifutott a rendelkezésre álló forrásból.

Ebben az is szerepet játszik, hogy az idén szűkülő bevételek ellenére eddig nem nyúltak a felduzzasztott létszámhoz és egyéb, érdemi költségcsökkentést sem hajtottak végre, aztán szeptemberben rájöttek, hogy november utolsó napjára  elfogy a pénz. A kialakult helyzetben érdemi megoldásnak és egy valós válságterv alapjainak aligha lehet nevezni a mostanra elkészültet, amely szerint a jövőben nem alkalmaznak pénzügyi tanácsadót, kevesebbet nyomtatnak, kicsit szűkítik a 28 ezer példányban minden békéscsabai háztartásba eljutó Csabai Mérleg oldalszámát, két fős létszámleépítést hajtanak végre jövőre, s hogy az éppen nem működő berendezéseket áramtalanítják.

Erre tekintettel kért újabb válságtervet a közgyűlés, aztán megszavazta a „lila Fidesz” és a kormánypárt helyi frakciója, hogy összesen 15 milliós gyorssegéllyel siet az érdekeit messzemenően kiszolgáló propagandamédia segítségére. Közben a helyi tévében egy nemrégiben lezajlott stúdióbeszélgetésen Herczeg Tamás (Fidesz-KDNP) békéscsabai országgyűlési képviselő az alákérdezés magasiskoláját bemutató műsorvezető ún. kérdései nyomán fejtegetéseiben odáig jutott el: összességében nagyszerű fejleményként is értékelhető, hogy a kormány szinte az egyik pillanatról a másikra leállította a Békéscsabát is érintő Modern Városok Programot. Közben egyetlen szót sem szólt arról, hogy emiatt milyen beruházások sora marad el vagy veszik a jövő ködébe. Például egy tervezett új, multifunkcionális sportcsarnok, amiről még évekkel ezelőtt írtunk:

(Címlapképünk forrása: Behir.hu Facebook)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.