„Bele kellett piszkítani egy kultikus helyre?” – emlékoszlop-állítás miatt vitatkoznak a helyiek Kötegyánban

Kis-Magyarország

Ungvári Mihály neves festőművész és fafaragó az ország legnagyobb kopjafagyűjteményét állította össze a viharsarki Kötegyán temetőjében és környékén. Özvegye felháborodott, hogy a szakrálisnak tartott műalkotás-együttes mellé egy oda nem illő emlékoszlopot helyezett a fideszes polgármester rokonának családi alapítványa.

„A mai napon komoly felháborodást váltott ki bennem a temetőbe fogadott kép! Mint volt kötegyáni jegyzem meg, itt semmi sem szent! A Kötegyánba eltöltött hosszú évek bebizonyították, hogy itt sincs másként, mint a világban! Ha netán 'valaki szembe megy az árral', netán politikai nézete más, vagy van véleménye, s bizonyítottan tesz is a közösségért szeretjük elgáncsolni, sőt nehogy már Ő...! A férjem, Ungvári Mihály megboldogult mellett megtapasztaltam, nem számít, hogy mit tesz le az asztalra az ember! Semmibe vesszük, nem tiszteljük! Nem számít, hogy országosan, vagy nemzetközileg, vagy helyileg értéket teremt csak a "Magunk" fontosak!” – írta posztjában a 2014-ben elhunyt művész özvegye, Ungváriné Spiegel Julianna, aki időközben Gyulára költözött, s nemrégiben a férje sírját kereste fel a kötegyáni temetőben.

Ungvári Mihály Kötegyánhoz ezer szállal kötődő festőművész és faszobrász volt, egyben a Kötegyáni Baráti Kör elnöke és közösségszervező is. Az 1990-es évek második felében nemzetközi művésztelepeket szervezett évről évre a román határ mellett található községben. Ennek eredményeként Magyarország legnagyobb kopjafagyűjteménye jött létre a kötegyáni önkormányzati temetőben és mellette lévő területen.

Ungvári kiváló nemzetközi kapcsolatainak köszönhetően hosszú éveken át Romániából, Szlovákiából, Szerbiából, Ausztriából, valamint nyugat-európai országokból is kiváló művészek látogattak Kötegyánba, és a gyűjtemény is gyarapodott. Ungvári Mihály halála után a művészről nevezték el a kötegyáni művelődési házat és a könyvtárat.

A kopjafa-együttes egy része

A kopjafaegyüttes egy része

Fotó: kotegyan.hu

„Így számomra elfogadhatatlan!”

„Miért nem vették figyelembe a már ott lévő emlékhelyet??? Mert, ha nem tudná valaki, a ravatalozó köré helyezett kopjafák Körösök menti fejfa minták komoly, engedélyezett, tervezett koncepció által lettek elhelyezve a Kötegyáni Baráti Kör Egyesület és az önkormányzat égisze alatt! A temetkezési helyet körbevevő alkotások komoly szempont alapján, tervezett távolságra, minta és forma alapján lettek odahelyezve! Így számomra elfogadhatatlan, hogy e szakrális hely senkinek nem volt szent!” – írta az özvegy bejegyzésében. Ungvári Mihály felesége korábban a helyi általános iskola igazgatója volt, ma már másutt él.

Majd azt firtatta, hogy kinek az ötlete nyomán és engedélyével került a kopjafaegyüttes mellé a községből elszármazottak emlékoszlopa. Az özvegy szerint rejtély, hogy miért nem találtak más helyet a temetőn belül az emlékoszlopnak. „Bele kellett piszkítani egy kultikus helyre?” – tette fel a kérdést bejegyzésében. Hangsúlyozta, nem az elszármazottak emlékoszlopának megalkotását és célját kérdőjelezi meg, de az elhelyezését igen. Ungvári Spiegel Juliannát felháborítja, hogy már „meglévő kész értékeket nem vesznek figyelembe, nem tisztelik mások megteremtett értékét.” Végül azzal zárja indulatos Facebook-bejegyzését a képzőművész özvegye: „ha nem tiszteljük mások dolgait, akkor nem várhatjuk, hogy a tiédet tiszteljék, vagy fontosnak tartsák.”

Egyeztetés nélkül

Az önkormányzati temetőben az elmúlt hetekben az értékes kopjafagyűjtemény mellé, előzetes egyeztetés nélkül, Hajdu János önkormányzati képviselő családi alapítványa, az önkormányzat engedélyével a településről elszármazottak emlékoszlopát helyezte el. Mindez a legkevésbé sem tetszik a néhai művész feleségének. S bár az özvegy nem nevesíti sem a Hajdu családot, sem a fideszes vezetésű önkormányzatot, tény, hogy a kifogásolt emlékoszlopot Hajdu János képviselő családi alapítványa, a Hajduné Beregszászi Éva Kötegyánért Alapítvány állította egy képviselő-testületi döntés nyomán.

Az emlékoszlop és a kopjafák: egymáshoz közel

Az emlékoszlop és a kopjafák: egymáshoz közel

Fotó: Borbély József/Facebook

Aki 1990 óta helyi képviselő

Hajdu János meghatározó agrárvállalkozó a környéken, egyben független, de a Fideszhez közeli önkormányzati képviselő, 1990 óta tagja a helyi képviselő-testületnek. (Korábban az MSZP színeiben volt a Békés megyei közgyűlés tagja is.) Az előző önkormányzati ciklusban alpolgármester volt. Kötegyán polgármestere, Hajdu-Szűcs Mária Kornélia fideszes polgármester közeli rokona.

Nemrégiben számolt be a Narancs.hu arról, hogy a Magyar Falu Program keretében a már meglévő két, de nem igazán kihasznált művelődési és közösségi ház mellé 30 millió forintos költségvetéssel harmadikat akarnak létrehozni az alig 1400 lakosú, sok hátránnyal küzdő Kötegyánban. Az új intézménynek pedig éppen azt a „nagykocsmát” szemelték ki, amelyet már régóta bezárt és tíz éve nem tud eladni Hajdu János. Amikor ennek kapcsán néhány héttel ezelőtt arról kérdeztük, hogy mindez nem kifogásolható-e, úgy válaszolt, ebből az aspektusból még nem gondolta át a történteket.

Hajdu János az emlékoszlop felállításakor beszédet mond

Hajdu János beszédet mond az emlékoszlop felállításakor

Fotó: Borbély József/Facebook

Aki nem tud a falut felkavaró vitáról

„Nem tudok arról, hogy Ungvári Mihálynénak bármi kifogása lenne az emlékoszlop ellen” – mondta érdeklődésünkre Hajdu János, miközben az egész községet felkavaró vitáról van szó, ami egy hónappal ezelőtt robbant ki. (Hajdu amúgy közölte, véleményét csak személyesen hajlandó kifejteni, hiába jeleztük, erre a telefonos interjú is alkalmas.) Hozzátette, csak felállították, de nem avatták fel a Kötegyánból elszármazottak emlékoszlopát a temetőben. Ennek az eseményről készült fotók ellentmondanak. Ezekből ugyanis az derül ki, hogy a felállítás és a felavatás egyszerre zajlott. Látni a képeken, hogy a helyi Fidesz-elnök, Kelemen László mellett Borbély József alpolgármester, valamint két képviselő, Hajdu János és Bálint Erzsébet is ott van. Beszédek is elhangzottak.

Érdemes megjegyezni ugyanakkor: Ungváriné Spiegel Juliannának egyébként nem az a problémája, hogy az emlékoszlop fel van-e avatva, vagy sem, hanem hogy miért a kopjafák közvetlen közelében helyezték el.

A művész feleségének Facebook-bejegyzése alatt több tucatnyian jelezték, szomorúnak, dühítőnek tartják a történteket. „Szomorú, hogy semmi és senki nincs tisztelve. Főleg azok az emberek, akik a legtöbbet tették a faluért, és akik még most is hírünket viszik az országban” – írta egy kommentelő. Egy Kötegyánban élő képzőművész mindezt azzal toldotta meg: „Szerinted jól van az, hogy nekem is ezen a fórumon kell megtudnom, mi készül a falunkban, én minden köztéri munkámat zsűriztettem, itt egy véleménykérésre se futotta.” A kommentek, visszajelzések mindenesetre azt tükrözik, a településen sokan nem értenek egyet a történtekkel.

A faluvezetés: Szokai Dániel aljegyző, Hajdu-Szűcs Mária Kornélia polgármester, Borbély József alpolgármester

A faluvezetés: Szokai Dániel aljegyző, Hajdu-Szűcs Mária Kornélia polgármester, Borbély József alpolgármester

Fotó: kotegyan.hu

Ungvári Mihály 2014-es halála után a művelődési házzal közösen működő könyvtárat nevezték el a művészről a faluban.

(Címlapfotónkon a Kötegyánról elszármazottak emlékoszlopának felállításakor és felavatásakor készült fotó, több helyi politikussal és képviselővel. A felvétel forrása: Borbély József/Facebook.)

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Fűző nélkül

Berlin, Du bist so wunderbar – fogad a híres dal, amelynek a karrierje egy német sörreklámból indult. Nehéz is lenne másképpen összefoglalni a város hangulatát, amelyet az itthon alig ismert grafikus, illusztrátor és divatfotós Santhó Imre munkássága is visszatükröz.

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Londoni randevúk

„Ne ijedjetek meg, de azt hiszem, én vagyok a generációm hangja. Vagyis valamelyik generációé” – fogalmazott Hannah Horvath a Csajok első részében. A 2012–2017 között futó, hat évadot megélő sorozatban Lena Dunham pont így tett: hangot adott azoknak a fiataloknak, akiknek mindennél nagyobb szabadságot és jólétet ígértek, ám a világválság ennek az anyagi, az egzisztenciális szorongás pedig a lelki fedezetét egyszerűen felélte.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.