Beleszólt a koronavírus a csongrádi utcaátnevezésbe is, a lakók pedig a felkínált utcanevekbe

Kis-Magyarország

Ha nem jön a koronavírus, márciusban átnevezett volna három utcát a csongrádi önkormányzat. Kormányhivatali állásfoglalás kötelezi erre. A döntés mostanra halasztódott. Közben két érintett utca lakói fölocsúdtak, és önálló névjavaslattal álltak elő. A Hámán Kató utcából például így – ha már muszáj változtatni – nem Pásztor lesz, hanem Napsugár. Hiába, hogy a pásztoréletnek van itt hagyománya, az érintettek berágtak, nem akarnak hagyományt őrizni.

Sok települési önkormányzat kényszerült arra az utóbbi időben, hogy megváltoztassa az elmúlt rendszerre emlékeztető utcák nevét. A kormányhivatalok tavaly fórumot tartottak az érintett polgármestereknek, és arról tájékoztatták őket, hogy hiába szeretnék az ott élők, hogy maradjon az eddigi név, nincs apelláta. Ha pedig egy önkormányzat ellenszegül, a hivatalnak perrel kell kikényszerítenie a névváltoztatást.

Csongrád helyzete azért érdekes ebben a történetben, mert bár csak három utca, az Úttörő, a Hámán Kató és a Rózsa Ferenc neve szúrt szemet a kormányhivatalnak, és ez így csak 140 embert érint, tavaly decemberben – ahogy a Narancs.hu megírta – az egyik érintett települési képviselő, a fideszes Gyovai Gáspár a testületi ülésen bejelentette: nemmel fog szavazni a változtatásra, mert erre kérték választói, a csongrád-bokrosiak.

Nem akar pert az önkormányzat

Ott található az Úttörő és a Hámán Kató utca. A vegyes összetételű, független polgármester vezette képviselő-testület többsége viszont nem akart pert a nyakába, úgy döntött, eseti bizottságot állít fel a névváltoztatás levezénylésére. Ez a grémium beszélt a helyiekkel, egyeztetett a Tari László Múzeummal, és helytörténész véleményét is kérte.

A képviselők nem akarnak pereskedni

A képviselők nem akarnak pereskedni

Fotó: A szerző felvétele

A javaslatok alapján előterjesztés készült. Eszerint a bokrosi Úttörő utcát az ismert, vörösbort adó szőlőfajta után – a szőlő és a bor nemzetközi városában! – Kadarka utcára, a Hámán Kató utcát pedig Pásztor utcára javasolta átnevezni. A Rózsa Ferenc utca helyett a Faragó Ágnes nevet ajánlották. Erről márciusban határozott volna a képviselő-testület, de a döntést a koronavírus-helyzet miatt elhalasztották.

A bokrosiak közben aláírásgyűjtést indítottak. Az Úttörő utca lakói azt kérték, Kadarka helyett legyen Kamilla ez az utca, a Hámán Kató utcát pedig Pásztor helyett inkább Napsugárra kereszteljék át.

Harminc évvel ezelőtt volt ilyen

A csütörtöki testületi ülésen Bedő Tamás polgármester azt mondta, utoljára harminc éve döntött ilyen ügyben a testület, és nyilván tiszteletben tartja az aláírásgyűjtéssel megtámogatott kérelmeket. Meg is szavazták a Kamilla, a Napsugár és a Faragó Ágnes utcát.

A már rendszerváltáskor is tanácstag, és azóta mindig újraválasztott, független Murányi László azonban nagyon sajnálta, hogy a jelek szerint a bokrosiak nem akarnak hagyományt őrizni: a pásztorkodásnak nagy hagyományai vannak errefelé, ezért szorgalmazta ezt a nevet bizottság. A Kadarkáról sem gondolta, hogy nem fog tetszeni, ott, ahol sokan élnek a szőlőből. Jellemző szerinte, hogy ma már egy egykori jeles tanító neve sem mond semmit az ott élők 95 százalékának.

Még Rózsa Ferenc utca...

Még Rózsa Ferenc utca...

Fotó: A szerző felvétele

Rendházat építtető nagybirtokos

„Úgy történhetett, hogy valaki kitalálta, legyen Kamilla, legyen Napsugár, átment a szomszédba, aláíratta, és aztán mindenki más is aláírta” – vélte a képviselő. Javasolta, hogy az utcatáblák mellé a város készíttessen egy mondatos magyarázó feliratokat, hogy az emberek legalább tudják, miért azt a nevet viseli az utcájuk.

Az egykori építészmérnök, újságíró, illegális kommunista Rózsa Ferencet (1906–1942) leváltó Faragó Ágnes (1893–1961) édesanyja vállalta a csongrádi Szent József templom melletti ferences rendház felépítésének költségeit, hogy így örökítse meg családja emlékét. Erre a célra 200 hold földet ajánlott föl. Halála után a zárda ügyét az 1100 holddal rendelkező Ágnes vette kézbe, aki 50 ezer pengővel váltotta ki édesanyja földadományát, így azonnal elkezdődhetett az építés.

Az ülésen elhangzott, temető céljára is adott földet a köznek a birtokos asszony. Lukacsovics Ernőné Faragó Ágnes az előterjesztés szerint „jelentős szerepet vállalt a múlt század harmincas éveiben a piroskavárosi családok hitéleti felemelkedésében, így a Rózsa Ferenc utca átnevezésével méltó emléket állítana neki a város”. Murányi László az ülésen hozzátette, Faragó Ágnes sírja megvan. Rendbe fogják hozatni.

Murányi sajnálta, hogy a hagyományőrzés háttérbe szorult

Murányi sajnálta, hogy a hagyományőrzés háttérbe szorult

Fotó: A szerző felvétele

Gyönyörű Harcsabajusz a KISZ-ben

„Tudjuk, hogy Rózsa Ferenc kommunista volt, de ma már ez csak egy név” – mondta Dávidné Simon Irén a Narancs.hu újságírójának, aki a testületi döntés friss hírével szólította meg a Rózsa Ferenc utcán. Neki is, az árok szélén folyondárt szedő anyósának, Dávid Jánosnénak is az volt a véleménye, az itt élő idős embereknek bosszúságot okoz ez a döntés, mert az irataikat meg kell újíttatniuk. Miközben a koronavírus-járvány közepette mindenkinek, főleg az időseknek azt tanácsolják, lehetőleg ne menjenek forgalmas helyre. Az asszonyok tisztában vannak azzal, hogy az önkormányzatnak nem volt választási lehetősége. Visszásnak tartják, hogy a kormány erre kötelezi a települést és őket is, miközben, mint Irénke megjegyezte, a kormánypárt jó néhány képviselője régen KISZ-tag volt, a „gyönyörű Harcsabajusz is”.

Utcanevek a változó időben

„Ez Ujhelyi Nándor utca volt, amikor ide költöztünk, 1936-ban. Aztán egyszer szóltak, hogy mostantól Rózsa Ferenc lesz, és kész” – idézett fel egy korábbi ügymenetet a kilencvenéves Balla Mártonné. „Most a boltban lévő dobozba mindenki bedobhatta a véleményét. Amit nem vettek figyelembe: mi hiába szerettük volna, hogy maradjon az eddigi név.”

A döntés szerint november 15-étől már az új nevet viselik az érintett utcák. Gyovai Gáspár alpolgármester a Narancs.hu kérdésére azt mondta, az önkormányzat segíteni szeretne a személyi okmányok átíratásában. Kezdeményezte a járási hivatalnál, legyen lehetőség arra, hogy mozgó kormányablakos ügyintézés keretében, előre egyeztetett időpontokban az utcában legyen lehetőség az átíratásra, tényleg ne kelljen emiatt az érintett, többnyire idős embereknek bemenniük a hivatalba.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.