Beleszólt a koronavírus a csongrádi utcaátnevezésbe is, a lakók pedig a felkínált utcanevekbe

Kis-Magyarország

Ha nem jön a koronavírus, márciusban átnevezett volna három utcát a csongrádi önkormányzat. Kormányhivatali állásfoglalás kötelezi erre. A döntés mostanra halasztódott. Közben két érintett utca lakói fölocsúdtak, és önálló névjavaslattal álltak elő. A Hámán Kató utcából például így – ha már muszáj változtatni – nem Pásztor lesz, hanem Napsugár. Hiába, hogy a pásztoréletnek van itt hagyománya, az érintettek berágtak, nem akarnak hagyományt őrizni.

Sok települési önkormányzat kényszerült arra az utóbbi időben, hogy megváltoztassa az elmúlt rendszerre emlékeztető utcák nevét. A kormányhivatalok tavaly fórumot tartottak az érintett polgármestereknek, és arról tájékoztatták őket, hogy hiába szeretnék az ott élők, hogy maradjon az eddigi név, nincs apelláta. Ha pedig egy önkormányzat ellenszegül, a hivatalnak perrel kell kikényszerítenie a névváltoztatást.

Csongrád helyzete azért érdekes ebben a történetben, mert bár csak három utca, az Úttörő, a Hámán Kató és a Rózsa Ferenc neve szúrt szemet a kormányhivatalnak, és ez így csak 140 embert érint, tavaly decemberben – ahogy a Narancs.hu megírta – az egyik érintett települési képviselő, a fideszes Gyovai Gáspár a testületi ülésen bejelentette: nemmel fog szavazni a változtatásra, mert erre kérték választói, a csongrád-bokrosiak.

Nem akar pert az önkormányzat

Ott található az Úttörő és a Hámán Kató utca. A vegyes összetételű, független polgármester vezette képviselő-testület többsége viszont nem akart pert a nyakába, úgy döntött, eseti bizottságot állít fel a névváltoztatás levezénylésére. Ez a grémium beszélt a helyiekkel, egyeztetett a Tari László Múzeummal, és helytörténész véleményét is kérte.

A képviselők nem akarnak pereskedni

A képviselők nem akarnak pereskedni

Fotó: A szerző felvétele

A javaslatok alapján előterjesztés készült. Eszerint a bokrosi Úttörő utcát az ismert, vörösbort adó szőlőfajta után – a szőlő és a bor nemzetközi városában! – Kadarka utcára, a Hámán Kató utcát pedig Pásztor utcára javasolta átnevezni. A Rózsa Ferenc utca helyett a Faragó Ágnes nevet ajánlották. Erről márciusban határozott volna a képviselő-testület, de a döntést a koronavírus-helyzet miatt elhalasztották.

A bokrosiak közben aláírásgyűjtést indítottak. Az Úttörő utca lakói azt kérték, Kadarka helyett legyen Kamilla ez az utca, a Hámán Kató utcát pedig Pásztor helyett inkább Napsugárra kereszteljék át.

Harminc évvel ezelőtt volt ilyen

A csütörtöki testületi ülésen Bedő Tamás polgármester azt mondta, utoljára harminc éve döntött ilyen ügyben a testület, és nyilván tiszteletben tartja az aláírásgyűjtéssel megtámogatott kérelmeket. Meg is szavazták a Kamilla, a Napsugár és a Faragó Ágnes utcát.

A már rendszerváltáskor is tanácstag, és azóta mindig újraválasztott, független Murányi László azonban nagyon sajnálta, hogy a jelek szerint a bokrosiak nem akarnak hagyományt őrizni: a pásztorkodásnak nagy hagyományai vannak errefelé, ezért szorgalmazta ezt a nevet bizottság. A Kadarkáról sem gondolta, hogy nem fog tetszeni, ott, ahol sokan élnek a szőlőből. Jellemző szerinte, hogy ma már egy egykori jeles tanító neve sem mond semmit az ott élők 95 százalékának.

Még Rózsa Ferenc utca...

Még Rózsa Ferenc utca...

Fotó: A szerző felvétele

Rendházat építtető nagybirtokos

„Úgy történhetett, hogy valaki kitalálta, legyen Kamilla, legyen Napsugár, átment a szomszédba, aláíratta, és aztán mindenki más is aláírta” – vélte a képviselő. Javasolta, hogy az utcatáblák mellé a város készíttessen egy mondatos magyarázó feliratokat, hogy az emberek legalább tudják, miért azt a nevet viseli az utcájuk.

Az egykori építészmérnök, újságíró, illegális kommunista Rózsa Ferencet (1906–1942) leváltó Faragó Ágnes (1893–1961) édesanyja vállalta a csongrádi Szent József templom melletti ferences rendház felépítésének költségeit, hogy így örökítse meg családja emlékét. Erre a célra 200 hold földet ajánlott föl. Halála után a zárda ügyét az 1100 holddal rendelkező Ágnes vette kézbe, aki 50 ezer pengővel váltotta ki édesanyja földadományát, így azonnal elkezdődhetett az építés.

Az ülésen elhangzott, temető céljára is adott földet a köznek a birtokos asszony. Lukacsovics Ernőné Faragó Ágnes az előterjesztés szerint „jelentős szerepet vállalt a múlt század harmincas éveiben a piroskavárosi családok hitéleti felemelkedésében, így a Rózsa Ferenc utca átnevezésével méltó emléket állítana neki a város”. Murányi László az ülésen hozzátette, Faragó Ágnes sírja megvan. Rendbe fogják hozatni.

Murányi sajnálta, hogy a hagyományőrzés háttérbe szorult

Murányi sajnálta, hogy a hagyományőrzés háttérbe szorult

Fotó: A szerző felvétele

Gyönyörű Harcsabajusz a KISZ-ben

„Tudjuk, hogy Rózsa Ferenc kommunista volt, de ma már ez csak egy név” – mondta Dávidné Simon Irén a Narancs.hu újságírójának, aki a testületi döntés friss hírével szólította meg a Rózsa Ferenc utcán. Neki is, az árok szélén folyondárt szedő anyósának, Dávid Jánosnénak is az volt a véleménye, az itt élő idős embereknek bosszúságot okoz ez a döntés, mert az irataikat meg kell újíttatniuk. Miközben a koronavírus-járvány közepette mindenkinek, főleg az időseknek azt tanácsolják, lehetőleg ne menjenek forgalmas helyre. Az asszonyok tisztában vannak azzal, hogy az önkormányzatnak nem volt választási lehetősége. Visszásnak tartják, hogy a kormány erre kötelezi a települést és őket is, miközben, mint Irénke megjegyezte, a kormánypárt jó néhány képviselője régen KISZ-tag volt, a „gyönyörű Harcsabajusz is”.

Utcanevek a változó időben

„Ez Ujhelyi Nándor utca volt, amikor ide költöztünk, 1936-ban. Aztán egyszer szóltak, hogy mostantól Rózsa Ferenc lesz, és kész” – idézett fel egy korábbi ügymenetet a kilencvenéves Balla Mártonné. „Most a boltban lévő dobozba mindenki bedobhatta a véleményét. Amit nem vettek figyelembe: mi hiába szerettük volna, hogy maradjon az eddigi név.”

A döntés szerint november 15-étől már az új nevet viselik az érintett utcák. Gyovai Gáspár alpolgármester a Narancs.hu kérdésére azt mondta, az önkormányzat segíteni szeretne a személyi okmányok átíratásában. Kezdeményezte a járási hivatalnál, legyen lehetőség arra, hogy mozgó kormányablakos ügyintézés keretében, előre egyeztetett időpontokban az utcában legyen lehetőség az átíratásra, tényleg ne kelljen emiatt az érintett, többnyire idős embereknek bemenniük a hivatalba.

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Apja lánya

Míg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front (NF) alapító atyját 1998-ban, nagyjából hasonló ügyben, mindössze egy évre tiltották el a közügyektől, lányát – igaz, egyelőre nem jogerősen, de azonnali hatállyal – rögtön ötre. Marine Le Pen hiába igyekszik középre pozicionálni pártját és önmagát, akárcsak apja, ő is törvénysértés és képmutatás között keresi a hatalomhoz vezető utat.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Amerikai álom

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.