Bizniszelni tudni kell: a Pécsi Egyházmegye kedvező áron vett iskolát és óvodát Komlótól

  • Katus Eszter
  • 2017. augusztus 9.

Kis-Magyarország

Potom pénzért adta el legrégebbi iskoláját és óvodáját a komlói önkormányzat a katolikus egyháznak. Utóbbi titkolja, miből újítja fel.

Miközben hűtlen kezelés miatt éppen egy hasonló ügy miatt folyik ellenük nyomozás, ismét egy hirtelen adásvétel mellett döntött a komlói fideszes városvezetés: iskolát és óvodát adott el, bár a fenntartói szerződések az egyházmegyével 99 és 50 évre szóltak.

Hétpecsétes titkok

A komlói „belvárosi” vagy hivatalos nevén Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola és Óvoda a város legelső iskolája volt. Működését 1937-ben kezdte, 1958-ban indult a zenetagozat, amely számtalan kórust nevelt ki. Az intézményt 2012-ben vette át a katolikus egyház, amely 2016-tól a hozzá tartozó Szél Bernadett Óvodát is működteti. A két épületet utoljára 2009-ben, még a szocialista városvezetés idején újították fel. Akkor lecserélték az elavult, rossz nyílászárókat, valamint gépészeti felújítást és utólagos hőszigetelést végeztek az épületekben.

Az iskola

Az iskola

Fotó: http://onkormanyzat.mti.hu/hirek

Tavaly novemberben kiderült, hogy az egyház uniós pályázaton közel egymilliárd forintot nyert az iskola felújítására. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap által biztosított pénzt „infrastrukturális fejlesztésre, különös tekintettel a mindennapos testnevelés körülményeinek biztosítására” kapta a Pécsi Egyházmegye. A fejlesztéssel az iskola 2400 négyzetméterrel bővül; ez 73 új helyiség, termek, tornaterem, öltözők, orvosi szoba. A beruházás a tornaterem felszerelésének és az újonnan kialakítandó helyiségek berendezési tárgyainak, valamint oktatási eszközök beszerzését is magában foglalja. (Többek között 15 darab interaktív táblával, projektorokkal és laptopokkal gazdagodik az iskola, és az olyan szaktantárgyak, mint a fizika, földrajz, biológia, kémia, matematika tanításához is új szemléltető, oktató eszközökhöz jut.) A fejlesztés várhatóan 2018 őszén ér véget, a projekt 2019 márciusában zárul.

Az eredeti tervekhez aztán menet közben hozzácsapták a Szél Bernadett Óvoda felújítását és további egymilliárd forintot is. Hogy pontosan milyen forrásból, nem tudni. Érdeklődtünk a Pécsi Egyházmegyénél – hivatkozva a Komlói Újság egyik cikkére –, hogy pontosan miből fedezik a kétmilliárdos beruházást, ha az EFOP csak egymilliárdot áll. Az egyházmegye első körben azt válaszolta, hogy a Komlói Újság oldalán megjelent adat nem helyes, és emiatt már kérték is a szerkesztőségtől a korrekciót. A komlói pályázattal kapcsolatos részletekhez pedig ezt a linket küldték. Visszakérdeztünk, ez esetben jól értjük-e, hogy csak egymilliárd forint lesz a beruházás. A válasz: „Az EFOP pályázatból a felújítás jelentős részét finanszírozza a Pécsi Egyházmegye. A fennmaradó részről a projekt lezárását követően adnak tájékoztatást.”

Egyelőre tehát hétpecsétes titok, miből fizet ki egymilliárd (?) forintot az egyházmegye, pedig a munkálatok gőzerővel folynak az intézmény területén. Felmerült, hogy abból a pénzből jut a fejlesztésre, amit az állam osztott szét az egyházak között 2016-ban egy kormányrendelet alapján.

Az összesen 118 milliárd forintot 2016. január 1. és 2017. december 31. közötti beruházásokra lehet felhasználni – ebbe pedig a komlói fejlesztés is beleférhet. E felvetésünkre a Pécsi Egyházmegye nem reagált.

Az óvoda

Az óvoda

Fotó: http://onkormanyzat.mti.hu/hirek

Ötven és száz évig ráértek volna, de inkább most léptek

Azt tehát egyelőre nem tudni, milyen pénzből újul meg az óvoda, azt viszont igen, mennyiért adták el az épületkomplexumot az egyháznak.

Ez év április 28-án tárgyalták azt a napirendi pontot a komlói önkormányzati képviselők, amelyben az óvoda felújításához kért engedélyt az egyházmegye a várostól. A jegyzőkönyv szerint az ülésen az ellenzék hozta elő, hogy a felújításnál (amely valójában egy új épület megépítését jelenti) nem tisztázott, miként befolyásolja a vagyoni helyzetet a tulajdonos önkormányzat és a fenntartó/beruházó egyház között. Polics József (Fidesz) polgármester akkor leszögezte, hogy az iskolát 99, az óvodát pedig 50 évre adták vagyonkezelésbe az egyháznak, eladni nem fogják nekik az intézményeket, és a tisztázandó részleteket később beszélik át a felek.

Ehhez képest egy hónappal később, a május 25-i testületi ülésen arról nyújtott be határozati javaslatot a polgármester, hogy az iskolát és óvodát eladják az egyháznak. Az indoklás szerint amennyiben a fenntartói szerződést a határidő (99 és 50 év) előtt felbontják, az „teljesíthetetlen terhet” róna az önkormányzatra, mivel a beruházások értéke jóval meghaladja az ingatlanok jelenlegi értékét. Ezért Polics József az javasolta, végezzenek értékbecslést, ám annak eredményétől függetlenül könyv szerinti értéken, 35 millió forintért adják el a Pécsi Egyházmegyének az óvodát és iskolát.

Barbarics Ildikó (MSZP) képviselő hozzászólásában rámutatott, értetlenül állnak a döntés előtt, hiszen korábban a polgármester azt mondta, „kétszázalékos amortizációval a városnak nincs aggódni valója, sőt 50 év alatt nullára fog kifutni”. Így nem világos, miért gondolta meg magát hirtelen a városvezetés, és döntött az azonnali adásvétel mellett. Pista József (Jobbik) képviselő pedig hangsúlyozta, nem értenek egyet a 35 milliós eladási árral sem, mivel az értékbecslő szerint 49,5 millió forintot ér az oktatási intézmény, így a várost vagyonvesztés éri. A képviselő ezt nemcsak ott, hanem Polics József Facebook-oldalán is hangoztatta, amelyen Hoppál Péter államtitkár, a térség országgyűlési képviselője kommentben magyarázta el, hogy ezek az épületek nem forgalomképesek, a becsült értékük tehát jelképes, a vételár tulajdonképpen lehetett volna egy forint is.

false

A fideszes képviselő-testület a felvetett kifogások ellenére egy nem és négy tartózkodás mellett kilenc igen szavazattal elfogadta a javaslatot.

A komlói fideszes városvezetésnek nem ez az első ilyen jellegű hirtelen döntése. Egy hasonló ügy miatt éppen hűtlen kezelés miatt folyik ellenük eljárás. Tavaly novemberben ugyanis közbeszerzési kiírás és értékbecslés nélkül vettek meg 10 millió forintért olyan tisztázatlan tulajdoni viszonnyal rendelkező bányászati eszközöket, amelyeket az eladó korábban kétszer is ingyen a város rendelkezésére bocsátott – legutóbb 2024-ig. Akkor Polics József azzal indokolta a döntést, hogy „bár csak hét év múlva kellene ezt a napirendet az akkori testületnek megtárgyalnia, nem lehet másokra hárítani a döntési felelősséget, pénzügyi kötelezettségvállalást”.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.