Aranyos ünnepi műsort adtak a Béke Utcai Általános Iskola diákjai a szegedi közgyűlés idei utolsó ülésén, pénteken, de a képviselők nem mentek be ebbe az utcába. Csak a napirend előtt elsőként megszólaló Mihálffy Béla (Fidesz-KDNP) kívánt simán boldog karácsonyt mindenkinek. Kozma József (Összefogás Szegedért Egyesület-MSZP-Momentum-DK-LMP-Jobbik) a kultúrának is azt kívánt, vázolva az előadóművészekre vonatkozó törvény megalkotásának körülményeit.
Erre reagálva Tápai Péter (Fidesz-KDNP) a baloldali-liberális oldal kultúraképét bírálta, és gyalázatos bírói döntésnek nevezte, hogy decemberben a Szegedi Törvényszék másodfokon felmentette a Szeviép-büntetőper vádlottjait. Ő utalt először az ügyre, amelyről napok óta ír az országos sajtó.
A tavaly novemberi első fokú ítélet a hitelezők kielégítésének meghiúsításával elkövetett, különösen jelentős mértékű tényleges vagyoncsökkenést eredményező csődbűntettben mondta ki bűnösnek a számos alvállalkozóját ellehetetlenítő építőipari cég egykori vezetőit. A másodfokon eljáró tanács azonban a vádiratban szereplő bizonyítékokat nem találta elégségesnek arra, hogy bűnösnek találja, így felmentette őket.
| ||
A fideszes bizottsági elnök megszavazta
A Pesti Srácok nemrég arról írt, hogy e bírói tanács egyik tagjának, Nové Ágnesnek a családja is építőipari céget birtokol, és ez a vállalkozás megbízásokat kapott a szegedi önkormányzattól. Ez azért számított érdekes hírnek, mert bár a vádiratban ilyesmi nem szerepel, a szegedi polgármestert ellenfelei – közöttük az októberben szegedi önkormányzati képviselővé választott Szabó Bálint (Független Városi Szövetség – Magyar Egyesület) is – régóta azzal támadják, hogy köze van a történtekhez.
A városvezetés úgy reagált a bíró családját érintő cikkre, hogy közölte, az a cég 2014 és 2019 között Szeged mellett dolgozott Baksnak, Algyőnek, a Honvédelmi Minisztériumnak, Mórahalomnak, Balástyának és Domaszéknek is. A tanácsvezető bíróról, Kovalcsik Éváról később azt írta a Pesti Srácok, hogy 2015-ben kedvezményesen vehetett meg egy szegedi belvárosi lakást. A szegedi önkormányzati tulajdonú ingatlanokért felelős IKV erre közleményben reagált, eszerint a vevő az elővásárlási jogával élve, törvényesen, szabályosan jutott a lakáshoz, és ezt az üzletet akkor a közgyűlés pénzügyi és vagyongazdálkodási bizottság is jóváhagyta, amelynek elnöke egyébként akkor fideszes volt.
A pénteki ülésen Botka Tápainak válaszul még boldog karácsonyt kívánt, de ez a téma később még többször szóba került. Szabó Bálint említette, hogy egy képviselő úgy jutott lakáshoz, ahogyan a Szeviép-ügy bírája. A vita során Botka László polgármester (Összefogás Szegedért Egyesület) kijelentette, Szabó Bálintot kétszer is elmarasztalta a bíróság amiatt, hogy valótlanul azt állította, ő és Szeged önkormányzata érintett a Szeviép-ügyben. Az ítéletnek kérni fogja a végrehajtását.
| ||
Abszurd feltételezés
Abszurdnak nevezte a polgármester azt a feltételezést, hogy ő azért segítene 2015-ben lakáshoz egy bírót, hogy az majd négy év múlva felmentő ítéletet hozzon egy ügyben. Botka szerint a legsötétebb diktatúrákat idézi az, hogy egy bírót, csak azért, mert a hatalmon lévő politikai erőnek nem tetsző ítéletet hoz, családjával együtt támadnak, miközben épp Szabó Bálint az, aki a Szeviép-ügy károsultjainak kompenzálásakor közpénzt kapott.
Szabó emlékeztetett, személyiségi jogi polgári pert veszített, nem büntetőügyben marasztalták el – hangsúlyozta: egy szolnoki származású bíró ítélt –, és ki fogja fizetni az egymillió forintot határidőre, de ha a polgármesternek karácsony előtt szüksége van rá a bevásárláshoz, odaadja hamarabb. Szó szót követett, Botka azt javasolta Szabónak, hogy inkább Vas megyében szórakozzon, Szabó pedig Botkát Szolnokra, születési helyére küldte volna ugyanezért.
Csak ügyvédei jelenlétében
Szabó szerint Botkának az ígérete értelmében minden képviselővel, így vele is le kellene ülnie négyszemközt tárgyalni az együttműködésről. A polgármester azt mondta erre, hogy ő Szabóval csak ügyvédeinek jelenlétében tárgyal.
| ||
Szabó Bálint az ülés végén interpellációt adott be: kezdeményezte volna, alakuljon vizsgálóbizottság, amely az önkormányzatnál és a bíróságon dolgozók kapcsolatát, a személyi összefüggéseket, az esetleges összeférhetetlenségeket kutatta volna. A közgyűlés azonban nem látta indokoltnak, hogy ilyen bizottság alakuljon.
