Rejtélyes dögvész pusztított a Mészáros Lőrinc "közelébe" jutott horgászparadicsomban

  • Huszka Imre
  • 2019.05.13 17:30

Kis-Magyarország

Az elmúlt napokig több mint hatvan tonna busatetemet gyűjtöttek össze és szállítottak el a helyi sporthorgász egyesület munkatársai a somogyi megyeszékhely legkedveltebb turisztikai-rekreációs célpontjának számító Deseda-tó közel 250 hektárnyi vízfelszínéről. A tulajdonos kaposvári önkormányzat meg sem szólal az ügyben

Az ország leghosszabb, 8 kilométeres mesterséges taváról van szó, amelyet 1974-től a Deseda-patak felduzzasztásával alakítottak ki, s mára – jelentős részben a sporthorgászatot 2011 óta haszonbérletben működtető egyesületnek köszönhetően – valódi horgászparadicsommá vált.

Halász- és horgászszakmai szempontból a busának, e Kínában honos folyami halfajnak hetvenes-nyolcvanas évekbeli honosítása óriási hiba és teljes kudarc volt. A Balatonba azért telepítették 1972 és 1984 között, hogy a környező nagyüzemi mezőgazdasági művelés túlzott műtrágya-felhasználása miatt a tó vizében megnőtt plankton-állományt gyérítse, és hozzájáruljon a tó vizének tisztulásához.

 

Deseda: horgász- és rekreációs paradicsom volna...

Deseda: horgász- és rekreációs paradicsom volna...

Fotó: A szerző felvétele

Közösségi média kontra helyi sajtó

Az idei, soha nem látott méretű desedai halpusztulás miatt az 1991-es balatoni angolnapánikhoz hasonló reakciók láttak napvilágot – csak most már a közösségi oldalakon, olykor hisztériává duzzadva. A kommentek szinte kivétel nélkül a víz minőségét, és a környező mezőgazdasági tevékenységet okolták, figyelmen kívül hagyva, hogy az elpusztult egyedek szinte kivétel nélkül busák voltak.

A közösségi média felfokozott figyelméhez képest a helyi sajtó csupán néhány, meglehetősen visszafogott hírben számolt be a jelenségről, a tulajdonos kaposvári önkormányzat pedig meg sem szólalt az ügyben. Nagyvonalúan átadták a terepet a szerény erőforrásokkal rendelkező horgászegyesületnek, úgy a mentesítés, mint a kommunikáció terén.

A Mindenki Magyarországa Mozgalom keretében létrejött Kaposváriak Kossuth Köre volt végül, amely a napokban azt a sajtónyilvános fórumot megszervezte, ahol az érdeklődők remélhették, hogy a haszonbérlő horgászegyesület és a tulajdonos önkormányzat álláspontját megismerhetik. A beszélgetésre stílszerűen a halőrházban került sor.

A pusztulás oka nem ismert

A pusztulás oka nem ismert

Fotó: A szerző felvétele

Átvétel és feldolgozás: üzleti titok

Az egyesület elnöke, Kozári Miklós és a titkár, Kovács Gábor, a halőrök vezetője igyekezett minden részletre kiterjedő tájékoztatást adni. Megtudhattuk, hogy immár hatvan tonnára rúg az a mennyiség, amit elszállítottak, ahogy azt is, hogy a fehérje-feldolgozó, amellyel szerződésben állnak, kérte, hogy az átvétel és feldolgozás pontos költségeit kezeljék üzleti titokként.

Ehhez képest a Magyar Nemzetben megjelent cikk szerint 8-9 millió forintra teszik a mentesítés költségét. Később viszont az hangzott, el, hogy most – hatvan tonna begyűjtése után – a kaposvári polgármesteri hivatal egymillió forinttal támogatta a munkát és egy rakodógéppel, amely a nagytestű állatok beemelését segíti a konténerekbe.

A horgászegyesület vezetői beszámoltak arról is, hogy minden tőlük telhetőt megtettek a pusztulás okainak felderítésére: négy független laboratórium és szakértő bevonásával vizsgáltatták meg a tetemeket és a vízmintákat. Sem virológiai, sem bakteriológiai fertőzést nem állapítottak meg. Ráadásul a vízminőség is jobb a sokéves átlagnál: sem növényvédő-szer, sem egyéb mérgezésre utaló nyom nem található.

A halpusztulás oka rejtély

Hangsúlyozták azt is: a többi, őshonos halfaj egészséges, fogyasztható, ökológiai katasztrófáról nem beszélhetünk, s a haltetemek sem minősülnek biológiai veszélyes hulladéknak.

A rejtély tehát maradt. Az egyesület elnöke, Kozári Miklós szerint a nagyra nőtt, emberi kor szerint kb. hetven éves egyedek pusztulnak – más, érvényes magyarázat egyelőre nincs, csupán néhány, laikusoktól származó vad elméletek.

Szóba került a lehalászás, mint az élő példányok kíméletes és gazdaságos eltávolítása: az egyesület egy év alatt 16 tonnát termelt ki ilyen módon, némileg, szerény erőforrásaihoz képest a tavalyi 18 tonnás pusztulás után próbálták meggyorsítani a „busátlanítást”. Több hozzászóló ez ügyben kifogásolta a tulajdonos önkormányzat hozzáállását. A busákat az egyesülettel való szerződés előtt telepítették a tóba, így a költségeket a tulajdonosnak kellene vállalnia, akár egy bojlercserét egy bérelt lakásban.

Mészáros Lőrinc a Deseda-tónál is

Annál is inkább, mert a Deseda nemcsak horgász-, hanem turisztikai célpont is, számos egyéb elvárásnak is meg kell felelnie: éppen most készülnek teljesen újjáépíteni a tó melletti, egykori Siotour-kempinget a Modern Városok Program keretében.

Még csak a tervezés folyik, de már egy Mészáros Lőrinc-közeli cég, a Balatontourist Camping Kft. elnyerte az üzemeltetés jogát. Az tehát, hogy ne félméteres, harminc kilós dögöktől bűzölögjön a tó vize, elemi érdeke az egész városnak, no meg a rendszer haszonélvezőinek is.

60 tonna elpusztult busát szedtek ki a tóból

60 tonna elpusztult busát szedtek ki a tóból

Fotó: A szerző felvétele

Ahhoz képest, hogy a tóban még több száz tonna busa lehet, roppant szerény támogatást nyújtottak eddig, úgy az elhullott halállomány eltávolításához, mint az élő példányok lehalászásához, amelyet sokkal intenzívebben is lehetne végezni, s akkor az éves pusztulás is kezelhető mértékű lenne.

A fórumon a meghívás ellenére az önkormányzat egyetlen vezetője és képviselője sem jelent meg, kivéve a városgondnokságtól Herczeg Attilát. Aki csupán azt tudta megerősíteni, hogy az említett szerény segítségen kívül Kaposvártól – amely Szita Károly polgármester kedvenc szófordulatával élve „erős város” – továbbiakra ne nagyon számítsanak.

Neked ajánljuk