Club Aliga: Kádár János egykori szigetét is megvédenék a civilek

  • narancs.hu
  • 2024. január 22.

Kis-Magyarország

Ugyanúgy kezdődött a 2024-es év, ahogyan a 2023-as befejeződött az Aligai Fürdőegyesület és a NER-közeli fejlesztő különmeccsében: pert nyertek a civilek.

A múlt év végén, majd néhány napja hozott egy-egy ítéletével a Pécsi Törvényszék megsemmisítette a Club Aliga elmúlt nyárra felújított kikötőjének használatbavételi engedélyét és új eljárás lefolytatására kötelezte a fővárosi kormányhivatalt. A bíróság legfőbb érve ezúttal is az volt (akárcsak a korábbi ügyekben, amikor a NER-közeli fejlesztő társasház-, majd kikötőépület-építését torpedózta meg hasonló módon az Aligai Fürdőegyesület, az AFE), hogy a hatóság tévesen minősítette a fejlesztést kiemelt beruházásnak, ebben az ügyben arra hívva fel a figyelmet, hogy a Balaton-mederre nem terjed ki a Club Aliga-fejlesztést nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá minősítő kormányrendelet hatálya.

Eltűnt a nemzeti vagyon?

De az aligai civilek nem ülnek a babérjaikon: legújabb, a napokban elkészült beadványuk a kikötő vízjogi létesítési engedélyét támadja. Ez is megjárt már néhány kört, az eredeti határozat megsemmisítése utáni új eljárásban adta ki ismét az illetékes katasztrófavédelmi hatóság – az AFE szerint ismételten jogsértő módon. „Balázs Attila elbontotta a szárazföldet, a régi »örökös« mólót, ami közterület volt, helyette lábakon álló mólót épített, aminek a felépítménye a tulajdonába került a kiadott hatósági engedély szerint – állította a Narancs.hu-nak Bukovszki András AFE-alelnök, helyi képviselő. – Állami köztulajdonból így lett magántulajdon, ráadásul a kikötőfejlesztéshez kapott egymilliárd forintos állami támogatással. Az állami tulajdonú rész ma már csak a halaké, hiszen víz alá került, a felépítmény viszont magántulajdon, ahonnan könnyedén ki lehet szorítani a népet. Eltűnt a nemzeti vagyon, a nagyhajókikötőnek szánt terület, a korábbi sétány, a régi horgászhelyek – ezt nem hagyhatjuk annyiban, akkor sem, ha a »pórnép« cserébe kapott egy sokkal kisebb helyet sétálónak, horgászhelynek. Most, hogy nincsen használatbavételi engedélye a kikötőnek, ha a balatonvilágosi képviselő-testület négy fős többsége (akik korábban még bennfentesi, titoktartási nyilatkozatot is aláírtak a beruházóval, amit az ombudsman is aggályosnak talált) nem lenne megalkuvó, akkor leülnénk Balázs Attilával és megkérnénk: szíveskedjék visszaépíteni az elbontott szárazföldet a kikötőben.”

Véletlen igen

A Bukovszki András által említett „négyek” (Takács Károly polgármester és három képviselőtársa) azonban néha „szétszavaznak”. Éppen az egymást érő múlt év végi képviselő-testületi ülések egyikén került „véletlenül” többségbe a Club Aliga-ügyekben amúgy rendre alulmaradó három képviselő, akik közül az egyik Bukovszki András. Az alelnök-képviselő előterjesztése nyomán arról voksoltak, akkor éppen név szerinti szavazással: a Club Aliga korábbi szabad Balaton-parti sétánya nagy részének eltűnésével járó parcellázás után kialakult új telkekre beadott építési engedélyezési eljárásokban az AFE mellett kérjen-e ügyféli jogállást az önkormányzat is, bírósági per útján. A Somogy megyei kormányhivatal ugyanis ezt sem az önkormányzatnak, sem a fürdőegyletnek nem adta meg. Takács Károly polgármester előzetesen azt írta, nem támogatja Bukovszki perbe hívó javaslatát, „tekintve, hogy az ügyféli jogállást képviselő úr csupán támadási pontként kívánja kihasználni”. Ennek ellenére a „négyekhez” tartozó Kovács Tamás is igent mondott, s bár utólag korrigált volna, ezt már nem lehetett megtenni a név szerinti szavazás miatt. A község tehát kérte a betekintést az engedélyezési ügyekbe, igaz, Bukovszki András tudomása szerint az erre rendelkezésre álló határidőt három héttel túllépve – ezzel szemben az AFE határidőre beadta ezt a keresetét is, és a Pécsi Törvényszék február 2-án tárgyalni is fogja.

Milliárdos ígéret a fiókban

„Szeretnénk látni az építési terveket; azt is javasoltuk mi hárman, hogy üljön le a testület a fejlesztővel, valamint a tizenhárom ingatlan tulajdonosaival, és ismét adjuk értésükre: az eladó Pro-Mot Hungária Kft. megtévesztette őket, amikor tehermentes ingatlanként bocsátotta áruba a telkeket – magyarázta Bukovszki András. – Mi hárman legalábbis a település nevében igényt tartanánk továbbra is a szabad parti sétányra, amit közel húsz éve használhat a köz, amióta megnyílt a Club Aliga.”

Ebben a témában egyébként korábban a polgármester is partnerük volt. Takács 2022-ben még megírta az új telkek vevőinek és Balázs Attilának is (aki újkori NER-kedvencként sok más mellett nem csak Zuglóban épít új városrészt, hanem legújabb kiváltságként a Hungaroring fejlesztésében is részt vehet), hogy az érvényben lévő településrendezési szerződés (trsz) értelmében (amit 2013-ban a Club Aliga akkori izraeli hátterű tulajdonosával kötött az akkori világosi önkormányzattal) a parcellázás közcélú szabad parti sétányt érint. Erre akkor Balázs kemény hangú választ küldött, arra figyelmeztetve Takácsot: amennyiben az önkormányzat alaptalan tájékoztatásokkal tovább rontja az üzleti pozícióikat, az felvetheti a település kártérítési felelősségét is. A hangvétel azóta megváltozott; ahogyan a Narancs.hu megírta, Balázs Attiláék tavaly azt javasolták a polgármesternek, hogy a testület helyezze hatályon kívül a 2013-as trsz-t, kössenek újat, immár Balázsék szájíze szerintit, s „cserébe” ők közel egymilliárd forint értékű falufejlesztést ígértek. Lapunk kérdezte korábban a polgármestert, mit szól a javaslathoz és tervezi-e a testület elé terjeszteni, de Takács Károly nem válaszolt. A módosítási javaslat egyébként azóta sem került a képviselők elé.

„Visszaélésszerű” ülésezés

Mind a tizenhárom partig érő új telek elkelt egyébiránt időközben; az első építési engedélyezési eljárások is elindultak, miközben a több vasat egyszerre a tűzben tartó AFE nem csak a veszni látszó parti sétány visszaszerzését nem adta fel, de lújabban az úgynevezett Kádár-szigetért is harcba szállt. Kádár János pártfőtitkár egykori kedvenc fürdőhelye, horgászóhelye és hajókikötője volt az a keskeny bejárón megközelíthető sziget, mely ugyan a mára teljesen romossá vált épület, a Kádár-villa közelében van, de a tavalyi parcellázás során nem a hajdani Kádár-nyaralót is magában foglaló telek elé esett, hanem kettővel arrébb. A sziget mögötti telket az ingatlanban utazó Twinport Investment Kft. vásárolta meg bruttó 600 millió forintért, továbbá bérleti szerződést kötött a szigetre a Balaton-meder kezelőjével, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatósággal. A Narancs.hu birtokában lévő bérleti szerződés szerint a Tóth Péter ügyvezető által képviselt budapesti kft. tizenöt évre vette bérbe Kádár egykori szigetét „elsősorban szabadidős tevékenység céljából”, évi 300 ezer forint bérleti díj fejében. Az AFE tudomása szerint közben a Twinport címére bejegyzett és ugyancsak Tóth Péter által képviselt Auto Investment Kft. szerezte meg a szomszédos telket is. A kettő együtt 6 ezer négyzetméter, melynek a nagy része a helyi építési szabályzat szerint parti sétány.

„Nem értjük, forgalomképtelen állami vagyont hogyan lehet »áruba bocsátani« – jegyezte meg a szigetbérbeadás kapcsán Bukovszki András. – Az AFE arra fogja kérni a vízügyet, vonja vissza a bérleti szerződést és azt szeretnénk, ha az önkormányzat is csatlakozna ehhez. A szigetet a Club Aliga megnyitása óta használja helyi lakos és turista, kötődünk hozzá.”

Az, hogy a Kádár-szigetre megkötött bérleti szerződés visszavonására az önkormányzat is kéri-e a vízügyet, képviselő-testületi ülésen dőlhet el, amiből – főként a Club Aliga-ügyek miatt – olyan sokat tartanak (az előző év végén például bő egy hónap alatt négyet), hogy a somogyi kormányhivatal nemrég azt írta egy határozatában: „visszaélésszerű gyakorisággal” üléseznek Balatonvilágoson.

 
A balatonaligai Kádár-sziget. A fűzfát azóta kivágták
Fotó: Narancs.hu

Hétmilliárdos bevétel

A Club Aliga-magánosítás első, nem is kis lépése volt az Aliga II-es terület (itt nyaralt a pártelit a rendszerváltás előtt) felparcellázása, miután az egykori nyaralóépületek java részét elbontották. Az így kialakított tizenhárom, partig érő telket összességében mintegy hétmilliárd forintért adta el a Club Aligát tulajdonló Pro-Mot Hungária Kft., melybe néhány éve Mészáros Lőrinc és Tiborcz István vásárolta be magát, később Jellinek Dániel váltotta a párost, őt pedig a jelenlegi fejlesztő, Balázs Attila. A legdrágábban a legnagyobb, közel 6 ezer négyzetméteres telek kelt el, melyen a Castro-villaként emlegetett, jelenleg sem rossz állagú épület áll (Kádár kubai kollégája, Fidel Castro nyaralt itt és még sokan a hajdani kommunista világelitből); bruttó vételára megközelítette az egymilliárd forintot. Az a SEC 2 Vagyonkezelő Kft. szerezte meg, amely körül az Opten cégadatbázis szerint a néhai Demján Sándorhoz köthető személyek és vállalkozások bukkannak fel. A Kádár-villát is magában foglaló telek pedig a Bakonyszentkirályon bejegyzett Sövénykút Turistacentrum Kft.-é lett nettó 472 millió forintért. E cég mögött pedig a kormánymegbízásokkal jól ellátott Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda tagjai lelhetők fel.

 
Club Aliga, Castro-villa
Fotó: Narancs.hu

Bevásároltak

Két telket is magáénak tudhat a Kádár-szigetnél már emlegetett Twinporthoz hasonló nevű Twinlake Ingatlanhasznosító Kft. Ehhez képest csupán eggyel szerénykedik a 100 leggazdagabb magyar toplistáján tavaly a 18. helyre sorolt Scheer Sándor cége, az UNIONE-L Kft. A Garancsi-féle Market építőipari NER-cég alapító-társtulajdonosa, a Mc Donald's éttermeket üzemeltető kft. tulajdonosa potom 454 milliót fizetett egy alig több mint 2 ezer négyzetméteres Club Aliga-telekért. Helyi, balatonvilágosi székhelyű vállalkozások (gyümölcs- és zöldséglégyártó, épületépítő cégek) sora is felbukkan az egyébként budapesti és egy telekkel bíró Platán Ingatlan Kft. ügyvezetőjének, Jaksa Gábornak az érdekeltségei között az Opten kapcsolati hálója szerint, a Fehér Zsolt által ügyvezetett Laptop.hu Számítástechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. korábbi érdekeltségei között pedig siófoki magánszemélyek nevére lehet bukkanni ugyanott. Ez utóbbi vevő az, amelyik a Twinporttal együtt már építésiengedély-kérelmet adott be.

S hogy mi lesz a még el nem bontott, helyi védettséget élvező épületekkel, így a Kádár- és Castro-villával, valamint a Bauhaus-stílusú, ma már a Kádár-nyaralóhoz hasonlóan szintén lepusztult hajdani községházával, amit az MSZMP-elit étteremnek és mozihelyiségnek használt, olyan filmeket is megtekintve, amik a pártüdülő kerítésén kívül tiltottnak számítottak? Balázs Attiláék a már említett trsz-módosítási javaslatukban azt is kérték a balatonvilágosi képviselő-testülettől, hogy törölje a védettséget ezekről az épületekről.

(Címlapképünkön: a Kádár-sziget a Club Aligában. Fotó: Narancs.hu)

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Münster egén

Több mint húsz év telt el azóta, hogy az HBO bemutatta Tom Hanks és Steven Spielberg háborús sorozatát, az elég szerencsétlen magyar fordításban Az elit alakulatként futó Band of Brotherst.

Aki soha nem járt Tulsában

  • - turcsányi -

Mathew Brady a fotográfia történetének kétségkívül kimagasló alakja, az első fotoriporter, az első PR-szakember, az első bármi.

Elsüllyedt Budapest

„Szép Ernő előbb népszerű költő volt, azután divatos színpadi szerző lett, regényei irodalmi szenzációknak számítottak, azután egy időre szinte teljesen megfeledkeztünk róla” – írta Hegedűs Géza 1976-ban, A magyar irodalom arcképcsarnoka című portrékötetében. 

Búcsú a gonosztól

A német író, Otfried Preuβler (1923–2013) művei közül itthon leginkább a Torzonborzról, a rablóról (eredeti nevén Hotzenplotz) szóló történeteket ismerjük.

Kedvezmény

Az idén 125 éves Közlekedési Múzeumot bombatalálat érte a 2. világháborúban, az épület és a gyűjtemény nagy része elpusztult. Csak 1965-ben nyílt meg újra, majd ötven éven át működött, a hiányosságai ellenére is hatalmas érdeklődés mellett. A Liget-projekt azonban a Közlekedési Múzeumot sem kímélte, 2015-ben bezárták, 2017-ben lebontották.

Isten nevében

Egy gyermek ára: három miatyánk, két üdvözlégy – pimf összeg, mindenkinek megéri, vevőnek, eladónak, az üzlet hivatalos tanújának (ezúttal a Jóisten az, lakcím, anyja neve, három példányban), de legfőként a Fidesznek. Most még pénzbe se kerül: alsónadrágokban fizetik ki a papságot. Választások jönnek, tartják a markukat, lökni kell nekik valamit, hogy misézés közben rendesen korteskedjenek, Isten akarata szerint.

Távolságtartás

A három még logikus és észszerű. Sőt, a három elvárható (a Tisza Párt és az MKKP potenciális szavazói szemszögéből mindenképpen), s aligha sérelmezhető (a rivális pártok híveinek perspektívájából) – ennyi kerületi polgármesterjelölt kell ugyanis a fővárosi listaállításhoz.

Mint parton a hal

  • Földényi F. László

Pontosan húsz évvel ezelőtt egy német napilap többeket megkérdezett, mit várunk mi, magyarok a küszöbön álló EU-csatlakozástól. Én akkor habozás nélkül ezt válaszoltam: Komp-ország hajója végre kiköt – Nyugaton. Vagyis: Európában. A Fidesz épp ellenzékben volt. De már jóval korábban kiadta a velejéig antidemokratikus jelszót: „a haza nem lehet ellenzékben”, s előre tudni lehetett, merre kormányozzák majd a hajót, ha újra hatalomra jutnak.

„Mi nem tartozunk bele a nemzetbe?”

A Nemzeti Összetartozás Hídja egyelőre nem annyira a nemzet összetartozását, sokkal inkább azokat az emberi és eljárásjogi anomáliákat testesíti meg, amelyekkel ma Magyarországon egyre könnyebb bármilyen, NER-nek kedves beruházást végigvinni.

Dermedt figyelem

Az elbitangolt ellenzéki szavazók jó részét néhány hónap alatt becsatornázta Magyar Péter és a Tisza Párt. De mire jutnak így az elhagyott pártok?