A hét elején írta meg lapunk: a 444.hu megkapta a Miniszterelnökségtől az országos oltottsági adatokat területi bontásban. A statisztika szerint a fővárosban, illetve Pest, Fejér és Vas megyében volt a legnagyobb az oltási hajlandóság. A legalacsonyabb az átoltottság Jász-Nagykun-Szolnok megyében, ahol valamivel 50 százalék alatt, 49,2 százalékon áll a beoltottak aránya. Ez azt jelenti, hogy a megyében élők fele még az első oltást sem vette fel. A 49,2 százalék elég elkeserítő annak tükrében, hogy szakértők szerint a negyedik hullám előtt áll az ország.
Tovább rontja a megye helyzetét, hogy az utóbbi hetekben országosan lassult az oltási tempó. A kormányzatnak is fontosabb lett a nemzeti konzultáció. Mintha elengedték volna az oltási témát. (Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón azt mondta, naponta 2-3 ezren regisztrálnak oltásra jelenleg.) Mostanáig a teljes népesség közel 56 százaléka kapta meg az oltás első adagját, és bár sokáig második helyen álltunk Európában, egyre többen hagynak le minket. (Magyarorság viszont továbbra is Málta mögött a második az EU-ban a második adaggal történt átoltottság tekintetében.)
Hisztéria
A Narancs.hu körkérdésére többen is úgy válaszoltak, nem kérnek az oltásból. "Én ugyan be nem oltatom magam" - jelentette ki egy szolnoki nő. - "Nem leszek kísérleti alany! Aki akarja, menjen, de én nem kérek belőle" - tette hozzá. Hasonlóan vélekedett egy, szintén a megyeszékhelyen élő férfi is, csak ő már keményebben fogalmazott. Mint mondta, az egész járványhelyzetet hisztériának tartja. Nem oltatja be magát, sőt maszkot sem hordott. Úgy esett át családjával a fertőzésen, hogy észre sem vették. Szerinte a félelem fenntartásában érdekek vannak. Üzletemberként mondta, hogy ha az emberek nem félnek, abban nincs üzlet. Példaként említette, hogy a kormányzatnak is kapóra jött a járvány, be is vezette és folyamatosan hosszabbítja meg a rendkívüli jogrendet. A férfi azt is elmondta, nem hisz a magyar szakértőknek sem, akik szerinte negyedévente változtatják a véleményüket. Hozzátette,
neki az is gyanús, hogy hova lett a "sima" influenza, az valahogy most "elpárolgott".
Elégedettség
Hogy mi lehet az oka a rendkívül rossz Jász-Nagykun-Szolnok megyei oltottsági aránynak, arról megkérdeztük a megyei kormányhivatalt. Berkó Attila kormánymegbízott, az oltási munkacsoport vezetője viszont nem tartotta szükségesnek kérdéseinkre válaszolni, egyben a megye lakosságát tájékoztatni. A kormányhivatalnál arról érdeklődtünk, minek tulajdonítják a rossz megyei adatokat, illetve mit tesznek annak érdekében, hogy ez az arány javuljon.
Berkó ugyanakkor a Szolnok TV-nek július elején még azt mondta nem kis büszkeséggel, hogy sikerült legyőzni a harmadik hullámot. Szerinte sikerült elérni azt a célt: a megye lakosságának átoltottsága olyan szintet érjen el, hogy szabadabb legyen az életünk. A kormánymegbízott hozzátette, a megyében a második hullám volt a legkritikusabb szakasz, tavaly decemberben és idén januárban volt a legtöbb fertőzött. Úgy vélte, időben sikerült reagálni a helyzetre. Szerinte
a megye felkészültsége jónak volt mondható, hiszen a lakosságnak csak 6,6 százaléka volt igazoltan fertőzött.
Hangsúlyozta, a megyei kórházak leterheltsége sem érte el az országos szintet. Úgy vélte, a népegészségügyi szolgálat kiválóan teljesített. Berkó Attila egyben kijelentette, jelenleg kellő számú vakcina áll rendelkezésre a megyében mind a háziorvosoknál, mind a kórházi oltópontokon. Szerinte 4-5 típusú vakcinával lehet oltakozni.
A műsorvezető nem kérdezett rá a legfontosabbra, hogy milyen a megyében az oltottsági arány. A kormánymegbízott pedig, ha már nem kérdezték, akkor nem "kérkedett" ezzel az adattal. Talán nem véletlen, hiszen mint látható: katasztrofális. Sőt Berkó áprilisban elégedetten arról beszélt, hogy a megyében jól halad az oltás. Szavait megerősítette Beke Gabriella megyei tiszti főorvos is.
Megkérdeztük Szalay Ferenc fideszes szolnoki polgármestert, a megyeszékhely, illetve a megye legjelentősebb városának vezetőjeként hogyan értékeli a helyzetet. Mit tesznek annak érdekében, hogy a gyenge megyei arány javuljon? Szerinte milyen eszközöket, intézkedéseket kellene bevetni ahhoz, hogy nagyobb legyen az oltási hajlandóság? Úgy tűnik, a téma annyira érzékeny lehet, hogy egyelőre szintén nem kaptunk választ.
Felelősség
Lapunk ugyanakkor kikérte egy szakember véleményét is.
"Tapasztalatom szerint a megyében nagyon rossz az egészségügyi kultúra"
- ezt Buczkó István szolnoki háziorvos, foglalkozás-egészségügyi orvos mondta. A szakember leginkább ebben látja a rossz megyei oltottsági arány okát.
Ugyanakkor hozzátette, a megyében nagyon sokan dolgoznak többműszakos munkarendben. Az emberek fáradtak, szinte elérhetetlenek az egészségügyi rendszer számára, ezért nehéz velük kommunikálni. Nehéz őket meggyőzni az oltás fontosságáról. Ezenkívül hozzájárulnak a rossz eredményhez a közösségi médiában terjedő oltásellenes nézetek, az oltás hatásainak felnagyított esetleges negatív mellékhatásai. Az emberek inkább hisznek ezeknek, mint a valós eredményeknek.
Buczkó István úgy vélte, a cégek felelőssége ebben a helyzetben óriási. A cégvezetőknek is be kell látniuk, hogy dolgozóik oltottsága számukra mennyire fontos. Az üzemorvosokra hárul a meggyőzés fontos feladata. Maga is azt tapasztalta, ha a cégvezetés meggyőzhető, készséggel engedik akár az üzemben is beoltatni a dolgozókat. Ha pedig elindul az oltási folyamat, akkor az jelentős húzóerőt jelent a dolgozók körében.
Az iskolázottság függvénye az átoltottság
Alapvetően nem a járvány mértékén múlt, hogy hol mennyien oltakoztak. Erre a következtetésre jutott a G7 gazdasági portál a megyei oltási adatokat elemezve. Cikkük szerint azokban a megyékben, ahol magasabb az érettségizettek aránya, többen vették fel a vakcinát, és ez – az iskolázottság és az átoltottság közötti – összefüggés ráadásul kifejezetten erős. "Ijesztő ugyanakkor, hogy a lakosság általános egészségügyi állapota és az átoltottság szintén erős, de negatív korrelációt mutat. Ez azt jelenti, hogy azokban a megyékben, ahol többet betegeskednek az emberek, kevesebben hajlandóak oltatni magukat" - olvasható a cikkben, melynek fő megállapítása: az iskolázottságtól függ, hányan oltatják be magukat.
A szakember úgy vélte, a megfelelő megoldás természetesen a kötelező oltás bevezetése lenne. Szerinte lesz negyedik hullám, és sokáig fennáll majd a fertőzés veszélye is, de nem mindegy, hogy a vírus oltott vagy nem oltott embert "talál" meg. Utóbbiak túlélési esélye ugyanis kevesebb lesz. Buczkó István végezetül hozzáfűzte, legalább öt év, mire a kellő tapasztalatokat felhasználva ez a folyamatosan visszatérő járványhelyzet megnyugvásra juthat.
Példamutatás
Egy nagy szolnoki üzemben dolgozó férfi esete is megerősítette a példamutatás fontosságát. Az illető lapunknak azt mondta, neki nem okozott gondot, hogy műszakban dolgozik. Csak bejelentette, hogy oltatni megy, és ment is, mert úgy vélte, ez nem egyéni kérdés, sokkal inkább közösségi érdek. A férfi a maszkot is lelkiismeretesen hordta másfél évig, és szerinte ő volt az első, aki beoltatta magát a gyárban. A cégnél sokan követték a példáját.
Kár, hogy a szégyenletes megyei adatban ez a lelkesedés nem látszik meg...
Kedves Olvasónk!
Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Ezt a rovatát vidéki újságírók írják szűkebb környezetük országosan is fontos eseményeiről. Életbevágónak tartjuk, hogy Magyarország lakói értesüljenek olyan helyi történetekről és véleményekről, amelyeket a kormányhatalom eltitkolni igyekszik.
Nézzen be a magyarnarancs.hu-ra mindennap: itt ingyenesen megtalálja a nap legfontosabb híreit, és még sokkal többet. De a nyomtatott heti Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt. S ha tetszett, amit olvasott, kérjük, támogasson minket.
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
