Egy borsodi falu, ahol nincs rasszizmus

  • Kovács István
  • 2014. július 27.

Kis-Magyarország

Áprilisban Borsodbótán a baloldal tönkreverte a Fideszt: ebben szerepe lehetett Gulyás János munkáspárti polgármesternek is, aki emberemlékezet óta dolgozik a faluért. Sikeresen pályázik, etnikai ellentéteik sincsenek, sőt, itt még Hegedűs Zsuzsa csibéi is életben maradnak. De min múlik mindez?

A kocsiból nézve Ózd Sajóvárkony peremkerületén áthaladva lehangoló a kép: lelakott, lerombolt házak között kanyarog az út. Egy szerpentinen áthaladva érkezünk meg a 900 fős Borsodbótára, ahol a falu előtti hegyoldalban rendezett pincesor fogad. Patak szeli ketté a települést, ami a közeli Lázbérci tóba siet. A tájvédelmi körzet határán fekvő Borsodbóta sajátos „nevezetességgel” bír: itt dolgozik az ország egyetlen munkáspárti polgármestere, Gulyás János. (Rajta kívül négy független képviselője van a helyi testületnek.)

 

false

 

Fotó: A szerző felvételei

A helyszínre érkezve azt igyekeztünk kideríteni: jelent-e hátrányt pártkötődése, és hogyan próbálja vezetni a falut egy olyan helyen, ahonnan rendre etnikai feszültségekről és munkanélküliségről érkeznek a hírek.

Megfertőzte a szocializmus

Ózd és Kazincbarcika vonzáskörzetének településein 1990 óta – az acélipar és a bányák megszüntetése után – az elmúlt két évtized súlyos leépülést hozott. Munkahely hiányában a képzettebbek külföldre vagy más országrészekbe vándoroltak, így többnyire csak a nyugdíjasok, valamint jó eséllyel a képzetlen emberek maradtak a régióban. Így ha meg is jelennének a befektetők, nem találnának itt képzett munkaerőt (vagy legalábbis nem sokat).

Sima ellenzéki siker: áprilisi szavazatszámok

Összefogás – 148

Jobbik – 83

Fidesz – 68

Munkáspárt – 21

LMP – 3

Ezen próbál meg javítani Gulyás János, aki 1986-tól Borsodbóta és Uppony községek tanácselnöke volt, a rendszerváltozás óta pedig szülőfaluja polgármestere. A politika korán „megfertőzte”: a Miskolci Egyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát, és már a tanulóévek alatt, 1979-ben lépett be az MSZMP-be. Most azt mondja a magyarnarancs.hu-nak, hogy előtte már több helyen volt KISZ-titkár, a szervezőmunka ugyanis mindig közel állt hozzá. Ezért vállalta el később a tanácselnöki állást is, és azért, mert a rendszerváltozás időszakában nagy volt az infrastrukturális lemaradás a kistérségben, amit csökkenteni akart.

Felidézi még, hogy a tanácsrendszer vége felé indultak be a pályázati lehetőségek. Addig, ha volt is ötlete egy községvezetőnek, azt úgynevezett tervtárgyaláson kellett megvédenie. Ő egy ilyen tervtárgyaláson például elérte, hogy a két falu részére hulladéklerakó épüljön, ami egyben hétfős munkahelyet is jelentett. Sőt, megszerezte a támogatást négy tanterem és a tornaterem építésére is, Upponyba pedig bevezették az ivóvizet.

Balra Gulyás

Balra Gulyás

 

„A pályázati lehetőségek 1990 után nyíltak meg. A következő 15-16 évben fejlesztési és felzárkóztató projektek érkeztek szép számmal Bótára, közülük néhány országos visszhangra talált” – meséli Gulyás, aki időközben környezetvédelmi szakmérnöki és településfejlesztő menedzseri diplomát is szerzett. Eközben továbbra is MP-tag maradt, ahonnan a mai napig nem lépett ki. És nem is akar! Érdeklődésünkre, hogy miért maradt tag, és miért nem lépett át mondjuk az MSZP-be, azt mondja: nem szeretne köpönyegforgató lenni. Ami mellett egyszer elkötelezte magát, azt folytatni akarja. Nem értett egyet a rendszerváltozás sok következményével, látja, mivel jár a privatizáció: elveszett munkahelyek, hirtelen meggazdagodó rétegek. Bár rendszerint osztja Thürmer Gyula meglátásait, annak ellenére, hogy eddig többször kérték fel vezető posztra az MSZMP-be, nem vállalta. Inkább helyben akar dolgozni a falujáért.

Nincs romakérdés

A Wikipédián azt találjuk a településről, hogy felerészben lakják romák és nem romák. Gulyás ehhez csak annyit fűz hozzá,

Projektek, pályázatok Borsodbótán

Kistérségi mentorképzés zajlott 2007–2008-ban a faluban a térségbeli szociális és önkormányzati dolgozók részére. Az ott végzettek később bekapcsolódtak a pályázati szervező munkába. A Küzdelem a munka világából történő kirekesztődés ellen című programban 50 hátrányos helyzetű ember végzett patakmeder-tisztítást, erdősítést és közterület-karbantartást. A nők munkaerőpiacra történő visszakerülése című projekt következett, ami után a 24 fős csoportból 15 helybeli lány és asszony helyezkedett el egy közeli varrodában, mások az ózdi General Electricben találtak munkát. Egyik legsikeresebb projektjük a Soros Alapítvány által támogatott Egészségterv program volt, amelyet 1998-ban nyertek el, és amin keresztül – 62 település közül elsők között az országban – 2004-ben megkapták az Egészségbarát település címet. Az Első lépés az integráció felé – lépésről lépésre térségi projektre civilek is pályázhattak, erre a Borsodbótai Önkéntes Tűzoltó, Településszépítő, Környezetvédő és Foglalkoztatást Elősegítő Egyesület (ÖTTE) nyújtotta be nyertes dolgozatát. Az 1974-ben bejegyzett önkéntes tűzoltó egyesület 1989-ben bővítette tevékenységi körét, felvállalva több, a település és a kistérség életét pozitívan befolyásoló közhasznú tevékenységet. Az egyesület elnöke maga Gulyás, aki 1993-tól egyben a BAZ Megyei Tűzoltó Szövetség alelnöke is. A „csapat” háromszor nyerte el A Megye Legeredményesebb Önkéntes Tűzoltó Egyesülete címet. Eredményeik hallatán egy német várostól, Aschaffenburgból gépjárműfecskendőt kaptak ajándékba.

hogy Borsodbóta sokáig bányászfalu volt, márpedig a föld alatti munkánál az emberek egymásra vannak utalva, s ez összetartozást is jelent.  Közel másfél évtizede bezárt a térség utolsó bányája is, de szerencsére ez a mentalitás továbbra is megmaradt. Azt mondja, náluk nincsenek etnikai feszültségek a lakók közt. (Igaz, a Jobbik itt a Fideszt megelőzte tavasszal - a szerk.)

Ez a helyi iskolában is tapasztalható. Már az nagy szó, hogy Borsodbótán továbbra is működik oktatási intézmény, mivel a közelmúltban bezárták Nekézseny, Csokvaomány, Csernely, Sáta és Királd iskoláit – noha azok között vannak nagyobb lélekszámú települések is. Gulyás azt mondja, a fejlesztéseknek is köszönhető, hogy náluk megmaradt.

Kriston Béláné nyugdíjba vonulásáig, 15 éven át igazgatóhelyettes, újabb 15 évig pedig igazgató volt a helyi általános iskolában. Szerinte a magas cigány lakossági arány ellenére nincs ellentét a faluban, s ez az iskolában is így van. „A magyar szülő nyugodt szívvel ülteti roma gyerek mellé a gyermekét. A jó eredmények pedig talán éppen ezért jönnek, hiszen a 140 fős tanulói létszámból csak elvétve kell megbuktatni valakit, a nyolcadikosok pedig hosszú évek óta kivétel nélkül továbbtanulnak.” Szakképzőbe 30-35 százalékuk kerül, a többiek érettségit adó középiskolában folytatják.

„Mindebben – tette hozzá – jelentős szerepe van a polgármesternek, hiszen 2013-ig önkormányzati fenntartásban működött az intézmény. Gulyás ott is részt vett a fejlesztésekben, oda is ő írta a pályázatokat.” Így szerelték fel 29 számítógéppel az informatikatermet, elvégezték a régi épület rekonstrukcióját, de számos más eszközbeszerzésen is nyertek. Támogatásokból vettek részt a bótai pedagógusok hollandiai és angliai tanulmányúton, illetve továbbképzésen. Az elnyert pályázatokból rendszeresen felzárkóztató és tehetséggondozó programokat is tudtak tartani.

Érdekességként említi csak Kriston Béláné, hogy a magyar táncok kellékeit és a ruhákat egy ügyes kezű cigányasszony varrta az egész tánccsoportnak. „Az előítéletek Borsodbótán nem nyernek teret, mindez pedig előrevisz.”

Helyi mindennapok

Sétálunk a faluban. A patak jobb oldalán néhányan a kapu előtti padon ülnek, felnőttek és gyermekek egyaránt. Csóka Lajosné egyéves kisfiát ringatja a babakocsiban, s legnagyobb lánya, a 14 éves Karolina van a segítségére. Ő nyolcadikos lesz ősszel, és Kazincbarcikára, a Surányi Szakképzőbe készül szakmát tanulni. Anyukájának bolti eladó szakmunkás végzettsége van, de azzal nem tud elhelyezkedni. Tavaly szülte negyedik gyermekét, most anyasági támogatást kap. Férje néha befér a közmunkakeretbe, olyankor legalább otthon van. Egyébként állandó munkahely híján alkalmi munkát kell vállalnia. Mellékes nélkül a hattagú család jövedelme 100 ezer forintot tesz ki, amiből három lányt kell iskoláztatni. Mivel jogosultak a családsegítő támogatásra, ők is kaptak Hegedűs Zsuzsa alapítványától 40 csirkét, és 30 meg is maradt. (Nem mindenhol történt ez így. Olvassa el témába vágó cikkünket!) Gondozzák, etetik őket, ezenkívül két disznót is tartanak, télen lesz disznóvágás. Kilátásaikról azt mondta, amíg többezres munkahelyeket nem hoznak a térségbe, addig nincs miről beszélni. Nagy a szegénység, és csak a közmunkában bízhatnak.

false

Bari Dezsőné nyugdíjazásáig több programban is részt vett. Nevetve mondja, hogy 59 évesen szerezte meg a kisgépkezelő jogosítványt Ózdon. A 63 éves asszonynak a képzésekkel együtt jött össze 17 év munkaviszonya, amihez özvegyi nyugdíjat is kap, ami összesen 74 ezer forint. Hat felnőtt gyermeke van, a faluban ketten élnek. Egyiküket, Zoltánt szinte folyamatosan alkalmazzák közmunkán, ő tyúkot, kacsát, libát tart a családi kassza kiegészítésére. A 40 csirkét a fia is megkapta, nála egy sem pusztult el.

Nem reménytelen ország

Olvassa el korábbi cikkünket Tiszaszentmártonról, ahol szintén egy jól működő közösség él.

Örül neki, hogy unokái gimnáziumban vagy a rendészeti szakközépiskolában tanulnak, mert csak így lesz esélyük az elhelyezkedésre. Elmondta: Bóta életét jó irányban befolyásolja Gulyás János, akit gyermekkorától ismer, és tudja róla, hogy még a pályázatokat is ő készíti, pedig szerinte azért nem kap pénzt.

A falu költője

Az utcán két munkaruhás, középkorú férfi mellett haladunk el. Egyikük, Bellér Lajos István elárulja, hogy tősgyökeres borsodbótai, és ragaszkodik is a falujához. Ezért nem vállal távolabb munkát, pedig építésztechnikus és kőművesmester a végzettsége. Azt mondja, napról napra él az évek óta kapott 22 800 forint támogatásból. Szakmájában ugyanis nem tud elhelyezkedni, hiszen nem épül új ház a környéken, a felújításokat pedig családi kalákában végzik az emberek. Van azonban más gondja is: írt egy hosszú ódát Kinizsi Pálról, amit néhány irodalomtanár ismerőse jónak talált, de a kiadása félmillióba kerülne. Ehhez kellenének szponzorok. A polgármestertől nem kér segítséget, mert nem túl jó a kapcsolatuk, de ennek okát nem árulta el.

A költő

A költő

 

Kriston Béla 1998-tól dolgozik Borsodbóta alpolgármestereként. Szerinte az életben a tehetségen van a hangsúly, és nem a pártszínezeten. Ezért fogadják el Gulyást minden oldalon, hiszen a három diploma mellett kiváló kapcsolatteremtéssel is rendelkezik, és ismerősei tudják, hogy az emberekért dolgozik.

Amikor hazaindulunk a faluból, a polgármester még elmondja: sajnálja, hogy nem tud alternatívát kínálni a helybeli iskolázott embereknek. A 920 fős borsodi településről 20-an külföldön dolgoznak, aki maradt, közmunkaprogramban vehet részt, de megalakították a szociális szövetkezetet is, ahol majd zöldségféléket termelnek a konyhára. Ötvenen az elmúlt időszakban is iskolapadban ültek. (2015. március 31-ig zajlik A fenntartható zöldfoglalkozás Borsodbótán című projekt, ahol öten tehergépkocsi-vezetői jogosítványt, öten pedig mezőgazdasági vontató vezetésére jogosító engedélyt szereztek.)

Azonban Gulyásnak nem ez az egyetlen problémája. A beharangozott új önkormányzati törvények szerint ősztől az ezer fő alatti településeken alaposan lecsökken a polgármesterek fizetése – ez Borsodbótát is érinteni fogja. A polgármester ugyan ismét indult az októberi választáson, hiszen hiába a három diploma, öt évvel a nyugdíjazása előtt ő sem találna munkát a térségben. A kieső jövedelmet viszont pótolnia kell, és attól tart, úgy már nem tud a nap 24 órájában kizárólag a faluért dolgozni.

Jó kezdeményezés? Ügyes falu?

Ha Ön vidéken él, és ismer olyan kezdeményezést, vagy jól működő települést, amely bemutatásra érdemes, kérjük, írja meg nekünk a kismagyarorszag [at] narancs [dot] hu-ra.

Figyelmébe ajánljuk

Mindent megértve

  • - minek -

Sok tekintetben szabálytalan Beth Gibbons élete és pályafutása, ugyanakkor a néha szokatlan fordulatok sok mindent elárulnak a sikerek, de a visszavonultságban eltöltött időszakok értelméről, titkairól is.

Palackposta

A magyarországi holokauszt 80. évfordulójára összeállított kiállítás több, bár nem feltétlenül eltérő nézőpontot és értelmezést rendel egymás mellé.

A létezés sötét ünnepe

  • Kiss Annamária

Perovics Zoltán színháza a megalapítástól kezdve, vagyis már a 90-es évektől kutatja a hiteles színházi jelenlét mibenlétét.

Végtelen frontok

Új frontot nyitott az orosz hadsereg május 10-én Harkivtól északra. Az ukrán védelmet felkészületlenül érte a támadás, sokan a katonai és a politikai vezetést hibáztatják, az elemzők pedig az orosz szándékot igyekeznek megérteni.

Kifelé legény

Törökország a Közel-Kelet nagy játékosa, senki sem nézheti levegőnek – legalábbis ezt üzenné Ankara serény külpolitikája. Ám a külvilág felé mutatott erős ország képe egyre hamisabb. A belső problémák lassan felemésztik az elnök rendszerét.

 

A holnap pajzsa

  • Szabó Attila

Az új európai uniós médiatörvényről, az EMFA-ról (European Media Freedom Act), s arról, hogy hozhat-e az elfogadása bármi jót Magyarország számára, e lap hasábjain nemrég Polyák Gábor írt figyelemfelkeltő, de lemondó hangvételű cikket. 

 

A többi dráma

Átalakítja a legendás drámatagozatos oktatást a szentesi Horváth Mihály Gimnáziumban a tankerület és az igazgató – utóbbi most fideszes önkormányzati képviselő lett. Az érintettek a szülői értekezleten hiába kérdeztek, hivatalos leveleikre sem kapnak választ.

„Passzívan tűrni kényszerülnek”

Akkugyárak melletti lakhatásról, kőbánya és függőhíd alatt „felejtett” emberekről, a rendeleti kormányzás salátatörvényeiről és az elmúlt évek jogalkotási gyakorlatának „mellékhatásairól” beszélgettünk a Magyar György és Társai Ügyvédi Iroda vezetőjével és munkatársával.

Mint a golyó

Győztes, de a saját elvárásaihoz és korábbi eredményeihez képest rosszabbul teljesítő Fidesz, egy néhány hónapja feltűnt párt vártnál is jobb eredménye, a parlamenti ellenzék látványos összecsuklása – első ránézésre erről árulkodnak a vasárnapi két választás számai. Pillantsunk rájuk másodjára is.