Egy igazi család tagjai - Tiffán Zsolt küzdelmei Baranyában

  • Stemler Miklós
  • 2015. július 29.

Kis-Magyarország

Június végén Tiffán Zsolt fideszes országgyűlési képviselő a Facebookon kelt ki két meg nem nevezett baranyai politikai „maffiózó” ellen. A villányi borász-politikus ráadásul egy 25 milliárdos területfejlesztési program kormánybiztosa. Mi akaszthatta ki ennyire a hirtelen haragú képviselőt, és ki lehet a titokzatos páros?

„Viktor! Vedd már észre!!! Ezek maffiózók!!!!” Tiffán Zsolt fideszes országgyűlési képviselő segélykiáltásáról – miszerint összesen két, ráadásul nem is egy pártba tartozó bűnöző osztja az észt és a lóvét a megyében – az egész magyar közvélemény értesülhetett az elmúlt két hétben. Bár a legtöbben eddig inkább a borosüvegek címkéjéről, nem pedig a politikából ismerték a Tiffán nevet, a képviselő-kormánybiztos szűkebb pátriájában már több kisebb botrányt is kavart markáns megszólalásaival, és a saját pártjában sem mindig jó szemmel nézett személyzeti politikájával, miközben az általa menedzselt óriásberuházás finoman szólva is akadozik.

Udvari borszállítóból helytartó

A Tiffánok az egyik legelismertebb villányi borászcsalád. Az 1965-ös születésű Tiffán Zsolt a középgenerációt képviseli, édesapjával, Tiffán Edével közösen vezeti a családi vállalkozást. Az ifjabb Tiffán a borászkodás mellett már 1998-ban belekóstolt a politikába, akkor lett a Fidesz tagja. „Egy igazi család tagja lettem, ahol az őszinteség, az egymás szemébe nézés, a tiszta emberi gondolatok fontosabbak mindennél” – vallja képviselői honlapján politikai hazája megtalálásáról, és a család a mi forrásaink szerint is komoly szerepet játszott politikai felemelkedésében. A fáma szerint Orbán Viktor Tiffánék családi jó barátja, és a kormánybiztosságig vezető kapcsolat is valahonnan innen indult: ahogyan egy, a Fidesz akkori belső életére rálátó forrásunk fogalmaz, a fiatalabb Tiffán „Orbán Viktor és a pártelit udvari borszállítója lett”; ebből a bizalmi viszonyból sarjadt aztán a politikai karrier.

Tiffán Zsolt

Tiffán Zsolt

Fotó: Földi Imre / MTI

Forrásunk szerint a jófajta villányi borok jelentették a belépőt Tiffánnak a Fidesz felső köreibe, és ebből pártfogója, a mohácsi Bánki Erik is sokat profitált. Ekkor, az ezredforduló környékén zajlott a baranyai Fidesz belharca a pécsi és a „vidéki” tagság között, amelyből a pécsi ősfideszesek által eleinte nem túl komolyan vett Bánki került ki győztesen. Mohácsról indulva az egész megyét maga alá gyűrő Bánki a 2002-es vereség után átalakított pártban elnyerte a regionális pártigazgatói tisztséget, és az ő szövetségeseként került Tiffán a megyei elnöki székbe. E posztnak a választókerületi rendszerre hangolt Fideszben nincs túl nagy fontossága, így Tiffánnak 2009 végéig kellett várni, hogy fontos szerepet kaphasson – és viharos belépése a nagypolitika világába mint­egy előrevetítette a későbbi kalamajkákat.

A siklósi választókerületben 1998 és 2010 között a kisgazdagyökerű Kékkői Zoltán volt a vezető jobboldali politikus. A helyi tagság a 2010-es választás előtt is a volt földművelésügyi államtitkárt támogatta, ám Orbán Viktor inkább kedvenc borászát favorizálta. A helyi tagok viszont nem vették a lapot, és először négy­ötöddel, majd kétharmados arányban szavazták le Tiffán jelöltségét. A pártdemokrácia nagyobb dicsőségére ezek után Kövér László választmányi elnök tett rendet Bánki Erik regionális pártigazgató segítségével, és a Fidesz siklósi alapszervezetét feloszlatták, Tiffánból pedig képviselőjelölt lett. (Bővebben lásd: Végvári légvár, Magyar Narancs, 2012. február 9.)

A 2010-es fülkeforradalom Tiffánt is a parlamentbe repítette, és a képviselőség mellett egyre több helyi feladat találta meg. 2012-ben a megyei közgyűlés elnökének választották, majd következett karrierjének csúcsa, az Ős-Dráva-program és a kormánybiztosi poszt. Az ország egyik leghátrányosabb helyzetű, ám kitűnő természeti adottságokkal rendelkező térsége, a délnyugat-baranyai Ormánság komplex területfejlesztési programjának előkészítő munkái még 2005-ben kezdődtek, a második Orbán-kormány pedig 2012-ben döntött a projekt elindításáról. A 25 milliárdos uniós forrásból megvalósuló megaberuházás élére kormánybiztosnak nevezték ki Tiffánt, akit ráadásul az a megtiszteltetés is ért, hogy 2013 tavaszán a kihelyezett ormánsági kormányülésen házigazdaként fogadhatta Orbán Viktort, aki a korabeli tudósítások alapján a demizsont hiányolta „régi harcostársa” kezéből.

Tiffán tündöklése idején Bánki Erik brüsszeli kiküldetését töltötte, miután 2012-ben megörökölte a köztársasági elnökként újraaktivált Áder János EP-mandátumát. A kremlinológiában jártasak az uniós karriert hajlamosak a kegyvesztés jeleként értelmezni, és egyes vélemények szerint Bánki azután került Brüsszelbe, hogy összekapott az alaposan a fejére nőtt Tiffánnal. Annyi biztos, hogy távolléte idejére a villányi borász vált Baranya erős emberévé.

A család mindenekfelett

Miközben Tiffán kezében egyre több hatalom és pénzforrás összpontosult, fideszes hátországában nem volt zavartalan az uralma. A vele szembeni kritikák két fő területre irányultak. Az egyik az Ős-Dráva-program volt, amely már ekkoriban sem volt túl jó passzban: a villányi politikus ellenlábasai azt rótták fel, hogy 2013 végén a 25 milliárdos területfejlesztési csomagból csupán egy nagyszabású közmunkaprogramra és egy látogatóközpont felhúzására futotta. Szintén szemet szúrt a képviselő-kormánybiztos nagyvonalúsága, már ami a saját családjának és ismerősi körének juttatott támogatásokat illette.

Bár a magyar politikusok párt­állástól függetlenül nem tekinthetők túl szemérmesnek e téren, Tiffán Zsolt mindezt, mondhatni, becsülendő nyíltsággal csinálta. Megyei közgyűlési elnökként (a pályázati források sorsáról korábban döntő regionális fejlesztési tanácsok helyét a megyei önkormányzatok vették át) például az ő és az édesapja tulajdonában álló Colchicum Kft.-nek ítélt meg 108 milliós fejlesztési forrást 2012-ben. A Fidesz első számú baranyai vezetőjévé avanzsált Tiffán káderpolitikája is többek szemét csípte: önkormányzati helyettesévé például a nem csupán országos, hanem megyei szinten is ismeretlen Pohl Mariettát tette, aki közgyűlési alelnökké választása előtt egy falusi alpolgármesterséget és egy elbukott önkormányzati választást tudott felmutatni. Pohlra hárult emellett a feloszlatott siklósi Fidesz újraszervezése is, amelyet bejáróként kellett Nagyharsányról abszolválnia.

Aztán 2013 őszén Szigetváron tört ki lázadás a választókerületi elnökkel szemben: a helyi Fidesz Tiffán helyett Kolovics Jánost, a város akkori polgármesterét látta volna szívesebben a parlamentben. Kolovics egyébként szintén a családi modellt részesítette előnyben: a helyi pártszervezet általa vezetett elnökségében nevelt fia is helyet kapott. Néhány héttel ezután a HVG adott hírt egy állítólagos puccskísérletről, amely során jelentős erők, többek között Kubatov Gábor pártigazgató gyűltek össze egy baranyai panzióban, hogy megvitassák Tiffán esetleges kigolyózásának lehetőségeit. Az állítólagos találkozó tényét természetesen minden érintett tagadta; egy a térségben korábban befolyásos volt párttag néhány hónappal az elvetélt puccskísérlet után kérdésünkre úgy emlékezett a történtekre, hogy a spontán elégedetlenség egy lakossági fórumon tört ki, és ennek híre valóban eljutott az országos pártvezetésig.

Orbán és Tiffán

Orbán és Tiffán

Fotó: MTI

Ezek az ügyek nem befolyásolták sem Tiffán képviselőjelöltségét, sem választási sikerét, ám a levegő fogyni kezdett körülötte. A pártelnöki kegy halványulásának első jele 2014 őszén mutatkozott meg, amikor az országgyűlési képviselősége miatt az összeférhetetlenség okán meg kellett válnia a megyei közgyűlési elnöki posztjától, és a helyére nem bizalmasa, hanem a pécsi városvezetésből kiesett Nagy Csaba került. Az ősz más szempontból sem hozott túl sok sikert a választókerületi elnökként területe önkormányzati eredményeiért is felelős Tiffánnak.

Az MSZP 2010-es összeomlása ellenére Baranyában nem lett teljes a Fidesz–KDNP uralma. Sásd szocialista kézen maradt, ahogyan az ormánsági Sellye is, Harkányt, a csődközelbe került fürdővárost pedig elbukta a párt. A 2014. őszi minimálprogram a Fidesz részéről a 2010-ben elnyert települések megtartása és Harkány visszafoglalása volt. A megtévedt fürdőváros visszaterelése érdekében Tiffán Zsolt kétségkívül mindent megtett, 2014 tavaszán például a rá jellemző őszinteséggel újságolta el a harkányiaknak, hogy a Fidesz városi elnökét, Baksai Tamást a miniszterelnökségen juttatta álláshoz. A helyiek értettek a szóból, meg is választották Baksait polgármesternek. A harkányi sikert azonban elhomályosította a szigetvári kudarc, ahol talán az ország legbizarrabb kampánya zajlott, és a személyes ellentéteknek köszönhetően atomjaira esett szét a Nemzeti Együttműködés Rendszere. Tiffán ismét Kolovics Jánossal akasztott tengelyt, aki szívesen újrázott volna a városvezetői poszton; annál is inkább, mivel 2013-ban, a parlamenti választás előtt az országos pártvezetés Tiffán mögé takart fel, s így Kolovics politikai karrierje is veszélybe került. A szigetvári alapszervezet Kolovicsot támogatta, csakhogy a városvezetői posztra egyik alpolgármestere, Simon János is bejelentkezett; ő pedig a Tiffán elnökölte megyei szervezet rokonszenvét élvezte. Az országos pártvezetés ezúttal végül Kolovics mellett tette le a voksát; ebben forrásaink szerint szerepe volt Bánki Erik regionális pártigazgatónak. A nehezen követhető, ám csúnya történet végén Kolovics a harmadik, Simon a negyedik helyen végzett a polgármesteri derbin, és a Fidesznek összesen egy egyéni mandátumot sikerült elhoznia.

A 2014-es forró ősz után Tiffánnak ez év elején azzal sikerült a hírekbe kerülnie, hogy két helyről kap fizetést törvényellenes módon, és emellett Harkány kisbuszát is ingyen használja. Nem sokkal később papírja lett arról, hogy az Ős-Dráva-programmal valóban komoly bajok vannak, miután a beruházás két eleme is felkerült a Miniszterelnökségnek a késedelmes uniós projekteket lajstromozó listájára. Májusban az RTL Klub híradója számolt be a sehogy sem álló beruházásról, többek között erre utalhat Tiffán facebookos kifakadásának bérfirkászokra vonatkozó része. Azt viszont, hogy kik lehetnek az Orbán Viktor figyelmébe ajánlott maffiózók, csak találgathatjuk, miután a politikus elzárkózott a nyilatkozattól, és sem az Együtt, sem a Jobbik felhívására nem jelentette fel bűnöző politikustársait.

Ki a kettő?

Tippünk több is lehet, hiszen Tiffán Zsolt az elmúlt években a saját táborában legalább annyi ellenséget szerzett, mint barátot. Több szempontból is adja magát Bánki Erik neve, hiszen forrásaink szerint a brüsszeli kitérő után a megyét újra a saját kezébe vevő mohácsi politikus és villányi kollégája viszonya ma már korántsem felhőtlen. A fejlesztési források elosztása a turisztikában érdekelt Bánki természetes vadászterülete, korábban a Magyar Narancs is beszámolt a közvetett módon érdekeltségi körébe tartozó Aquaplus Kft. meneteléséről (lásd: A nagy termálbiznisz, Magyar Narancs, 2012. március 8.).

A helyi erőviszonyokat hosszabb ideje figyelők szerint Bánki már 2010 előtt, a kétpárti alkuk világában megkerülhetetlen tényező volt a pénzek baranyai leosztásakor, partnere pedig nem más volt, mint földije, az MSZP legendás pártpénztárnoka, Puch László. Jellemző, hogy 2002-ben azt is tető alá tudták ketten hozni, hogy a Fidesz és az MSZP ugyanazt a polgármesterjelöltet támogassa Mohácson. Kézenfekvő lenne arra gondolni, hogy a „nem egy pártban vannak, mégis ők osztják le a lóvét” kitétel a Bánki–Puch tandemre vonatkozik – ám tévednénk, és nem csak azért, mert a Magyar Narancs kérdésére mind Bánki, mind Puch tagadta, hogy Tiffán kirohanása róluk szólna.

Puch ugyan a pártpénztárnoki posztról távozva is az MSZP gazdasági hátországának megkerülhetetlen szereplője maradt, messze túlélve az őt onnan kipiszkálni igyekvő Gyurcsány Ferencet, ám ma egyrészt alig lehet már szocialista hátországról beszélni, másrészt forrásaink egybehangzó értékelése szerint a veterán politikus nem csupán az országos, hanem a helyi politikából is kivonult. „Egyáltalán nincs most már jelentősége az MSZP-ről beszélni” – fogalmazott a Magyar Narancsnak a néhány éve még a legbefolyásosabb szocialisták között számon tartott Puch, aki a megyei pártelnöki posztról is távozóban van. Információink szerint a volt pártpénztárnok érdekeltségei tavasszal felhagytak a pécsi fideszes városvezetés orra alá sok borsot törő, ellenzéki hangvételű hírportál, a Pécsi Stop támogatásával is.

Puch tehát aligha szól már bele a „lóvék leosztásába”, így Tiffán rejtvényét a nem egy pártban található maffiózókról úgy oldhatnánk fel, ha külön entitásként tekintünk a Fidesztől igen nehezen elválasztható kereszténydemokratákra. Így kerülhet a képbe a KDNP megyei elnöke, Hargitai János, akit épp júniusban neveztek ki a baranyai fejlesztések miniszteri biztosává, és akinek e minőségében a kétséges jövőjű Ős-Dráva-projektbe is lehet beleszólása. A Baranyában jó ideje megkerülhetetlen kereszténydemokrata politikus néhány hónappal ezelőtt égette meg magát, miután kiderült, hogy lánya a befektetők ezreit átverő Buda Cash vezetőjének az élettársa, ráadásul a brókercég tulajdonában állt az a DRB Bank is, amelynek bedőlése kisebbfajta szociális válságot idézett elő a megyében. Mindez persze teljes egészében magánügy lett volna, amennyiben Hargitai 2014. március 15-én nem a nemzetközi spekuláns tőke ellen hirdet harcot forradalmi szónoklatában.

„Én vagyok az, akivel Zsolt leginkább szót ért” – válaszolta kérdésünkre az újdonsült miniszteri biztos, aki szintén meg van győződve róla, hogy képviselőtársa nem róla beszélt. Hargitai szerint ez már csak azért sem lenne logikus, mert kettős párttag, így még „a nem egy pártban vannak” kitétel sem vonatkozhat rá. Igaz, azt ő is elismeri, hogy néha nehéz követni kollégája gondolatmenetét.

Az általunk megkérdezettek még a megyei közgyűlés élén Tiffánt váltó Nagy Csabát említették a Tiffán-féle maffiózóklub lehetséges tagjaként; a korábbi belharc idején a két politikus ellentétes oldalon állt. Pécs korábbi alpolgármesterét eddig nagyobbrészt elkerülték a politikai botrányok, bár az több mint feltűnő volt, hogy amikor 2009 tavaszán a Fidesz megszerezte a baranyai megyeszékhelyet, Nagy korábbi munkaadója, a Platina-Bau Zrt. több zsíros megbízást is kapott a Pécs2010 beruházásaiból. Természetesen a közgyűlési elnököt is megkérdeztük volna, vajon találva érzi-e magát párttársa szavaitól, ám sokszori próbálkozásunk ellenére sem sikerült utolérnünk.

Maradjunk annyiban, hogy akármelyik befolyásos baranyai kormánypárti politikust maffiózózta is le Tiffán Zsolt, Orbán Viktornak több évtizede volt akármelyikük kiismerésére. Ebből pedig mindenki levonhatja a maga számára a tanulságot.

Neked ajánljuk