„Egy ország összeomlása az egészségügy összeomlásával kezdődik”

Kis-Magyarország

Békéscsabán az ellen tiltakoztak, hogy a helyi kórház gyerekosztálya hétvégenként megszűnik létezni.

Néhány nappal ezelőtt beszámoltunk arról, hogy szeptember elsejétől átmenetileg átszervezik „az intézményen belüli betegutakat” a Békés Vármegyei Központi Kórház csecsemő- és gyermekgyógyászati osztályának gyulai és békéscsabai telephelyein. Az erről szóló bejelentést az ország negyedik legnagyobb gyógyítóintézményének főigazgató főorvosa, Becsei László tette. Ennek értelmében a békéscsabai dr. Réthy Pál tagkórház gyermekgyógyászatáról péntekenként 16 órakor hazaküldik a hétvégére azokat a betegeket, akiket az egészségi állapotuk alapján haza lehet küldeni. Hétfő reggel 8 órára kell visszahozni őket az intézménybe. Ahogy az erről szóló közlemény fogalmazott: „A békéscsabai részlegen péntek 16 órától hétfő reggel 8 óráig gyermekgyógyászati fekvőbeteg-ellátás nem lesz.”

Mindez jókora felháborodást okozott az 55 ezres békési megyeszékhelyen, elképesztő kommentáradat indult meg a legnagyobb közösségi oldal békéscsabai csoportjaiban, ennek révén a Nép Pártján Mozgalom helyi koordinátorai és aktivistái kedd délutánra demonstrációt hirdettek a békéscsabai kórház főbejárata elé, élőláncos tiltakozást szervezve a rendelkezés ellen. Az eseményre a vártnál kevesebben, mintegy negyvenen jöttek el, köztük a legtöbben nagyszülők voltak, akik unokájuk helybeli ellátásáért aggódtak. Amikor azt kérdeztük tőlük, hol vannak a fiatal és középkorú szülők, akkor a legtöbben azt mondták, éppen gyermekeikért mennek az iskolába. „Legközelebb nem délután 4 órára kellene szervezni ilyen akciót” – fogalmazta meg kritikájukat egyikük.

 
Fotó: A szerző felvétele

„Az ügyben az illetékes egészségügyi államtitkárság összevissza beszél. Hol azt mondja, nincs orvoshiány, hol elismeri ezt, de hozzáteszi, mindez csak ideiglenes” – mondta demonstráción felszólaló Csonki Dávid, az elenzéki párt megyei koordinátora. A közösségi oldalakon és a helyszínen tiltakozók egyértelműen az orvos- és ápolóhiánnyal magyarázták, hogy vélekedésük szerint a gyerekeken csattan az ostor. Egyben jókora hazugságnak tartják, hogy mindezt „a betegutak racionalizálásának” nevezik. „Mi abban a racionalizálás, hogy a legkiszolgáltatottabbakat kell hétvégén kényszerűen szállítani? Az egyik unokám üvegcsontú, azaz nagyon könnyen törnek a csontjai, így a legnagyobb kockázatot éppen a szállítás jelenti” – magyarázta saját és családja helyzetét egy neve mellőzését kérő, a tiltakozáson részt vevő nagymama. Egy másik tüntető olyan fotót tartott a kezében, amelyen Orbán Viktor volt látható unokái körében, fölötte pedig azt kérdezte a felirat: „Ön engedné a beteg unokáit átszállíttatni?”

„Hat hete tudja Herczeg Tamás fideszes helyi országgyűlési képviselő, hogy ezt a lépest teszi meg a súlyos orvoshiány miatt a békéscsabai kórház, de mindezt nem tartotta fontosnak megosztani a helyi közvéleménnyel. Mit csinált és miért nem tett a hétvégi átszállítás megakadályozása ellen?” – kérdezte Józsa Csaba, az élőláncot szervező párt békéscsabai koordinátora. Kérdésünkre Józsa a demonstráció után elmondta, a helyi kórház gyerekosztályáról terjendő vészjósló hírek miatt másfél hónappal ezelőtt levelet írtak Herczegnek és a város polgármesterének, Szarvas Péternek (Hajrá Békéscsaba), de egyikőjüktől sem kaptak választ. Többek szerint mindkettőjüknek „kutya kötelessége lett volna a kedd délutáni tiltakozáson részt venni, mert ez most a városérdek”. Józsa arról is beszélt, hogy egy ország összeomlása az egészségügy összeomlásával kezdődik, s most ennek vagyunk a szemtanúi.

 
Fotó: A szerző felvétele

A tiltakozók követelése a „100% gyerekosztály” Békéscsabán, a demonstráció végén pedig abban állapodtak meg, hogy a következő alkalommal a gyulai kórház előtt tartanak hasonló eseményt.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.