Egyházszakadást idéző miseháború volt Veszprémben az államalapítás előtt tisztelegve

Kis-Magyarország

A veszprémi katolikus érsekség eltiltotta híveit egy korábban ott szolgáló pap augusztus 20-i miséjétől, amelyen azonban végül az érsekséggel szemben demonstrálók is megjelentek. 

Ritka egyháztörténeti eseménnyel éleződött tovább a veszprémi katolikus érsekség és a hívők között egyre feszültebb viszony Szent István ünnepén. A veszprémi katolikus érsekség ugyanis felszólította híveit, tartsák magukat távol egy korábban ott szolgáló, majd eltiltott atya augusztus 20-i miséjétől, mert jelenlétükkel törvénytelenséget követnek el. 

Az önálló gyülekezetet alapított Simon Gábor atya augusztus 20-án 10 órára, szabadtérre, az érsekségi várdomb alatti Margit-romokhoz invitálta híveit az államalapítás tiszteletének adózó szentmiséjére. Közösségi oldalán megjelent meghívójában azt írta, a misét hagyományos formában "a város és a haza lelki megújulásáért" mutatja be.

Nem sokkal később azonban az Udvardy György vezette érsekség kemény hangon reagált az atya törvénysértőnek minősített misefelhívására, eltiltva a hívőket a részvételtől, nehogy a törvénytelenségben maguk is részesek legyenek.

„Tudomásunkra jutott, hogy a súlyos fegyelmi kihágások miatt 2020. október 9. óta a papi szolgálattól teljeskörűen eltiltott, büntetés alatt lévő egykori Veszprémi Főegyházmegyés pap, Simon Gábor az egyház egységéért és Magyarország megújításáért szeretne Veszprémben szentmisét bemutatni. Tájékoztatjuk főegyházmegyénk papságát és híveit, hogy a Simon Gáborra kirótt büntetés a Katolikus Egyházzal közösségben levő minden tagot kötelez! A tiltás ellenére végbevitt cselekedet és az abban való közreműködés törvénytelen.”

Simon atya a tiltás ellenére megtartotta augusztus 20-i miséjét, amelyen számos veszprémi hívő vett részt, annak ellenére, hogy az érsekség figyelmeztette a résztvevőket, az atya tevékenysége, „jellegéből fakadóan nem szolgálja sem Veszprém város javát, sem Magyarország egységét.”

Az érsek inkább mindenkit a Regina Mundi Templomba próbált irányítani, ahol 11.00 órakor Csernai Balázs pasztorális referens, plébános úr mutatta be az ünnepi szentmisét, amit az új kenyér megáldása követett. Az érsekség előzetes közleményében azt írta, álláspontjuk szerint ez a mise szolgálja az ünneplésben a valódi békét, a helyi közösség és a Katolikus Egyház egységét.

Simon Gábor atyát harmadmagával távolították el a veszprémi érsekségtől 2020-ban, de ezután sem maradt hívek nélkül. Csatlakozott a Pro Hungaria Sacra (PHS) nevű papi testvérülethez és egyesületéhez, amely 2021 júniustól minden vasárnap „hagyományhű” szentmisét mutat be a veszprémi jezsuita templomban. A hagyományhű jelző fontos megkülönböztetés, ezzel jelzik, hogy a misézésben a tradicionális, latinos szertartások előírásait követik, ami miatt konfliktusba is kerültek az érsekséggel.

A PHS megalakulásának bejelentése után a veszprémi érseki hivatal elhatárolódó, tiltó és fenyegető közleményt adott ki a PHS három felszentelt papjának tevékenysége ellen. Ők viszontválaszukban azt írták, a X. Piusz Papi Testvérülettől kapják joghatóságukat, amely a Római Katolikus Anyaszentegyház szerves része, teljes jogú tagja, a pápa és a püspökök főségét elismerik. 

„A magyar misszió azután indult el, miután Udvardy György több paptestvérünk hitvédő, a szekularizációt és modernizációt elítélő tevékenységét ellehetetlenítette, őket felfüggesztette, és a plébániákról való kiköltözésre kényszerítette” – emlékeztettek. Simon atyáék meggyőződése, hogy ahogy egyes szerzetesrendeknek, nekik sem kell engedélyt kérni a tevékenységük folytatásához a helyi püspöktől. Ferenc pápa ugyanis elismerte a X. Piusz Papi Testvérület tevékenységét, szentségkiszolgáltatásaikat érvényesnek nyilvánította, és több alkalommal kifejezte, hogy minden katolikus hívő számára engedélyezett az általuk bemutatott szentmiséken részt venni.

Simon atya miséje nem csak a katolikus egyház irányzataiban mutatkozó konfliktus miatt érdekes, hanem azért is, mert a misén a veszprémi Szent Mihály-székesegyház üvegablakait féltő helyi Védegylet tagjai is megjelentek az üvegablakokat ábrázoló zászlóikkal.

Megtagadott piuszisták

A Szent X. Piusz Papi Testvérület egy nemzetközi papi társaság, amelyet a francia római katolikus Marcel Lefebvre érsek alapított 1970-ben. Tagjai számos egyházi reformot elutasítanak, amely a II. Vatikáni zsinat tanítása vagy befolyása révén jött létre a katolikus egyházban. Fő feladatuknak tartják a katolikus hagyomány őrzését annak teljességében és tisztaságában, igazságainak tanítását, erényeinek terjesztését, különösen a római katolikus papságon keresztül. Mindezt a katolikus szentségek kiszolgáltatásával és a hagyományos latin mise bemutatásával. A katolikus egyház elzárkózott attól, hogy számukra templomot biztosítson, az első Kárpát-medencei piuszos bemutatkozó misére 1990. október 21-én került sor a budapesti Hotel Benczúr bérelt nagytermében, a szentmisét Paul Natterer mutatta be. Veszprémben a PHS egyesülete miséinek megtartásához az államtól bérli a jezsuita templomot.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.