Egyházszakadást idéző miseháború volt Veszprémben az államalapítás előtt tisztelegve

Kis-Magyarország

A veszprémi katolikus érsekség eltiltotta híveit egy korábban ott szolgáló pap augusztus 20-i miséjétől, amelyen azonban végül az érsekséggel szemben demonstrálók is megjelentek. 

Ritka egyháztörténeti eseménnyel éleződött tovább a veszprémi katolikus érsekség és a hívők között egyre feszültebb viszony Szent István ünnepén. A veszprémi katolikus érsekség ugyanis felszólította híveit, tartsák magukat távol egy korábban ott szolgáló, majd eltiltott atya augusztus 20-i miséjétől, mert jelenlétükkel törvénytelenséget követnek el. 

Az önálló gyülekezetet alapított Simon Gábor atya augusztus 20-án 10 órára, szabadtérre, az érsekségi várdomb alatti Margit-romokhoz invitálta híveit az államalapítás tiszteletének adózó szentmiséjére. Közösségi oldalán megjelent meghívójában azt írta, a misét hagyományos formában "a város és a haza lelki megújulásáért" mutatja be.

Nem sokkal később azonban az Udvardy György vezette érsekség kemény hangon reagált az atya törvénysértőnek minősített misefelhívására, eltiltva a hívőket a részvételtől, nehogy a törvénytelenségben maguk is részesek legyenek.

„Tudomásunkra jutott, hogy a súlyos fegyelmi kihágások miatt 2020. október 9. óta a papi szolgálattól teljeskörűen eltiltott, büntetés alatt lévő egykori Veszprémi Főegyházmegyés pap, Simon Gábor az egyház egységéért és Magyarország megújításáért szeretne Veszprémben szentmisét bemutatni. Tájékoztatjuk főegyházmegyénk papságát és híveit, hogy a Simon Gáborra kirótt büntetés a Katolikus Egyházzal közösségben levő minden tagot kötelez! A tiltás ellenére végbevitt cselekedet és az abban való közreműködés törvénytelen.”

Simon atya a tiltás ellenére megtartotta augusztus 20-i miséjét, amelyen számos veszprémi hívő vett részt, annak ellenére, hogy az érsekség figyelmeztette a résztvevőket, az atya tevékenysége, „jellegéből fakadóan nem szolgálja sem Veszprém város javát, sem Magyarország egységét.”

Az érsek inkább mindenkit a Regina Mundi Templomba próbált irányítani, ahol 11.00 órakor Csernai Balázs pasztorális referens, plébános úr mutatta be az ünnepi szentmisét, amit az új kenyér megáldása követett. Az érsekség előzetes közleményében azt írta, álláspontjuk szerint ez a mise szolgálja az ünneplésben a valódi békét, a helyi közösség és a Katolikus Egyház egységét.

Simon Gábor atyát harmadmagával távolították el a veszprémi érsekségtől 2020-ban, de ezután sem maradt hívek nélkül. Csatlakozott a Pro Hungaria Sacra (PHS) nevű papi testvérülethez és egyesületéhez, amely 2021 júniustól minden vasárnap „hagyományhű” szentmisét mutat be a veszprémi jezsuita templomban. A hagyományhű jelző fontos megkülönböztetés, ezzel jelzik, hogy a misézésben a tradicionális, latinos szertartások előírásait követik, ami miatt konfliktusba is kerültek az érsekséggel.

A PHS megalakulásának bejelentése után a veszprémi érseki hivatal elhatárolódó, tiltó és fenyegető közleményt adott ki a PHS három felszentelt papjának tevékenysége ellen. Ők viszontválaszukban azt írták, a X. Piusz Papi Testvérülettől kapják joghatóságukat, amely a Római Katolikus Anyaszentegyház szerves része, teljes jogú tagja, a pápa és a püspökök főségét elismerik. 

„A magyar misszió azután indult el, miután Udvardy György több paptestvérünk hitvédő, a szekularizációt és modernizációt elítélő tevékenységét ellehetetlenítette, őket felfüggesztette, és a plébániákról való kiköltözésre kényszerítette” – emlékeztettek. Simon atyáék meggyőződése, hogy ahogy egyes szerzetesrendeknek, nekik sem kell engedélyt kérni a tevékenységük folytatásához a helyi püspöktől. Ferenc pápa ugyanis elismerte a X. Piusz Papi Testvérület tevékenységét, szentségkiszolgáltatásaikat érvényesnek nyilvánította, és több alkalommal kifejezte, hogy minden katolikus hívő számára engedélyezett az általuk bemutatott szentmiséken részt venni.

Simon atya miséje nem csak a katolikus egyház irányzataiban mutatkozó konfliktus miatt érdekes, hanem azért is, mert a misén a veszprémi Szent Mihály-székesegyház üvegablakait féltő helyi Védegylet tagjai is megjelentek az üvegablakokat ábrázoló zászlóikkal.

Megtagadott piuszisták

A Szent X. Piusz Papi Testvérület egy nemzetközi papi társaság, amelyet a francia római katolikus Marcel Lefebvre érsek alapított 1970-ben. Tagjai számos egyházi reformot elutasítanak, amely a II. Vatikáni zsinat tanítása vagy befolyása révén jött létre a katolikus egyházban. Fő feladatuknak tartják a katolikus hagyomány őrzését annak teljességében és tisztaságában, igazságainak tanítását, erényeinek terjesztését, különösen a római katolikus papságon keresztül. Mindezt a katolikus szentségek kiszolgáltatásával és a hagyományos latin mise bemutatásával. A katolikus egyház elzárkózott attól, hogy számukra templomot biztosítson, az első Kárpát-medencei piuszos bemutatkozó misére 1990. október 21-én került sor a budapesti Hotel Benczúr bérelt nagytermében, a szentmisét Paul Natterer mutatta be. Veszprémben a PHS egyesülete miséinek megtartásához az államtól bérli a jezsuita templomot.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Neked ajánljuk