Gyula

Önmagával került ellentmondásba a Fidesz

Kis-Magyarország

A szocialista városvezetés idején határozottan és sikerrel támadta a román püspök szobrának ötletét a gyulai Fidesz, most azonban, amikor saját pártja országos vezetése döntött róla, már csak magánvélemény az ellenkezés. A Jobbik tüntetésre készül.

Gyulán elsőként 2008 őszén izzottak fel a kedélyek a Saguna-szobor miatt, miután a 2007-es nagyszebeni közös román–magyar kormányülés arról döntött, hogy a román püspök Gyulán szobrot kap. Ez akkor nem szerzett komolyabb publicitást. (Az erdélyi ortodox egyház 2008–2009-et Saguna születésének 200 éves évfordulója kapcsán emlékévnek nyilvánította, s ennek keretében szerettek volna Gyulán szobrot állítani a püspöknek.) A döntésről helyben egy szokásos heti sajtótájékoztatón beszélt Perjési Klára gyulai polgármester és szocialista parlamenti képviselő, aki bejelentette, hogy 2008. október 19-én ünnepélyes keretek között leteszik a műalkotás alapkövét a gyulai román ortodox templom mellett.


Ellenszélben Saguna
Erdmann Gyula (Fidesz) kulturális ügyekért felelős alpolgármester a Gyulai Hírlap hasábjain élésen bírálta az elképzelést, éppen az ortodox püspök politikai ténykedése miatt, főleg amiatt, hogy Saguna fegyveres ellenállásra szólította népét a magyar szabadságharccal szemben. (Sagunáról lásd keretes írásunkat.) A politikus egyúttal jelezte azt, hogy Saguna sohasem járt Gyulán, így kötődése sincs a városhoz.
A helyi szélsőjobb pedig ennél is nagyobb erőket mozgósított: tiltakozást, demonstrációt és polgári engedetlenségi mozgalmat jelentett be 2008. október közepén Kis-Pál Botond, a gyulai Jobbik akkori elnöke a szobor miatt, mondván, „beteg és provokatív ötlet a magyarellenes román püspök” megörökítése, melyet „nem tűrnek el Gyulán”.

Egy másik szemmel
A témáról merőben másként vélekedett Jova Éva (Eva Iova), a Gyulán megjelenő román nyelvű hetilap, a Foaia Romaneasca főszerkesztője. Az újságíró szerint Saguna a közös, lezárt történelem része és nem aktuálpolitikai vitatéma. Megjegyezte azt is, hogy a Jobbik történelmi logikájával gondolkodva a tizenhárom hős vértanú tábornokra emlékező aradi Szabadság-szobor sérthetné a románok érzékenységét – csakhogy erről szó sincs.

A diplomáciai konfliktust elkerülendő, a magyarországi román ortodox egyház – amelynek püspöki székhelye Gyulán van – végül lefújta a rendezvényt, majd néhány nappal később közleményt adott ki: „Az a kívánságunk, hogy Andrei Saguna metropolita szobra a gyulai püspöki katedrális mellett legyen felállítva, teljesen megalapozott” – írták. Ehhez hozzáfűzték, hogy az „ezzel kapcsolatos negatív reakciók teljes mértékben helytelenek és alaptalanok”.

Basescu és a szobor

A szobor ügye napirenden maradt. 2009 februárjában a Budapest után Gyulára is ellátogató Traian Basescu román köztársasági elnök két dolgot jelentett be a békési fürdővárosban: egyrészt, hogy nem támogatja a székelyföldi autonómiát, továbbá azt, hogy a Saguna-szobornak igenis helye van Gyulán.
Egészen eddig azonban nem történt érdemi lépés az ügyben, ám hétfőn – az index.hu beszámolója szerint – Titus Corlatean román külügyminiszter budapesti tárgyalásai után a Mediafax román hírügynökségnek beszámolt arról, hogy kérésére a magyar fél elfogadta Andrei Saguna román ortodox püspök régóta tervezett gyulai szobrának felállítását. „Saguna püspök gyulai szobráról már évek óta tárgyalunk a magyar féllel. Örömmel tapasztaltam, hogy mind Orbán Viktor miniszterelnök, mind Martonyi (János) kollégám teljes nyitottságot tanúsítottak a kérdésben” – mondta Corlatean. A román diplomácia vezetője üdvözölte Budapest hozzáállását, amit egy „nagy előrelépésnek” minősített.

Trianon útja

A helyi Fidesz most nem emelt szót a szoborállítás ellen. Erdmann Gyula véleményét már csak magánvéleményként osztotta meg a narancs.hu-val: „Tartom korábbi véleményemet, jelesül azt, hogy nem szerencsés sem Gyulán, sem Magyarországon egy Saguna-szobor felállítása, de tudomásul veszem, hogy ebben a kérdésben a nagypolitika dönt.”  Megjegyezte: „Nem feledhetjük el, hogy Andrei Saguna egyik kikövezője volt annak az útnak, ami Magyarországot végül Trianon felé vitte.”

„A szoborállítási terveket továbbra is ellenezzük. Ellentétben a Fidesszel, nekünk ebben a kérdésben nem változott a véleményünk. Tiltakozni, demonstrálni fogunk, és a törvényes keretek között mindent megteszünk, hogy ez a szobor ne álljon Gyulán” – mondta a döntésre reagálva a narancs.hu-nak Samu Tamás Gergő, a Jobbik Békés megyei elnöke. Jelezte azt is, hogy biztosan van olyan román tudós, művész vagy politikus, aki sokkal inkább hidat képez a két nép között, mint Saguna. A narancs.hu a Jobbikhoz közel álló Szebb Jövőért Polgárőr Mozgalom vezetőjétől, László Attilától megtudta, hogy ők sem nézik majd ölbe tett kezekkel a Saguna-szobor gyulai megvalósítását.

Kiről is beszélünk?


A miskolci születésű és iskoláit Pesten végző Andrei Saguna (1809–1873) erdélyi metropolitaként (a pátriárka után következő egyházi rang az ortodox egyházban – a szerk.) kiemelkedő személyisége volt a román ortodox egyháznak. Nevéhez olyan teljesítmények köthetők, mint a régi Erdélyi Ortodox Metropólia újraalapítása, a nagyszebeni Teológiai Intézet létrehozása, az egyik legrégebbi erdélyi román napilap, a Telegraful Român megjelentetése, a román oktatásügy megszervezése. Szintén az ő nevéhez kötődik az erdélyi román ortodox egyház alapszabályának megalkotása – máig ez alapján működik a román ortodox egyház. Saguna az 1848–49-es szabadságharcban a magyarokkal szemben a szerbekhez csatlakozott, majd a szabadságharc után köze volt a magyarellenes intézkedéseket hozó bécsi, olmützi deputációkban. A kiegyezés előtt Magyarország és Erdély elkülönítését szorgalmazta. Sagunát Romániában nemzeti hősként tisztelik 1848–49-ben játszott szerepéért, amikor az erdélyi románság szellemi vezéreként népét fegyveres ellenállásra mozgósította a magyar szabadságharccal szemben.

Neked ajánljuk