Gyula

Önmagával került ellentmondásba a Fidesz

Kis-Magyarország

A szocialista városvezetés idején határozottan és sikerrel támadta a román püspök szobrának ötletét a gyulai Fidesz, most azonban, amikor saját pártja országos vezetése döntött róla, már csak magánvélemény az ellenkezés. A Jobbik tüntetésre készül.

Gyulán elsőként 2008 őszén izzottak fel a kedélyek a Saguna-szobor miatt, miután a 2007-es nagyszebeni közös román–magyar kormányülés arról döntött, hogy a román püspök Gyulán szobrot kap. Ez akkor nem szerzett komolyabb publicitást. (Az erdélyi ortodox egyház 2008–2009-et Saguna születésének 200 éves évfordulója kapcsán emlékévnek nyilvánította, s ennek keretében szerettek volna Gyulán szobrot állítani a püspöknek.) A döntésről helyben egy szokásos heti sajtótájékoztatón beszélt Perjési Klára gyulai polgármester és szocialista parlamenti képviselő, aki bejelentette, hogy 2008. október 19-én ünnepélyes keretek között leteszik a műalkotás alapkövét a gyulai román ortodox templom mellett.


Ellenszélben Saguna
Erdmann Gyula (Fidesz) kulturális ügyekért felelős alpolgármester a Gyulai Hírlap hasábjain élésen bírálta az elképzelést, éppen az ortodox püspök politikai ténykedése miatt, főleg amiatt, hogy Saguna fegyveres ellenállásra szólította népét a magyar szabadságharccal szemben. (Sagunáról lásd keretes írásunkat.) A politikus egyúttal jelezte azt, hogy Saguna sohasem járt Gyulán, így kötődése sincs a városhoz.
A helyi szélsőjobb pedig ennél is nagyobb erőket mozgósított: tiltakozást, demonstrációt és polgári engedetlenségi mozgalmat jelentett be 2008. október közepén Kis-Pál Botond, a gyulai Jobbik akkori elnöke a szobor miatt, mondván, „beteg és provokatív ötlet a magyarellenes román püspök” megörökítése, melyet „nem tűrnek el Gyulán”.

Egy másik szemmel
A témáról merőben másként vélekedett Jova Éva (Eva Iova), a Gyulán megjelenő román nyelvű hetilap, a Foaia Romaneasca főszerkesztője. Az újságíró szerint Saguna a közös, lezárt történelem része és nem aktuálpolitikai vitatéma. Megjegyezte azt is, hogy a Jobbik történelmi logikájával gondolkodva a tizenhárom hős vértanú tábornokra emlékező aradi Szabadság-szobor sérthetné a románok érzékenységét – csakhogy erről szó sincs.

A diplomáciai konfliktust elkerülendő, a magyarországi román ortodox egyház – amelynek püspöki székhelye Gyulán van – végül lefújta a rendezvényt, majd néhány nappal később közleményt adott ki: „Az a kívánságunk, hogy Andrei Saguna metropolita szobra a gyulai püspöki katedrális mellett legyen felállítva, teljesen megalapozott” – írták. Ehhez hozzáfűzték, hogy az „ezzel kapcsolatos negatív reakciók teljes mértékben helytelenek és alaptalanok”.

Basescu és a szobor

A szobor ügye napirenden maradt. 2009 februárjában a Budapest után Gyulára is ellátogató Traian Basescu román köztársasági elnök két dolgot jelentett be a békési fürdővárosban: egyrészt, hogy nem támogatja a székelyföldi autonómiát, továbbá azt, hogy a Saguna-szobornak igenis helye van Gyulán.
Egészen eddig azonban nem történt érdemi lépés az ügyben, ám hétfőn – az index.hu beszámolója szerint – Titus Corlatean román külügyminiszter budapesti tárgyalásai után a Mediafax román hírügynökségnek beszámolt arról, hogy kérésére a magyar fél elfogadta Andrei Saguna román ortodox püspök régóta tervezett gyulai szobrának felállítását. „Saguna püspök gyulai szobráról már évek óta tárgyalunk a magyar féllel. Örömmel tapasztaltam, hogy mind Orbán Viktor miniszterelnök, mind Martonyi (János) kollégám teljes nyitottságot tanúsítottak a kérdésben” – mondta Corlatean. A román diplomácia vezetője üdvözölte Budapest hozzáállását, amit egy „nagy előrelépésnek” minősített.

Trianon útja

A helyi Fidesz most nem emelt szót a szoborállítás ellen. Erdmann Gyula véleményét már csak magánvéleményként osztotta meg a narancs.hu-val: „Tartom korábbi véleményemet, jelesül azt, hogy nem szerencsés sem Gyulán, sem Magyarországon egy Saguna-szobor felállítása, de tudomásul veszem, hogy ebben a kérdésben a nagypolitika dönt.”  Megjegyezte: „Nem feledhetjük el, hogy Andrei Saguna egyik kikövezője volt annak az útnak, ami Magyarországot végül Trianon felé vitte.”

„A szoborállítási terveket továbbra is ellenezzük. Ellentétben a Fidesszel, nekünk ebben a kérdésben nem változott a véleményünk. Tiltakozni, demonstrálni fogunk, és a törvényes keretek között mindent megteszünk, hogy ez a szobor ne álljon Gyulán” – mondta a döntésre reagálva a narancs.hu-nak Samu Tamás Gergő, a Jobbik Békés megyei elnöke. Jelezte azt is, hogy biztosan van olyan román tudós, művész vagy politikus, aki sokkal inkább hidat képez a két nép között, mint Saguna. A narancs.hu a Jobbikhoz közel álló Szebb Jövőért Polgárőr Mozgalom vezetőjétől, László Attilától megtudta, hogy ők sem nézik majd ölbe tett kezekkel a Saguna-szobor gyulai megvalósítását.

Kiről is beszélünk?


A miskolci születésű és iskoláit Pesten végző Andrei Saguna (1809–1873) erdélyi metropolitaként (a pátriárka után következő egyházi rang az ortodox egyházban – a szerk.) kiemelkedő személyisége volt a román ortodox egyháznak. Nevéhez olyan teljesítmények köthetők, mint a régi Erdélyi Ortodox Metropólia újraalapítása, a nagyszebeni Teológiai Intézet létrehozása, az egyik legrégebbi erdélyi román napilap, a Telegraful Român megjelentetése, a román oktatásügy megszervezése. Szintén az ő nevéhez kötődik az erdélyi román ortodox egyház alapszabályának megalkotása – máig ez alapján működik a román ortodox egyház. Saguna az 1848–49-es szabadságharcban a magyarokkal szemben a szerbekhez csatlakozott, majd a szabadságharc után köze volt a magyarellenes intézkedéseket hozó bécsi, olmützi deputációkban. A kiegyezés előtt Magyarország és Erdély elkülönítését szorgalmazta. Sagunát Romániában nemzeti hősként tisztelik 1848–49-ben játszott szerepéért, amikor az erdélyi románság szellemi vezéreként népét fegyveres ellenállásra mozgósította a magyar szabadságharccal szemben.

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.