Gyula

Önmagával került ellentmondásba a Fidesz

Kis-Magyarország

A szocialista városvezetés idején határozottan és sikerrel támadta a román püspök szobrának ötletét a gyulai Fidesz, most azonban, amikor saját pártja országos vezetése döntött róla, már csak magánvélemény az ellenkezés. A Jobbik tüntetésre készül.

Gyulán elsőként 2008 őszén izzottak fel a kedélyek a Saguna-szobor miatt, miután a 2007-es nagyszebeni közös román–magyar kormányülés arról döntött, hogy a román püspök Gyulán szobrot kap. Ez akkor nem szerzett komolyabb publicitást. (Az erdélyi ortodox egyház 2008–2009-et Saguna születésének 200 éves évfordulója kapcsán emlékévnek nyilvánította, s ennek keretében szerettek volna Gyulán szobrot állítani a püspöknek.) A döntésről helyben egy szokásos heti sajtótájékoztatón beszélt Perjési Klára gyulai polgármester és szocialista parlamenti képviselő, aki bejelentette, hogy 2008. október 19-én ünnepélyes keretek között leteszik a műalkotás alapkövét a gyulai román ortodox templom mellett.


Ellenszélben Saguna
Erdmann Gyula (Fidesz) kulturális ügyekért felelős alpolgármester a Gyulai Hírlap hasábjain élésen bírálta az elképzelést, éppen az ortodox püspök politikai ténykedése miatt, főleg amiatt, hogy Saguna fegyveres ellenállásra szólította népét a magyar szabadságharccal szemben. (Sagunáról lásd keretes írásunkat.) A politikus egyúttal jelezte azt, hogy Saguna sohasem járt Gyulán, így kötődése sincs a városhoz.
A helyi szélsőjobb pedig ennél is nagyobb erőket mozgósított: tiltakozást, demonstrációt és polgári engedetlenségi mozgalmat jelentett be 2008. október közepén Kis-Pál Botond, a gyulai Jobbik akkori elnöke a szobor miatt, mondván, „beteg és provokatív ötlet a magyarellenes román püspök” megörökítése, melyet „nem tűrnek el Gyulán”.

Egy másik szemmel
A témáról merőben másként vélekedett Jova Éva (Eva Iova), a Gyulán megjelenő román nyelvű hetilap, a Foaia Romaneasca főszerkesztője. Az újságíró szerint Saguna a közös, lezárt történelem része és nem aktuálpolitikai vitatéma. Megjegyezte azt is, hogy a Jobbik történelmi logikájával gondolkodva a tizenhárom hős vértanú tábornokra emlékező aradi Szabadság-szobor sérthetné a románok érzékenységét – csakhogy erről szó sincs.

A diplomáciai konfliktust elkerülendő, a magyarországi román ortodox egyház – amelynek püspöki székhelye Gyulán van – végül lefújta a rendezvényt, majd néhány nappal később közleményt adott ki: „Az a kívánságunk, hogy Andrei Saguna metropolita szobra a gyulai püspöki katedrális mellett legyen felállítva, teljesen megalapozott” – írták. Ehhez hozzáfűzték, hogy az „ezzel kapcsolatos negatív reakciók teljes mértékben helytelenek és alaptalanok”.

Basescu és a szobor

A szobor ügye napirenden maradt. 2009 februárjában a Budapest után Gyulára is ellátogató Traian Basescu román köztársasági elnök két dolgot jelentett be a békési fürdővárosban: egyrészt, hogy nem támogatja a székelyföldi autonómiát, továbbá azt, hogy a Saguna-szobornak igenis helye van Gyulán.
Egészen eddig azonban nem történt érdemi lépés az ügyben, ám hétfőn – az index.hu beszámolója szerint – Titus Corlatean román külügyminiszter budapesti tárgyalásai után a Mediafax román hírügynökségnek beszámolt arról, hogy kérésére a magyar fél elfogadta Andrei Saguna román ortodox püspök régóta tervezett gyulai szobrának felállítását. „Saguna püspök gyulai szobráról már évek óta tárgyalunk a magyar féllel. Örömmel tapasztaltam, hogy mind Orbán Viktor miniszterelnök, mind Martonyi (János) kollégám teljes nyitottságot tanúsítottak a kérdésben” – mondta Corlatean. A román diplomácia vezetője üdvözölte Budapest hozzáállását, amit egy „nagy előrelépésnek” minősített.

Trianon útja

A helyi Fidesz most nem emelt szót a szoborállítás ellen. Erdmann Gyula véleményét már csak magánvéleményként osztotta meg a narancs.hu-val: „Tartom korábbi véleményemet, jelesül azt, hogy nem szerencsés sem Gyulán, sem Magyarországon egy Saguna-szobor felállítása, de tudomásul veszem, hogy ebben a kérdésben a nagypolitika dönt.”  Megjegyezte: „Nem feledhetjük el, hogy Andrei Saguna egyik kikövezője volt annak az útnak, ami Magyarországot végül Trianon felé vitte.”

„A szoborállítási terveket továbbra is ellenezzük. Ellentétben a Fidesszel, nekünk ebben a kérdésben nem változott a véleményünk. Tiltakozni, demonstrálni fogunk, és a törvényes keretek között mindent megteszünk, hogy ez a szobor ne álljon Gyulán” – mondta a döntésre reagálva a narancs.hu-nak Samu Tamás Gergő, a Jobbik Békés megyei elnöke. Jelezte azt is, hogy biztosan van olyan román tudós, művész vagy politikus, aki sokkal inkább hidat képez a két nép között, mint Saguna. A narancs.hu a Jobbikhoz közel álló Szebb Jövőért Polgárőr Mozgalom vezetőjétől, László Attilától megtudta, hogy ők sem nézik majd ölbe tett kezekkel a Saguna-szobor gyulai megvalósítását.

Kiről is beszélünk?


A miskolci születésű és iskoláit Pesten végző Andrei Saguna (1809–1873) erdélyi metropolitaként (a pátriárka után következő egyházi rang az ortodox egyházban – a szerk.) kiemelkedő személyisége volt a román ortodox egyháznak. Nevéhez olyan teljesítmények köthetők, mint a régi Erdélyi Ortodox Metropólia újraalapítása, a nagyszebeni Teológiai Intézet létrehozása, az egyik legrégebbi erdélyi román napilap, a Telegraful Român megjelentetése, a román oktatásügy megszervezése. Szintén az ő nevéhez kötődik az erdélyi román ortodox egyház alapszabályának megalkotása – máig ez alapján működik a román ortodox egyház. Saguna az 1848–49-es szabadságharcban a magyarokkal szemben a szerbekhez csatlakozott, majd a szabadságharc után köze volt a magyarellenes intézkedéseket hozó bécsi, olmützi deputációkban. A kiegyezés előtt Magyarország és Erdély elkülönítését szorgalmazta. Sagunát Romániában nemzeti hősként tisztelik 1848–49-ben játszott szerepéért, amikor az erdélyi románság szellemi vezéreként népét fegyveres ellenállásra mozgósította a magyar szabadságharccal szemben.

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

Kamukéró

A lakástámogatási program a Fidesz-kormányok nagy találmánya. Ha az embereknek nincs pénzük lakást venni, akkor adjunk nekik támogatott hitelt – nagyjából ez a minta huszonöt éve.

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.

Nemtelen helyzetben

Egy hónapja éhségsztrájkol a vizsgálati fogságban Budapesten a német szélsőbaloldali aktivista, Maja T. A német média kifogásolja az ellene folyó eljárás és fogva tartásának körülményeit.