Elpusztultak Hegedüs Zsuzsa csibéi, amiket a borsodi szegényeknek osztott

  • Kovács István
  • 2014. június 26.

Kis-Magyarország

Amelyik meg nem, azt a Facebookon próbálják elpasszolni pár ezer forintért. Van olyan család, ahol a 160 csibéből 150 meghalt. A helyiek szerint a szárnyasok nem bírták az utazást, de egyesek szerint a kiosztott táppal is gondok voltak. Akad azért ellenpélda is Farkaslyukon.

Naposcsibéket osztott az Ózd melletti Farkaslyukon Hegedüs Zsuzsa május 22-én, négy nappal az EU-parlamenti választás előtt. Az eseményről az MTI is beszámolt, és a távirati iroda tudósítása szerint a miniszterelnöki főtanácsadó és alapítványa, a Minden Gyerek Lakjon Jól Alapítvány (itt a kuratóriumi elnök Hegedüs – a szerk.) Borsodnádasdon, Borsodbótán és Ózd Farkaslyuk városrészében osztott ki összesen 496 rászoruló családnak együttesen több mint 17 ezer csibét. „A családok az állatok neveléséhez 40 kilogramm tápot is átvehettek” – állt a tudósításban.

Hegedűs Zsuzsa Tiszacsegén 2012-ben

Hegedüs Zsuzsa Tiszacsegén, 2012-ben

Fotó: MTI

Az osztás után egy hónappal most a magyarnarancs.hu visszament az egyik helyszínre, Farkaslyukra, hogy megnézze: mit kezdenek a rászoruló családok az adománnyal. Az összkép elég vegyes lett.

Keserű szájíz és a görény

„Már az osztás perceiben megjelentek a haszonlesők , akik 3-4 ezer forintot kínáltak az adományért. Néhányan már akkor túladtak a csibéken és a tápon, de voltak, akik később gondolták meg magukat. Ők a Facebookon hirdették az eladást 6-7 ezer forintért” – nyilatkozta a magyarnarancs.hu tudósítójának Harkály Csaba, a farkaslyuki cigány kisebbségi önkormányzat elnöke. A faluban különben 150 család kapott 40-40 darab naposcsibét. Hozzátette: emiatt felháborodott, és azokról a családokról listát írt, amelyet majd eljuttat illetékes helyre. Mintegy 25-30 név került a papírra. Harkály hozzátette: bízik benne, hogy a támogatással visszaélők a jövőben nem részesülhetnek ilyenfajta segélyből. Egyébként kritikával illette az osztás körülményeit, mert a „szegény kis állatok megszenvedték a nagy hőséget”, így az általa hazavitt 40 csibéből nyolc egy napon belül elpusztult. Később a többi is, így mára összesen 8 darab maradt meg. Hangsúlyozta: ő mindig tartott állatokat, tehát senki ne mondja rá, hogy nem ért hozzá, így azt is tudja, hogy nem a megfelelő tápot adták az állatokhoz. Véleménye szerint indítótápra lett volna szükség, amit ő az életben maradt csirkéknek megvásárolt, és reméli, hogy azok már megmaradnak.

Túlélők

Túlélők

Fotó: Kovács István

Az óvoda mellett lakó Harkály Csaba (ő nem azonos a kisebbségi önkormányzat elnökével – K. I.) a szerencsésebbek közé tartozik, mivel neki harminc csirkéje megmaradt, és van is rá esélyük, hogy megnőnek. Az átvétel napján Harkály Csaba azonnal zárt ólat készített, nehogy a görény vagy más ragadozó megölje őket. Falubelije, József ezzel elkésett: a csütörtöki osztás után két nappal harminc csibének harapta el a nyakát valami.

Hegedüs szerint 90 százalékos a siker

Hetvenháromezer naposcsibét, ötezer-hétszáz naposkacsát és száztíz malacot osztott szét ebben az évben a Minden Gyerek Lakjon Jól Alapítvány a rászoruló családok között. Egy három évvel ezelőtti konferencián Hegedüs Zsuzsa a következőt mondta a programról: „Annyit kaptam a fejemre emiatt, pedig a polgármesterek visszajelzéseiből tudom, hogy a program kilencvenszázalékos sikert hozott.”

Harkály Aladárék udvarán két kutya biztosít a görény, patkány vagy a menyét ellen, a csirkék pedig gondosan körbekerített karámban csipegetik a tápot és a zöld füvet. A két testvér, Aladár és Patrícia ott tartja a 73 kis állatot, náluk mindössze 7 hullott el. Az átvétel napján vásároltak indítótápot és vitaminokat, ennek tulajdonítják a sikert. „Egy sem gubbaszt közülük, most már tényleg életképesek” – mondja Patrícia, aki közben piros ribizlit szór közéjük. Szerinte érteni kell az állattartáshoz is, és nem kell szégyellni a tanulást. Volt néhány sérült lábú kiscsirkéjük, és egyik ismerősük azt mondta, fahamuval kezeljék a sebeket. Helyre is jött tőle mindegyik.

160-ból 9 maradt meg

Lakatos Lászlóné udvarán gyönyörű jércék kapirgálnak – ezeket két hónappal ezelőtt a piacon vásárolta, darabját 650 forintért. A naposcsibékből 160-at próbált felnevelni, mivel rajta kívül három gyermeke is jogosult volt a támogatásra, és neki a legnagyobb az udvara. Az átvételt követő napokban folyamatosan 8-10 pusztult el belőlük, így mára mindössze 9 maradt életben. Szerinte a csibék nem bírták a szállítást, és az sem biztos, hogy egészségesek voltak az átadáskor.

Lakatos Lászlóné udvara

Lakatos Lászlóné udvara

Fotó: Kovács István

A szintén farkaslyuki Papp Mihálynénak volt már szarvasmarhája is, így ő sem vádolható hozzá nem értéssel, ezért is bízta rá az unokája a csibenevelés feladatát. Ám legnagyobb bánatára az egy hetet sem élte meg a negyven naposcsibe, pedig éjszakára meleg helyre vitte őket, és kaptak tápot és vizet. Elpusztult mindegyik.

Farkaslyuk szocialista polgármestere, Gábor Dezső szerint a legtöbb esetben jó helyre került az adomány, így azt máskor is igényelni fogják. Ugyanakkor sajnálja, hogy néhányan abban is csak a pénzszerzést látták. Úgy tudjuk, a közeli Járdánháza és Csernely községek vezetői éppen a visszaélések miatt mondtak le erről a lehetőségről. Az ingyen kapott ajándékot ugyanis sokan nem becsülték meg, inkább értékesítették az alapítványi támogatást, ami miatt a községben élők felháborodtak. Most már inkább vetőmagadományt kérnek, hogy a családok műveljék a kertjüket, és ne a gaz teremjen a veteményesben.

Jogsértés, visszaélés?

Ha Ön vidéken él, és jogsértést vagy hatalmi visszaélést tapasztal, kérjük, írja meg nekünk a kismagyarorszag [at] narancs [dot] hu címre, és mi utánajárunk.

Figyelmébe ajánljuk