Komárom

Emlékmű Boulevard

  • Mészáros Gyula
  • 2011. december 7.

Kis-Magyarország

Amikor a pesti srác ciki lesz.

Komáromban is baj van a szobrokkal. Most éppen nem a Turullal és a szégyentábla tervével (erről bővebben: Szégyentábla Komáromban), csupán annyiról van szó, hogy nemigen tetszik a kormánypárti hatalomnak az a Jókai ligetben álló, 1956-os szabadságharcos szobor, amelyet pedig épp a fideszes képviselőkkel anno közösen avatott fel az akkori szocialista vezetésű önkormányzat, 2006. október 23-án.

Már nem népszerű a szobor


Már nem népszerű a szobor

A szobor Paulikovics Iván modern stílusú, bronzból készült, egész alakos alkotása. A fiatal pesti srácot éppen egy Molotov-koktél elhajítása közben ábrázolja az alkotó. „A szobor egyensúlyi helyzete pompás, bármely nézőpontból lendületes, magas színvonalú munka” – írják a szoborlap.hu oldalon. Felállítását a budapesti Képző- és Iparművészeti Lektorátus is támogatta.

 

 

Az öt évvel ezelőtti felavatást követően a helyi Fidesz évekig járt megemlékezni a szoborhoz, de 2010 őszétől már nem teszi ezt, inkább a – szintén a 2006-ban felavatott – Lengyár területén található kopjafához és emléktáblához jár. (Rajta a felirat: „A kommunizmus áldozatainak emlékére”.) A városi ünnepséget is itt rendezik már, a Jókai ligetben felállított ’56-os szobrot nagy ívben elkerülik.

 

Hivatalos indoklás nincs, csak találgatni lehet, miért lett kellemetlen nekik az emlékmű. (A városban egyébként van már kopjafás emlékhely: még 1983-ban, az Igmándi erőd déli lejtőjén alakították ki a komáromi várat védők emlékparkját, ahol egy-egy kopjafa örökíti meg a komáromi várvédők emlékezetét. Rajtuk kívül még a szabadságharcban elesett császári katonáknak is található emlékműve Komáromban. Az Igmándi erőd északi homlokzata előtt látható ulánus emlékmű eredetileg Herkálypusztán, a császári katonák sírja fölött állt.)

 

Eközben persze a Jobbik sem tétlenkedett, neki is lesz saját emlékműve Komáromban hamarost: ugyanis november 26-án rendeztek egy nemzeti rockos bulit a szélsőjobboldali párt szervezésében, a bevételt pedig a Komáromban felállítandó kettős kereszt költségeire fordítják majd.

 

Lesz tehát mindenkinek saját emlékműve – Komáromban ez kiemelten fontos ügy.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.