Ezrek tüntettek: Szeged is beindult, jön az ellenállás éve

  • narancs.hu
  • 2019. január 4.

Kis-Magyarország

„Ott leszünk az utcákon, a tereken, amíg ezt a korrupt rezsimet el nem zavarjuk” – mondta az egyik szónok csütörtök kora este Szegeden. A helyi Civil Háló kezdeményezéséhez minden ellenzéki párt csatlakozott. Kis-Magyarország rovatunk tudósítói ismét beszámolnak a vidéki tüntetésekről.

Ráhangolódtak a szegediek a szombati budapesti tüntetésre, hiszen régóta nem látott tömeg gyűlt össze a Dugonics téren. Az ellenzéki pártok látványosan demonstrálták az összefogás fontosságát, szónokaik egymás mellett sorakoztak fel az emelvényen, és felszólalásaikban is az egységes fellépés jelentőségét hangsúlyozták.

„Védjük meg Szegedet!” – a címmel hirdette meg a demonstrációt a Tarnay Kristóf Ábel által alapított Szegedi Civil Háló, ám a helyi civil szervezethez minden ellenzéki párt csatlakozott, sőt a szakszervezetek is küldtek szónokokat a rendezvényre. A városközpontban lévő Dugonics tér gyakorlatilag megtelt, és a csípős hideg ellenére közel 1500-2000-en hallgatták végig a kormányt kemény mondatokkal bíráló szónokokat.

Habony és csapata elszámolta magát

Mihálik Edvin, a Momentum szegedi alapszervezetének elnöke kezdte a sort, aki bejelentette: 2019 az ellenállás éve lesz. „Ott leszünk az utcákon, a tereken, amíg ezt a korrupt rezsimet el nem zavarjuk” – utalt Winston Churchill híres mondatára a fiatal politikus.

false

 

Az ellenzéki összefogás fontosságát hangsúlyozta Tarnay Kristóf Ábel. Az országos tüntetéseken is gyakran szónokló szegedi egyetemista a kormánymédia hazugságait és csúsztatásait emelte ki. „Nem az a cél, hogy nekik higgyünk, hanem az, hogy senki se legyen hiteles” – idézte az orosz trollgyárak örökbecsű igazságát. Szerinte Habony Árpád és csapata elszámolta magát, mert a magyarok nem ostobák, tökéletesen látják, hogy a kormány a korrupcióról, az Európai Uniótól való eltávolodásról akarja elterelni a figyelmet.

Csatlakozzanak Botka kezdeményezéséhez

Szóba került Szeged kivételes helyzete is. Szabó Sándor, a szocialisták helyi országgyűlési képviselője arra utalt, hogy a hatalom minden eszközzel küzd azért, hogy a szabadság utolsó bástyáit is ledöntse az önkormányzati választások idején, ám Szeged nem kér a fideszes káderekből.

Csata Szegedért

Botka László szerint Szeged megtartása az „európai, élhető Magyarország reményét" éltetné tovább, míg fideszes ellenzéke szerint a város fejlődése vagy további leszakadása a tétje a 2019-es önkormányzati választásnak.

Az országgyűlési képviselő azt állította, hogy a rabszolgatörvény volt az utolsó csepp a pohárban, ezért tették félre a parlamenti pártok minden eddigi ellentétüket, és közös kiállásukkal arra biztatják az embereket, tegyenek meg mindent a december végén elfogadott törvények ellen.

Továbbá arra, hogy csatlakozzanak Botka László szegedi szocialista polgármester kezdeményezéshez, aki a rabszolgatörvény elleni kiállás demonstrálásaként bejelentette, hogy a helyi önkormányzati cégeknél nem engedi kitölteni a 400 órás túlórakeretet.

Botka bojkottra szólít fel a túlóratörvénnyel szemben

Szeged nem alkalmazza a rabszolgatörvényt. Botka László Szeged polgármestere közleményben jelentette be, hogy Szeged nem alkalmazza a túlóratörvényt. Emellett a polgármester bojkottra hívja a munkáltatókat és az önkormányzatokat a rabszolgatörvénnyel szemben. Botka úgy véli, a Fidesz a munka törvénykönyve módosításával embertelen helyzetbe hozta a magyar munkavállalókat, ezért azonnali és határozott lépéseket kell tenni.

A legkeményebb mondatokat a szakszervezeti vezetők mondták ki a szegedi tüntetésen.

Naszályi Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a Fidesz nyolc éve tudatosan veszi el a munkavállalói jogokat, hiszen a szakszervezetekkel már nem is köteles tárgyalni a kormányzat, közvetlenül avatkozik be a munkahelyi viszonyokba. Elvették a sztrájkjogot, így most teljesen kiszolgáltatott helyzetbe kerültek a munkavállalók.

Idézte a miniszterelnököt, aki szerint azért van szükség a túlóratörvényre, mert lasszóval kell fogni a munkavállalókat. Naszályi szerint a rabszolgákat fogják lasszóval, így nagyon találó a rabszolgatörvény kifejezés.

Rajtuk múlik, lesz-e országos sztrájk

Radics Gábor, a Szegedi Gumigyári Szakszervezet titkára szerint rövidesen az érdekképviseletek vezetői kerülnek a kormány célkeresztjébe, hiszen jórészt rajtuk múlik, hogy lesz-e általános sztrájk, ami esetleg a törvényhozók meghátrálását eredményezheti. Véleménye szerint a megfélemlítés eszközét gátlástalanul alkalmazó kormány igyekszik mindenki kedvét elvenni a tüntetésektől és a munkabeszüntetésektől.

false

 

Radics beszédét követően a tömeg átvonult a Rákóczi térre, ahol újabb szónoklatok hangoztak el. Itt mondott beszédet, többek között, a DK és a Jobbik helyi elnöke. Kovács Tamás, a Párbeszéd helyi politikusa pedig néhány mondattal felvezette azt a kisfilmet, melyet Orbán Viktor korábbi nyilatkozataiból vágtak össze.

A tömeg fújolása ekkor volt a legerősebb. A szónokok és a tüntetők is kifejezték azt az óhajukat, hogy addig demonstrálnak az utcákon, tereken, amíg nem teljesítik a legfontosabb követeléseiket. Mindenekelőtt azonban vonja vissza az Orbán-kormány az érintettek megkérdezése nélkül megalkotott és elfogadott rabszolgatörvényt.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.