Sajátos módszerrel tartja távol az uzsorásokat az Edelénytől jó tíz kilométerre fekvő borsodi Tomor lakossága: a 280 lelkes falu spanyol minta alapján működő önsegítő közösséget hozott létre, amely a tagok rendszeres havi befizetése ellenében jutányos kamatáron (1-2 százalékért) hitelez. Tomor tipikusan hátrányos helyzetű település: a felnőtt lakosság nagy része munkanélküli, és szociális segélyekből, illetve a közmunkából él. Azaz banki kölcsönre esélytelenek, így nagy eséllyel kerülhetnének az uzsorások markába, csakhogy a helyi CAF-csoport épp ezt akadályozza meg.
Késés esetén büntetés
A CAF – Comunidades Autofinanciadas – spanyol mintát követ, és ma már tucatnyi helyen működik Magyarországon, főként Borsod, Baranya és Tolna hátrányos helyzetű településein. Lényege, hogy a nehéz körülmények között élő családok megtakarítási csoportokat hoznak létre, ahol mindenki betesz az alapba havi 500–1000 forintot, így a lassacskán szaporodó összegből szükség esetén kölcsönt kaphatnak a tagok, mindenki a saját befizetése arányában.
A közösség szigorú szabályok szerint működik: a pénzt fémdobozban tartják, ezt egy ember őrzi, egy másik a kulcsot. A gyűléseken mindenkinek meg kell jelennie, és időben kell fizetnie, mert a késést vagy a hiányzást 100–500 forintos büntetéssel sújtják. A kölcsön után kamatot is kell fizetni, általában havi 1-2 százalékot, azaz 1000 forint után 10-20 forinttal többet kell visszatenni. A kamatokkal és az esetleges büntetésekkel lassanként fial a tagok befizetése, év végén pedig elosztják a hozamot, így a rendszer nemcsak segít a hirtelen fellépő filléres, ám adott esetben igencsak égető anyagi gondokon, de némi megtakarításhoz is segíti a családokat. Több településen a csoportfoglalkozások napját a családi pótlék kifizetéséhez igazítják, hiszen ekkor még biztosan akad otthon 500–1000 megtakarítható forint.
Folyik az adminisztráció
Fotó: A szerző felvétele
Munka nincs, a pénz elfogy
Siroki Kálmánné az elsők között csatlakozott a tomori csoporthoz, és már az első hónapban kölcsönt is kért az alapból. Akkor 2000 forintot vett ki: tejre, kenyérre költötte. Sirokiék öten laknak együtt, rajtuk kívül lányuk és a családja él a házban. Munkája egyik felnőttnek sincs, pedig sok mindenhez értenek, a férj például évtizedekig a helyi téeszben dolgozott, de annak felbomlása után már nem talált munkát, hiába szerzett utóbb fűrészgép-kezelői képesítést. Éva a helyi varrodában dolgozott sokáig, ám az is bezárt. Azóta maradt a közmunka, vagy a napszám 500 forintos órabérért. Így szinte minden hónapban idő előtt elfogy a gyesből, közmunkási fizetésből, családi pótlékból származó kis bevétel Sirokiéknál, ahogy egyébként a tomori családok nagy részénél.
Ha hirtelen gyógyszert kell venni, vagy be kell menni a városba, és buszjegyre kell a pénz – az már szinte megoldhatatlan probléma. Nem véletlen, hogy Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye mellett éppen Borsodban fedték fel az utóbbi hónapokban a legtöbb uzsora-bűncselekményt. Tavaly november óta, amikor is szigorítottak az uzsora megítélésén és büntetési tételén is, országosan 130 ilyen ügyben folytattak nyomozást, pillanatnyilag 164 további vizsgálat folyik ezzel a gyanúval. Sokatmondó tény azonban, hogy a lezárt 130 ügynek csak elenyésző része, 30 eset érte meg a vádemelést, mivel az érintett adósok gyakran visszavonják vallomásukat félelemből, vagy egyszerűen azért, mert úgy gondolják, a jövőben is szükségük lesz a kölcsönre. (Egy alföldi uzsoraper sajátosságairól szóló riportunkat lásd itt.)
Uzsorások a környéken
Bár a közeli községekben, Kázsmárkon, Sajókazán, Sajóhídvégen napvilágra kerültek ilyen esetek, Tomoron még senki nem látott uzsorást. Azt azonban, hogy a CAF-os alapból minimális kamattal kaphatnak kölcsönt, nagy segítségnek tartják a helyiek. (Az első hónapokban, amikor még csak néhány ezer forint volt a dobozban, nem is jutott mindenkinek kölcsön, akkora volt az igény.) Ottjártunkkor az épp aktuális CAF-gyűlésen pedig előremutató gondolat is megfogalmazódik: Béres Tibor, aki az Autonómia Alapítvány munkatársaként több CAF-csoport megszületésénél bábáskodott, éppen arra próbálja ráébreszteni az asszonyokat, hogy szerencsésebb, ha a dobozban gyűlő megtakarításból valamilyen beruházást finanszíroznak. Például tavasszal vetőmagra, palántára, ősszel pedig a beiskolázás költségére fordíthatnák az összeget.
A gyűlés
Fotó: A szerző felvétele
Az alapítvány szerepe a projektben egyszerre csekély és felbecsülhetetlen: egyrészt kimerül abban, hogy megismerteti a tagokat a rendszerrel, megmutatja, hogyan kell az összegeket könyvelni, másrészt viszont tanácsokkal segít egyfajta pénzügyi tudatosságot kialakítani a mélyszegénységben élőknek. Béres Tibor azt meséli, milyen fontos szerepe van a projektben a helyi csoportvezetőknek, akik tudják, kit hívhatnak a csoportba, kiben bízhatnak meg, és ki az, akinek igazán szüksége van segítségre. Néhány hónap elteltével pedig az 500–1000 forintos befizetésekből összeálló 100 ezres tőke már komoly biztonságérzetet adhat a „banktulajdonosoknak”. A CAF-csoport tagjai átlátják, hogy ha nem fizetik vissza a kölcsönt, azzal csak magukat károsítják meg.
