Tárnok eladósítása

Félmilliárddal vezette meg képviselő-testületét a polgármester

  • - ngm -
  • 2012. március 9.

Kis-Magyarország

Minden jel szerint félretájékoztatta képviselőtársait a fideszes polgármester, amikor a testület pár évvel ezelőtt másfél milliárdos kötvénykibocsátás mellett döntött. Az eladósodott Tárnok első embere mindezt nem így gondolja – a jegyzőkönyvben azonban minden le van írva.

A narancs.hu rendelkezésére álló dokumentumok szerint Tárnok jelenleg is hivatalban lévő, fideszes polgármestere, Szolnoki Gábor pár évvel ezelőtt félmilliárd forinttal tájékoztatta félre képviselőtársait, s ennek levét a község lakói ma is isszák. Az alábbi képen is látható jegyzőkönyvrészlet alapján a következő történt 2007 decemberében Tárnokon: a hónap 19. napján ülésezett a nagyközség pénzügyi bizottsága, amely előbb végighallgatta egy bank képviselőjének ismertetését az önkormányzati kötvénykibocsátás lehetőségeiről. A pénzintézet munkatársa egyebek mellett a kötvénykibocsátás előnyeiről is tájékoztatta az amúgy ötfős bizottság három jelen lévő tagját (ha „megfogadják a tanácsomat, fejlesztési tervekhez tényleg érdemes ma kötvényt kibocsátani”), akik ezt követően megköszönték az információkat, majd a pénzügyi tanácsadó távozása után a következőről határoztak: Tárnok „közép- és hosszú távú fejlesztési céljainak és folyamatos finanszírozásának megvalósítására 1 Mrd Ft, azaz egymilliárd forint névértékű, zártkörű kibocsátású önkormányzati kötvény kibocsátása mellett dönt”. 

Más nevében beszélnek


Másnap, 2007. december 20-án a képviselő-testület már a tegnapi háromfős pénzügyi bizottság (pb) elnöke és egy másik tagja nélkül gyűlt össze, egyebek miatt azért, hogy a kötvénykibocsátásról döntsön. (A pb harmadik tagja ülés közben érkezett meg a jegyzőkönyv szerint.) Az ülésről hiányoztak azok a bizottsági tagok, akik végighallgatták előző nap a banki munkatárs előadását, ám mindennél izgalmasabb az, amit Szolnoki Gábor polgármester – aki nem volt előző nap a bizottsági ülésen – közöl a jelenlévőkkel. A polgármester szavait a jegyzőkönyvből idézzük: „a pénzügyi bizottság elnöke nem tud részt venni az ülésen, de eljuttatott egy levelet, melyben véleményét fejti ki a napirendi ponttal kapcsolatosan. Tegnap részletes tájékoztatást kaptak, (sic!) A bizottságban megfogalmazódott az a vélemény, hogy 1,5 milliárd forint kötvénykibocsátást javasol.” Ez azonban de facto ellentmond a bizottsági jegyzőkönyvnek.

A testületi ülés jegyzőkönyvének tanúsága szerint ezek után többen is elmondják, hogy mit miért tett a pénzügyi bizottság – egytől egyig mind olyanok, akik amúgy nem tagjai a testületnek. Előbb egy önkormányzati képviselő – aki szintén nem volt jelen az előző napi ülésen – szögezi le, hogy „a pénzügyi bizottság a csatornaépítés miatt gondolta 1,5 milliárd forintra emelni a kötvénykibocsátást”, majd a jegyző (ő végigülte a pb-ülést előző nap) teszi hozzá azt, hogy azért „javasolta a pénzügyi bizottság az 1,5 milliárdos tételt, hogy csak egyszer kelljen kibocsátani, egyszeri költséggel”, majd a műszaki iroda vezetője is megjegyzi, hogy „a pénzügyi bizottság úgy gondolta, hogy ez a 1,5 milliárd forint lesz a csatorna is”. Mindenképpen érdekes, hogy épp a fenti hozzászólások ideje alatt érkezett meg a pénzügyi bizottság tagja, az egyetlen az előző napi döntéshozók közül, ő azonban – a jegyzőkönyv szerint – nem szólt hozzá a kötvénykibocsátásról szóló beszélgetéshez, annak ellenére, hogy nem az az összeg röpködött, mint amiben egy nappal korábban megállapodtak. A pénzügyi iroda vezetője – ő is ott volt előző nap – pedig azzal járult hozzá mindehhez, hogy megjegyezte: „a bankszakember azt is javasolta, hogy a harmadik 500 millió forint kötött legyen. Ezt úgy értelmeztem, hogy nem hívjuk le egyből, hanem ott marad a banknál és dolgozik.” Csakhogy a bank munkatársa ilyet nem mondott – legalábbis a jegyzőkönyv szerint.

Még a felét se használták fel
A narancs.hu megkereste a polgármestert is, akitől szerettük volna megkapni a pénzügyi bizottság vezetőjének levelét, amelyre a már idézett megszólalásában hivatkozott. „A döntés-előkészítő anyagok nem nyilvánosak” – reagált kérésünkre Szolnoki Gábor. Ezt követően a pénzügyi bizottság vezetője hiányzásainak okairól kérdeztük a polgármestert, aki erre azt mondta: a vezetőnek „távolmaradással kapcsolatos indoklási kötelessége a polgármester vagy a testület felé (…) nincs”.  

Arra a kérdésünkre, hogy miért emelték meg félmilliárddal egy nap alatt a kötvénykibocsátás összegét, Szolnoki azzal reagált, hogy azért, mert „a tervezett iskolaépítés, illetve csatornaberuházás költségeit 1,3 milliárd forintra becsülték. A pénzügyi bizottság ülésén az iskolaépítés mellett a csatornaépítés tervezett fedezete együtt valószínűleg nem szerepelt, de mint tudjuk, minden pályázathoz szükséges önrész”.

false


Fotó: MTI

Más kérdés, hogy noha a kötvénykibocsátás tervezésekor az iskolaépítés külön érv volt a magasabb összeg mellett, erre végül nem került sor. Építettek viszont egyebek mellett egy bérlakásépületet, kialakítottak egy családi napközit, a kötvényekből finanszírozták a művelődési ház és egy köztér felújítását, „labdarúgóink számára pedig egy sportöltöző megépítését” tette lehetővé a kötvénykibocsátás. A polgármester tájékoztatása szerint a kötvényből jelenleg 1,1 milliárd forint van lekötve, illetve számlákon. Azaz mindössze négyszázmilliót használtak fel belőle, a többit nem.

Kezelhetetlen probléma
Ez pedig a következők miatt súlyos probléma: amikor ugyanis Tárnok a kötvénykibocsátás mellett döntött, lényegében devizapiaci műveletet hajtott végre, hiszen svájci frank alapon bocsátotta ki kötvényeit. Akkor (2007 végén, 2008 elején) a svájci frank 150 és 155 forint közt mozgott, most viszont 240 körül jár, közel hatvan százalékkal felülmúlva akkori értékét. Amikor a pénzügyi bizottság ülésén a testület elnöke azt kérdezte a bank munkatársától, hogy „pontosan mi a kockázat” a kötvénykibocsátás kapcsán, a szakember a svájci frank ingadozását jelölte meg, de mint mondta, az „nem jelentős”.  Tárnoknak egyébként amellett, hogy jelentős árfolyamveszteséggel kell számolnia, a kamat mellett még a pénzügyi tanácsadó honoráriumát is kell fizetniük.  

„Az eset tipikus példája annak, amikor gazdasági kompetencia és tudás nélkül döntenek a képviselők nagy tételben” – mondja Kovács Róbert önkormányzati szakértő. A helyi obszervatórium ügyvezetője hangsúlyozza: az nem baj, hogy az önkormányzat tartalékol egy bankban, a gond az, hogy ezt devizalapú kötvényben teszi. Mára szerinte bebizonyosodott, hogy a fel nem használt kötvénykibocsátás „öngyilkos politika”, és jelenleg az sem látszik, hogy az ilyen mértékű eladósodás hogyan kezelhető országos szinten.  

Megkeresésünkre az Állami Számvevőszék közölte: az elmúlt öt évben Tárnokról nem tettek közzé számvevőszéki jelentést, valamint átfogó önkormányzati ellenőrzésben sem szerepelt a Pest megyei nagyközség. Szolnoki Gábor egyébként 2010-ben a tárnoki szavazópolgárok voksainak 50 százalékát bezsebelve lett másodjára is polgármester a nagyközségben.  

Drága kocsira még futotta
Megkeresésünkre több önkormányzati szakértő is meglehetősen sajátosnak nevezte a polgármester eljárását: egyikük szerint itt szervezetten történt durva átverés azzal, hogy a pénzügyi bizottság döntését csúsztatva tálalták többen az ülésen részt nem vevő képviselők elé, akik ennek tudatában szavaztak a másfél milliárdos kötvénykibocsátásról – az egymilliárd helyett. „Az nem vitás, hogy a képviselők dönthetnek a pontos összegről és nem a pénzügyi bizottság tagjai, ugyanakkor a képviselők, úgy tűnik, jól meg lettek ebben az esetben vezetve” – mondta egyik, neve elhallgatását kérő szakértőnk.  

Korábban többször foglalkoztunk már a kilencezer lakosú nagyközség sajátos szokásaival: még decemberben írtuk meg, hogy képviselőtársai egymillió forint prémiummal jutalmazták meg Szolnoki Gábor polgármestert, aki 2011 elején úgy jutott hozzá felső kategóriás, hatmillió forintnyi értékű szolgálati Peugeot-jához, hogy „előbb vásárolt, és csak aztán szavazta meg a tranzakció finanszírozását a helyi képviselő-testület.”

Tárnok egyébként a Heti Válasz összeállításában – a 2007-es másfél milliárdos kötvénykibocsátásnak köszönhetően – az egy főre jutó tartozás szerinti listán 2011-ben országos szinten az ötvenedik helyen áll a maga 207 ezer 641 forintos „fejpénzével”.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Megint vinnének egy múzeumot

Három évvel ezelőtt a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa, az ICOM hosszas viták után olyan új múzeumi definíciót alkotott, amelyről úgy vélték, hogy minden tekintetben megfelel a kor követelményeinek. Szerintük a társadalom szolgálatában álló, nem profitorientált, állandó intézmények nevezhetők múzeumnak, amelyek egyebek közt nyitottak és befogadók, etikusak és szakszerűek…

A vezér gyermekkora

Eddig csak a kerek évfordulókon – először 1999-ben, a rejtélyes okból jócskán túlértékelt első Orbán-kormány idején – emlékeztek meg szerényen arról, hogy Orbán Viktor egy nem egész hét (7) perces beszéddel 1989-ben kizavarta a szovjet hadsereget Magyarországról.

Kaland a Botondok házában

Amikor megláttuk szegény doktor Szabót Szentkirályi Alexandra csomagtartójába gyömöszölve, kifacsart végtagokkal, az első reakciónk, mint minden rendes embernek, a segíteni akarás volt. Szabadítsuk ki doktor Szabót menten! – buzgott fel mindannyiónkban a tettvágy. Igen ám, de hogyan?

Netanjahu háborúja

Izrael, vagy inkább az országot önmagával azonosító Benjamin Netanjahu miniszterelnök háborút indított Iránnal. Az akció deklarált célja az Izraelt létében fenyegető iráni atomprojekt felszámolása.

Az új Közel-Kelet

A Hamász és a Hezbollah után Izrael utolsó nagy ellenfelét is katonai eszközökkel kényszerítené térdre. Az iráni nukleáris ambíciók jövőjén túl immár a teheráni rendszer fennmaradása is kérdéses.