Tárnok eladósítása

Félmilliárddal vezette meg képviselő-testületét a polgármester

  • - ngm -
  • 2012. március 9.

Kis-Magyarország

Minden jel szerint félretájékoztatta képviselőtársait a fideszes polgármester, amikor a testület pár évvel ezelőtt másfél milliárdos kötvénykibocsátás mellett döntött. Az eladósodott Tárnok első embere mindezt nem így gondolja – a jegyzőkönyvben azonban minden le van írva.

A narancs.hu rendelkezésére álló dokumentumok szerint Tárnok jelenleg is hivatalban lévő, fideszes polgármestere, Szolnoki Gábor pár évvel ezelőtt félmilliárd forinttal tájékoztatta félre képviselőtársait, s ennek levét a község lakói ma is isszák. Az alábbi képen is látható jegyzőkönyvrészlet alapján a következő történt 2007 decemberében Tárnokon: a hónap 19. napján ülésezett a nagyközség pénzügyi bizottsága, amely előbb végighallgatta egy bank képviselőjének ismertetését az önkormányzati kötvénykibocsátás lehetőségeiről. A pénzintézet munkatársa egyebek mellett a kötvénykibocsátás előnyeiről is tájékoztatta az amúgy ötfős bizottság három jelen lévő tagját (ha „megfogadják a tanácsomat, fejlesztési tervekhez tényleg érdemes ma kötvényt kibocsátani”), akik ezt követően megköszönték az információkat, majd a pénzügyi tanácsadó távozása után a következőről határoztak: Tárnok „közép- és hosszú távú fejlesztési céljainak és folyamatos finanszírozásának megvalósítására 1 Mrd Ft, azaz egymilliárd forint névértékű, zártkörű kibocsátású önkormányzati kötvény kibocsátása mellett dönt”. 

Más nevében beszélnek


Másnap, 2007. december 20-án a képviselő-testület már a tegnapi háromfős pénzügyi bizottság (pb) elnöke és egy másik tagja nélkül gyűlt össze, egyebek miatt azért, hogy a kötvénykibocsátásról döntsön. (A pb harmadik tagja ülés közben érkezett meg a jegyzőkönyv szerint.) Az ülésről hiányoztak azok a bizottsági tagok, akik végighallgatták előző nap a banki munkatárs előadását, ám mindennél izgalmasabb az, amit Szolnoki Gábor polgármester – aki nem volt előző nap a bizottsági ülésen – közöl a jelenlévőkkel. A polgármester szavait a jegyzőkönyvből idézzük: „a pénzügyi bizottság elnöke nem tud részt venni az ülésen, de eljuttatott egy levelet, melyben véleményét fejti ki a napirendi ponttal kapcsolatosan. Tegnap részletes tájékoztatást kaptak, (sic!) A bizottságban megfogalmazódott az a vélemény, hogy 1,5 milliárd forint kötvénykibocsátást javasol.” Ez azonban de facto ellentmond a bizottsági jegyzőkönyvnek.

A testületi ülés jegyzőkönyvének tanúsága szerint ezek után többen is elmondják, hogy mit miért tett a pénzügyi bizottság – egytől egyig mind olyanok, akik amúgy nem tagjai a testületnek. Előbb egy önkormányzati képviselő – aki szintén nem volt jelen az előző napi ülésen – szögezi le, hogy „a pénzügyi bizottság a csatornaépítés miatt gondolta 1,5 milliárd forintra emelni a kötvénykibocsátást”, majd a jegyző (ő végigülte a pb-ülést előző nap) teszi hozzá azt, hogy azért „javasolta a pénzügyi bizottság az 1,5 milliárdos tételt, hogy csak egyszer kelljen kibocsátani, egyszeri költséggel”, majd a műszaki iroda vezetője is megjegyzi, hogy „a pénzügyi bizottság úgy gondolta, hogy ez a 1,5 milliárd forint lesz a csatorna is”. Mindenképpen érdekes, hogy épp a fenti hozzászólások ideje alatt érkezett meg a pénzügyi bizottság tagja, az egyetlen az előző napi döntéshozók közül, ő azonban – a jegyzőkönyv szerint – nem szólt hozzá a kötvénykibocsátásról szóló beszélgetéshez, annak ellenére, hogy nem az az összeg röpködött, mint amiben egy nappal korábban megállapodtak. A pénzügyi iroda vezetője – ő is ott volt előző nap – pedig azzal járult hozzá mindehhez, hogy megjegyezte: „a bankszakember azt is javasolta, hogy a harmadik 500 millió forint kötött legyen. Ezt úgy értelmeztem, hogy nem hívjuk le egyből, hanem ott marad a banknál és dolgozik.” Csakhogy a bank munkatársa ilyet nem mondott – legalábbis a jegyzőkönyv szerint.

Még a felét se használták fel
A narancs.hu megkereste a polgármestert is, akitől szerettük volna megkapni a pénzügyi bizottság vezetőjének levelét, amelyre a már idézett megszólalásában hivatkozott. „A döntés-előkészítő anyagok nem nyilvánosak” – reagált kérésünkre Szolnoki Gábor. Ezt követően a pénzügyi bizottság vezetője hiányzásainak okairól kérdeztük a polgármestert, aki erre azt mondta: a vezetőnek „távolmaradással kapcsolatos indoklási kötelessége a polgármester vagy a testület felé (…) nincs”.  

Arra a kérdésünkre, hogy miért emelték meg félmilliárddal egy nap alatt a kötvénykibocsátás összegét, Szolnoki azzal reagált, hogy azért, mert „a tervezett iskolaépítés, illetve csatornaberuházás költségeit 1,3 milliárd forintra becsülték. A pénzügyi bizottság ülésén az iskolaépítés mellett a csatornaépítés tervezett fedezete együtt valószínűleg nem szerepelt, de mint tudjuk, minden pályázathoz szükséges önrész”.

false


Fotó: MTI

Más kérdés, hogy noha a kötvénykibocsátás tervezésekor az iskolaépítés külön érv volt a magasabb összeg mellett, erre végül nem került sor. Építettek viszont egyebek mellett egy bérlakásépületet, kialakítottak egy családi napközit, a kötvényekből finanszírozták a művelődési ház és egy köztér felújítását, „labdarúgóink számára pedig egy sportöltöző megépítését” tette lehetővé a kötvénykibocsátás. A polgármester tájékoztatása szerint a kötvényből jelenleg 1,1 milliárd forint van lekötve, illetve számlákon. Azaz mindössze négyszázmilliót használtak fel belőle, a többit nem.

Kezelhetetlen probléma
Ez pedig a következők miatt súlyos probléma: amikor ugyanis Tárnok a kötvénykibocsátás mellett döntött, lényegében devizapiaci műveletet hajtott végre, hiszen svájci frank alapon bocsátotta ki kötvényeit. Akkor (2007 végén, 2008 elején) a svájci frank 150 és 155 forint közt mozgott, most viszont 240 körül jár, közel hatvan százalékkal felülmúlva akkori értékét. Amikor a pénzügyi bizottság ülésén a testület elnöke azt kérdezte a bank munkatársától, hogy „pontosan mi a kockázat” a kötvénykibocsátás kapcsán, a szakember a svájci frank ingadozását jelölte meg, de mint mondta, az „nem jelentős”.  Tárnoknak egyébként amellett, hogy jelentős árfolyamveszteséggel kell számolnia, a kamat mellett még a pénzügyi tanácsadó honoráriumát is kell fizetniük.  

„Az eset tipikus példája annak, amikor gazdasági kompetencia és tudás nélkül döntenek a képviselők nagy tételben” – mondja Kovács Róbert önkormányzati szakértő. A helyi obszervatórium ügyvezetője hangsúlyozza: az nem baj, hogy az önkormányzat tartalékol egy bankban, a gond az, hogy ezt devizalapú kötvényben teszi. Mára szerinte bebizonyosodott, hogy a fel nem használt kötvénykibocsátás „öngyilkos politika”, és jelenleg az sem látszik, hogy az ilyen mértékű eladósodás hogyan kezelhető országos szinten.  

Megkeresésünkre az Állami Számvevőszék közölte: az elmúlt öt évben Tárnokról nem tettek közzé számvevőszéki jelentést, valamint átfogó önkormányzati ellenőrzésben sem szerepelt a Pest megyei nagyközség. Szolnoki Gábor egyébként 2010-ben a tárnoki szavazópolgárok voksainak 50 százalékát bezsebelve lett másodjára is polgármester a nagyközségben.  

Drága kocsira még futotta
Megkeresésünkre több önkormányzati szakértő is meglehetősen sajátosnak nevezte a polgármester eljárását: egyikük szerint itt szervezetten történt durva átverés azzal, hogy a pénzügyi bizottság döntését csúsztatva tálalták többen az ülésen részt nem vevő képviselők elé, akik ennek tudatában szavaztak a másfél milliárdos kötvénykibocsátásról – az egymilliárd helyett. „Az nem vitás, hogy a képviselők dönthetnek a pontos összegről és nem a pénzügyi bizottság tagjai, ugyanakkor a képviselők, úgy tűnik, jól meg lettek ebben az esetben vezetve” – mondta egyik, neve elhallgatását kérő szakértőnk.  

Korábban többször foglalkoztunk már a kilencezer lakosú nagyközség sajátos szokásaival: még decemberben írtuk meg, hogy képviselőtársai egymillió forint prémiummal jutalmazták meg Szolnoki Gábor polgármestert, aki 2011 elején úgy jutott hozzá felső kategóriás, hatmillió forintnyi értékű szolgálati Peugeot-jához, hogy „előbb vásárolt, és csak aztán szavazta meg a tranzakció finanszírozását a helyi képviselő-testület.”

Tárnok egyébként a Heti Válasz összeállításában – a 2007-es másfél milliárdos kötvénykibocsátásnak köszönhetően – az egy főre jutó tartozás szerinti listán 2011-ben országos szinten az ötvenedik helyen áll a maga 207 ezer 641 forintos „fejpénzével”.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.