A narancs.hu rendelkezésére álló dokumentumok szerint Tárnok jelenleg is hivatalban lévő, fideszes polgármestere, Szolnoki Gábor pár évvel ezelőtt félmilliárd forinttal tájékoztatta félre képviselőtársait, s ennek levét a község lakói ma is isszák. Az alábbi képen is látható jegyzőkönyvrészlet alapján a következő történt 2007 decemberében Tárnokon: a hónap 19. napján ülésezett a nagyközség pénzügyi bizottsága, amely előbb végighallgatta egy bank képviselőjének ismertetését az önkormányzati kötvénykibocsátás lehetőségeiről. A pénzintézet munkatársa egyebek mellett a kötvénykibocsátás előnyeiről is tájékoztatta az amúgy ötfős bizottság három jelen lévő tagját (ha „megfogadják a tanácsomat, fejlesztési tervekhez tényleg érdemes ma kötvényt kibocsátani”), akik ezt követően megköszönték az információkat, majd a pénzügyi tanácsadó távozása után a következőről határoztak: Tárnok „közép- és hosszú távú fejlesztési céljainak és folyamatos finanszírozásának megvalósítására 1 Mrd Ft, azaz egymilliárd forint névértékű, zártkörű kibocsátású önkormányzati kötvény kibocsátása mellett dönt”.
Más nevében beszélnek
Másnap, 2007. december 20-án a képviselő-testület már a tegnapi háromfős pénzügyi bizottság (pb) elnöke és egy másik tagja nélkül gyűlt össze, egyebek miatt azért, hogy a kötvénykibocsátásról döntsön. (A pb harmadik tagja ülés közben érkezett meg a jegyzőkönyv szerint.) Az ülésről hiányoztak azok a bizottsági tagok, akik végighallgatták előző nap a banki munkatárs előadását, ám mindennél izgalmasabb az, amit Szolnoki Gábor polgármester – aki nem volt előző nap a bizottsági ülésen – közöl a jelenlévőkkel. A polgármester szavait a jegyzőkönyvből idézzük: „a pénzügyi bizottság elnöke nem tud részt venni az ülésen, de eljuttatott egy levelet, melyben véleményét fejti ki a napirendi ponttal kapcsolatosan. Tegnap részletes tájékoztatást kaptak, (sic!) A bizottságban megfogalmazódott az a vélemény, hogy 1,5 milliárd forint kötvénykibocsátást javasol.” Ez azonban de facto ellentmond a bizottsági jegyzőkönyvnek.
A testületi ülés jegyzőkönyvének tanúsága szerint ezek után többen is elmondják, hogy mit miért tett a pénzügyi bizottság – egytől egyig mind olyanok, akik amúgy nem tagjai a testületnek. Előbb egy önkormányzati képviselő – aki szintén nem volt jelen az előző napi ülésen – szögezi le, hogy „a pénzügyi bizottság a csatornaépítés miatt gondolta 1,5 milliárd forintra emelni a kötvénykibocsátást”, majd a jegyző (ő végigülte a pb-ülést előző nap) teszi hozzá azt, hogy azért „javasolta a pénzügyi bizottság az 1,5 milliárdos tételt, hogy csak egyszer kelljen kibocsátani, egyszeri költséggel”, majd a műszaki iroda vezetője is megjegyzi, hogy „a pénzügyi bizottság úgy gondolta, hogy ez a 1,5 milliárd forint lesz a csatorna is”. Mindenképpen érdekes, hogy épp a fenti hozzászólások ideje alatt érkezett meg a pénzügyi bizottság tagja, az egyetlen az előző napi döntéshozók közül, ő azonban – a jegyzőkönyv szerint – nem szólt hozzá a kötvénykibocsátásról szóló beszélgetéshez, annak ellenére, hogy nem az az összeg röpködött, mint amiben egy nappal korábban megállapodtak. A pénzügyi iroda vezetője – ő is ott volt előző nap – pedig azzal járult hozzá mindehhez, hogy megjegyezte: „a bankszakember azt is javasolta, hogy a harmadik 500 millió forint kötött legyen. Ezt úgy értelmeztem, hogy nem hívjuk le egyből, hanem ott marad a banknál és dolgozik.” Csakhogy a bank munkatársa ilyet nem mondott – legalábbis a jegyzőkönyv szerint.
Még a felét se használták fel
A narancs.hu megkereste a polgármestert is, akitől szerettük volna megkapni a pénzügyi bizottság vezetőjének levelét, amelyre a már idézett megszólalásában hivatkozott. „A döntés-előkészítő anyagok nem nyilvánosak” – reagált kérésünkre Szolnoki Gábor. Ezt követően a pénzügyi bizottság vezetője hiányzásainak okairól kérdeztük a polgármestert, aki erre azt mondta: a vezetőnek „távolmaradással kapcsolatos indoklási kötelessége a polgármester vagy a testület felé (…) nincs”.
Arra a kérdésünkre, hogy miért emelték meg félmilliárddal egy nap alatt a kötvénykibocsátás összegét, Szolnoki azzal reagált, hogy azért, mert „a tervezett iskolaépítés, illetve csatornaberuházás költségeit 1,3 milliárd forintra becsülték. A pénzügyi bizottság ülésén az iskolaépítés mellett a csatornaépítés tervezett fedezete együtt valószínűleg nem szerepelt, de mint tudjuk, minden pályázathoz szükséges önrész”.
Fotó: MTI
Más kérdés, hogy noha a kötvénykibocsátás tervezésekor az iskolaépítés külön érv volt a magasabb összeg mellett, erre végül nem került sor. Építettek viszont egyebek mellett egy bérlakásépületet, kialakítottak egy családi napközit, a kötvényekből finanszírozták a művelődési ház és egy köztér felújítását, „labdarúgóink számára pedig egy sportöltöző megépítését” tette lehetővé a kötvénykibocsátás. A polgármester tájékoztatása szerint a kötvényből jelenleg 1,1 milliárd forint van lekötve, illetve számlákon. Azaz mindössze négyszázmilliót használtak fel belőle, a többit nem.
Kezelhetetlen probléma
Ez pedig a következők miatt súlyos probléma: amikor ugyanis Tárnok a kötvénykibocsátás mellett döntött, lényegében devizapiaci műveletet hajtott végre, hiszen svájci frank alapon bocsátotta ki kötvényeit. Akkor (2007 végén, 2008 elején) a svájci frank 150 és 155 forint közt mozgott, most viszont 240 körül jár, közel hatvan százalékkal felülmúlva akkori értékét. Amikor a pénzügyi bizottság ülésén a testület elnöke azt kérdezte a bank munkatársától, hogy „pontosan mi a kockázat” a kötvénykibocsátás kapcsán, a szakember a svájci frank ingadozását jelölte meg, de mint mondta, az „nem jelentős”. Tárnoknak egyébként amellett, hogy jelentős árfolyamveszteséggel kell számolnia, a kamat mellett még a pénzügyi tanácsadó honoráriumát is kell fizetniük.
„Az eset tipikus példája annak, amikor gazdasági kompetencia és tudás nélkül döntenek a képviselők nagy tételben” – mondja Kovács Róbert önkormányzati szakértő. A helyi obszervatórium ügyvezetője hangsúlyozza: az nem baj, hogy az önkormányzat tartalékol egy bankban, a gond az, hogy ezt devizalapú kötvényben teszi. Mára szerinte bebizonyosodott, hogy a fel nem használt kötvénykibocsátás „öngyilkos politika”, és jelenleg az sem látszik, hogy az ilyen mértékű eladósodás hogyan kezelhető országos szinten.
Megkeresésünkre az Állami Számvevőszék közölte: az elmúlt öt évben Tárnokról nem tettek közzé számvevőszéki jelentést, valamint átfogó önkormányzati ellenőrzésben sem szerepelt a Pest megyei nagyközség. Szolnoki Gábor egyébként 2010-ben a tárnoki szavazópolgárok voksainak 50 százalékát bezsebelve lett másodjára is polgármester a nagyközségben.
Drága kocsira még futotta
Megkeresésünkre több önkormányzati szakértő is meglehetősen sajátosnak nevezte a polgármester eljárását: egyikük szerint itt szervezetten történt durva átverés azzal, hogy a pénzügyi bizottság döntését csúsztatva tálalták többen az ülésen részt nem vevő képviselők elé, akik ennek tudatában szavaztak a másfél milliárdos kötvénykibocsátásról – az egymilliárd helyett. „Az nem vitás, hogy a képviselők dönthetnek a pontos összegről és nem a pénzügyi bizottság tagjai, ugyanakkor a képviselők, úgy tűnik, jól meg lettek ebben az esetben vezetve” – mondta egyik, neve elhallgatását kérő szakértőnk.
Korábban többször foglalkoztunk már a kilencezer lakosú nagyközség sajátos szokásaival: még decemberben írtuk meg, hogy képviselőtársai egymillió forint prémiummal jutalmazták meg Szolnoki Gábor polgármestert, aki 2011 elején úgy jutott hozzá felső kategóriás, hatmillió forintnyi értékű szolgálati Peugeot-jához, hogy „előbb vásárolt, és csak aztán szavazta meg a tranzakció finanszírozását a helyi képviselő-testület.”
Tárnok egyébként a Heti Válasz összeállításában – a 2007-es másfél milliárdos kötvénykibocsátásnak köszönhetően – az egy főre jutó tartozás szerinti listán 2011-ben országos szinten az ötvenedik helyen áll a maga 207 ezer 641 forintos „fejpénzével”.
