Hogyan lett Aszófő a Balaton-felvidék „szemétlerakója”?

Kis-Magyarország

Aszófői civilek helyi népszavazással akadályoznák meg egy újabb ipari üzem letelepedését a faluban. Két önkormányzati képviselő állt a kezdeményezésük mellé.

„A helyi építési szabályzatot módosította volna úgy a képviselő-testület a szeptemberi ülésén, hogy lehetővé váljon egy térségi szintű zöldhulladék-feldolgozó, úgynevezett aprítéküzem letelepedése; a két képviselő kezdeményezése, hogy előzze ezt meg helyi népszavazás, szerencsére megakasztotta a folyamatot” – mondta a Narancs.hu-nak Schmidt Attila, az Aszófő Hangja nevű civil csoportosulás szószólója.

Egyre több aszófőinél telik be a pohár, állította, és arra emlékeztetett: a másfél éve működő betongyártó üzem és sittlerakó, valamint az eddig csak félig elkészült húsfeldolgozó után ez már a negyedik ipari létesítmény lenne a nem egészen félezres lélekszámú falu határában, másfél kilométerre a Balatontól.

A Narancs.hu az év elején írta meg: Aszófő határában sittlerakó és betonüzem létesült, de egy húsfeldolgozó, illetve az említett mulcsozó telep is működne a falu mellett.

Aszófő Balaton-felvidéki kultúrtáj–Tihanyi-félsziget megnevezéssel világörökség-várományos helyszín része. Közvetlen környezetében országos jelentőségű, egyedi jogszabállyal védett természeti terület (Balaton-felvidéki Nemzeti Park) és egy Európai Unió által védelemre kijelölt természetmegőrzési terület (Öreg-hegyi riviéra, Natura 2000) található. Egy idézet a helyi képviselő–testület 2018-as határozatából: „Aszófő környezeti szempontból érzékeny település. Nyílt karsztterületen fekszik, védett vízbázis területtel, fokozottan érzékeny felszíni és felszín alatti vizekkel. Levegőminőségre érzékeny üdülőtelepülés, ökológiailag sérülékeny természetvédelmi területekkel. Környezetvédelmi szempontból zavaró területfelhasználás a településen nem valósulhat meg.”

Mégis sajátos a helyzet: a Balaton-felvidéki Nemzeti Park fokozottan és országosan védett aszófői területei ölelik körbe körbe az ipari övezetet, ahol nemrég még karámok voltak legelésző állatokkal. „Ma emeletes ház magasságú a sitt, a Magyarországon egyedülálló téltemető tanösvényhez (a téltemető a hóvirágot megelőzve nyíló kis sárga virágú növény – a szerk.) vezető erdei úton ma már nem kutyát sétáltatók, gyerekesek és biciklisek kerülgetik egymást, hanem kamionok, amelyek belegázolnak a Séd-patakba, a patak ettől eltömődik, mi meg újra és újra kiássuk” – érzékelteti Schmidt Attila, hogy a betonüzem és a sittlerakó beindulása óta milyen állapotok uralkodnak a településen, ahová sokan éppen a nyugalom, a háborítatlan Balaton-felvidéki táj miatt költöztek az elmúlt években, évtizedekben. Az emlegetett kamionok reggel 6 és este 11 között járnak hétköznaponta, de gyakran szombaton is.

„A nyár elején írtunk egy kérelmet, hogy az önkormányzat szabályozza, mely időszakokban közlekedhetnek és mikor nem. Válaszra se méltattak bennünket – folytatta a szószóló. – Most ebbe a létesítendő zöldhulladék-feldolgozóba is nyergesvontatók járnának, tehát csak fokozódna a ma is nehezen elviselhető teherjármű-forgalom. Amikor a szeptemberi képviselő-testületi ülés anyagai kikerültek a község honalapjára, akkor szembesültünk vele, hogy megint mit tervez megszavazni a polgármester és két képviselőtársa (ők hárman rendre együtt szavaznak). A betonüzemet, a sittlerakót és a szerencsére még nem üzemelő húsfeldolgozót a polgármester akkor »erőltette át«, amikor a Covid-veszélyhelyzet miatt nem volt lehetőség helyi népszavazás kezdeményezésére.”

A helyi népszavazásra javasolt kérdés:

Egyetért-e Ön azzal, hogy az Aszófő 040/30-31 hrsz.-ú ingatlanokra vonatkozóan a település helyi építési szabályzata (HÉSZ) megváltozzon, lehetővé téve a térségi hulladékfeldolgozó üzemet?

Schmidt Attila hozzátette, most már lehet referendumot tartani, és élni is kívánnak vele. Két képviselő felvállalta, hogy kezdeményezi. A szeptemberi ülésen aztán végül nem szavaztak a helyi építési szabályzat módosításáról. „Meglátjuk, mi történik az októberi ülésen. Ha a »szokásos« 3-2-es aránnyal leszavazza az ötfős testület a kezdeményezést, akkor sem adjuk fel, az esetben aláírásokat gyűjtünk az helyi népszavazás kiírása érdekében.” A civilek nem akarják annyiban hagyni, hogy az adóbevételekre hivatkozva teljesen megváltozzon az idáig csendes település.

Keller Vendel polgármester korábban valóban ezekre hivatkozott a Narancs.hu-nak nyilatkozva: „Sajnos Aszófőn nincs olyan idegenforgalmi élet, ami egy önműködő kasszaként öntené a településre a pénzt. Aszófő idegenforgalmi életében megjelenő turista, aki eljön megnézni a település történelmi értékeit, nem generál sem közvetlenül, sem közvetett formában idegenforgalmi bevételt, ugyanis strandolási lehetőséget és egyéb fizetős szolgáltatást igénybe venni a településen nem tud. A vállalkozások által fizetendő iparűzési és egyéb adóbevétel kiesése a település anyagi helyzetét ellehetetlenítené.” A polgármester akkor a betongyártó üzem és a sittlerakó kapcsán arra is hivatkozott, hogy „az érintett terület a 2006. évi rendezési terv óta ipari besorolásban van. Az ipari tevékenységeket a jelenleg hatályos helyi építési szabályzat nem tiltja ezeken a területeken.”

Tájba simuló aprítéküzem

A térségi zöldhulladék-feldolgozó azonban jelenleg csak úgy építhető meg, ha előbb módosítja a helyi építési szabályzatot a képviselő-testület. „Ez még rosszabb helyen épülne, mint az eddigiek – magyarázta lapunknak Schmidt Attila. – Ötven méterre tőle telkeket parcelláznak, 15 telekkel bővülne a falu, de a meglévő házak sincsenek messzebb 100 méternél. A képviselő-testület elé került 60 oldalas, a módosítást előkészítő anyag pedig hemzseg a hajmeresztő, könnyen cáfolható állításoktól. Nem kellett hozzá környezeti hatásvizsgálat – ezt állítja az előterjesztés, holott a birtokunkban van a Veszprém Megyei Kormányhivatal Állami Főépítészi Irodájának szakvéleménye, miszerint az új aprítéküzem létesítése többletterhelést jelent, s jelentős hatást gyakorolhat az épített és természeti környezetre. Azt is kimondja, hogy az építési tevékenység hatását nem csak szűkebb értelemben vett szomszédos ingatlanok vonatkozásában kell vizsgálni, hanem annak tágabb, települési, természeti és táji környezetében is. Mégsem történt ilyen hatásvizsgálat.”

Az Aszófő Hangja aktivistája továbbá olyan mondatokat idéz a Keller Vendel polgármester által jegyzett módosítási tervezetből, hogy az új üzem „a tájba simulna” és „többletterhelést nem jelentene”. Az is szerepel benne, hogy a „lakosság tájékoztatása megtörtént és észrevétel nem érkezett”. Ehhez képest – állítja Schmidt Attila – a fél falu háborog, amióta tudomást szerzett a legújabb tervekről. „Lakossági és hatósági egyeztetést követelünk az érintettek bevonásával és környezeti hatástanulmány elvégzését” - emelte ki.

A helyi civil összefogás tagjai gyakran kérdezgetik egymástól, vajon miért éppen Aszófőt, a Balaton-felvidéknek ezt a gyöngyszemét szemelték ki a térség „szemétlerakójának”. Válaszuk is van rá: azt feltételezik, hogy a környék összes polgármestere elhajtotta volna az ilyen tervekkel érkezőket, kivéve az aszófőit. 

A polgármester nyitott a népszavazásra

Keller Vendel aszófői polgármester írásban válaszolt kérdéseinkre.

Mi az álláspontja a helyi népszavazási kezdeményezésről?

– A képviselő-testület a népszavazás kiírásáról akkor tud dönteni, amennyiben a helyi választási bizottság a feltett kérdést hitelesíti. Ez esetben természetesen megtartjuk a népszavazást, amely a helyi választópolgárok érdekei érvényesítésének legerősebb fóruma.

Mi indokolja újabb ipari üzem létesítését?

– Az ipari üzem kifejezés erősen túlzó, valójában egy, a településen folyamatosan keletkező zöldhulladékot feldolgozó üzem létesítése van tervben. A zöldhulladék feldolgozása jelenleg is folyamatos gondot okoz az önkormányzatnak. Az üzem ezt a problémát oldaná meg olyan környezetbarát módon, hogy a zöldhulladékból tüzelőanyagot, pelletet készítene, mely beruházás hiánypótló szerepet töltene be nem csak a településen, hanem a környező területeken is. Az üzem működése nem jelentene nagyobb környezeti terhelést, mint a környéken működő számos fűrészüzem bármelyike.

Mi a véleménye arról, hogy a népszavazás civil kezdeményezői lakossági és hatósági egyeztetést, környezeti hatástanulmányt hiányolnak?

– Környezeti hatástanulmányok környezeti kockázatot nem állapítottak meg. A lakosság véleményét a legnagyobb mértékben figyelembe vesszük.

Az ipari üzenek letelepítését ellenzők azt állítják, a környék összes polgármestere „elhajtaná” azokat, akik ilyen üzemeket akarnának létesíteni, egyedül csak Ön nem. Valóban így van?

– Ilyen feltételezést nem tudok véleményezni, tudomásom szerint több település is szeretne hasonló beruházást.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Neked ajánljuk

Helyreigazítás

  • narancs.hu

Helyreigazítás a Varga Judit férje vette át azt a céget, amivel a kormány külföldi termőföldeket akart venni  című cikk miatt.