Kell az adóbevétel – ezért a betonüzem és a sittlerakó a Balaton mellett

Kis-Magyarország

Az aszófői polgármester szerint a település anyagi helyzete ellehetetlenülne az ipari üzemek által fizetett adó nélkül.

Néhány napja írta meg lapunk, hogy a Tihany és Balatonfüred melletti Aszófő védett természeti övezeteibe ékelődik (de valójában éktelenkedik) egy ipari terület már működő betonüzemmel és sittlerakóval, valamint még csak épülő húsfeldolgozóval és mulcsozóval – mindez másfél kilométernyire a Balatontól. A kisközség lélekszáma az elmúlt néhány évben mintegy száz fővel nőtt a nyilvántartások szerint. Sokan választották csendje, jó levegője miatt. Ebbe rondított bele a balatoni kiemelt üdülőkörzetben aligha kívánatos ipar, az ez ellen tiltakozó helyi civilek elmondása szerint napi ötven-száz, negyven tonnás kamionnal. A civilek azt szeretnék elérni: a képviselő-testület módosítsa az építési szabályzatot, törölje a gazdasági övezet minősítést és vonja helyi védelem alá a területet.

A Narancs.hu többek között azt kérdezte Keller Vendel polgármestertől: véleménye szerint kívánatos-e a Balatontól másfél kilométerre betonüzem, húsfeldolgozó, sittlerakó. Támogatták-e, illetve próbálták-e megakadályozni ezen üzemek letelepedését?

Aszófő polgármestere cikkünk megjelenése után pár nappal válaszolt kérdéseinkre. „Az érintett terület a 2006. évi rendezési terv óta ipari besorolásban van” – írta Keller Vendel. – „Az ipari területeket használat céljából vásárolták meg évekkel ezelőtt a különböző vállalkozások. Az ipari tevékenységeket a jelenleg hatályos Helyi Építési Szabályzat nem tiltja ezeken a területeken. Az említett területen működő betonüzemben előre kevert beton gyártása történik. Ez az 57/2013-as kormányrendelet szerint bejelentésköteles tevékenység. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem engedélyt kell kérnie, hanem bejelentési kötelezettsége van »csupán« a hatóság felé, amely bejelentést kizárólag a Helyi Építési Szabályzathoz viszonyítottan vizsgálhat. A »betonüzem« gazdasági övezetben fekszik, amely kereskedelmi-szolgáltató területnek minősül, és amelyben a fent említett tevékenység folytatható. Ezért a hatóság (a jegyző) nem korlátozhatja és nem tilthatja meg ezen tevékenység végzését, a bejelentés alapján nyilvántartásba veszi ennek tényét.

 
A kép jobb szélén Keller Vendel, Aszófő polgármestere, középen Kontrát Károly belügyminisztériumi államtitkár egy korábbi útátadáson
Forrás: aszofo.hu

Az ugyanabban az övezetben működő sittlerakóra a szakhatóságok adták ki az engedélyt, mégpedig Keller Vendel válasza szerint a katasztrófavédelem vízügyi szakhatósága, továbbá a kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi főosztálya, illetve népegészségügyi osztálya. Ezek után a helyi jegyzőnek ki kellett adni a szükséges hozzájárulást. „A fentebb leírtak miatt megakadályozni a letelepedést nem állt módunkban” – mutatott rá a polgármester, akinek a válasza folytatásából az is kiderül: ez nem is állt szándékában, sőt. Keller Vendel ugyanis azt írta:

„Sajnos Aszófőn nincs olyan idegenforgalmi élet, ami egy önműködő kasszaként öntené a településre a pénzt.

Aszófő idegenforgalmi életében megjelenő turista, aki eljön megnézni a település történelmi értékeit, nem generál sem közvetlenül, sem közvetett formában idegenforgalmi bevételt, ugyanis strandolási lehetőséget és egyéb fizetős szolgáltatást igénybe venni a településen nem tud. Képviselő-társaimmal azon dolgozunk, hogy megtaláljuk a településnek a megfelelően működtethető tevékenységeket, amelyek figyelembe veszik a Balaton-parton megjelent, folyamatosan fejlődő igényeket, természetesen a környezetvédelem és Aszófő történelmi értékeinek megőrzése mellett. A vállalkozások által fizetendő iparűzési és egyéb adóbevétel kiesése a település anyagi helyzetét ellehetetlenítené.

A polgármester végül arra a kérdésre, hogy „a tiltakozók kérését figyelembe veszi-e az önkormányzat, tervezi-e a helyi építési szabályzat olyan módosítását, mely nem teszi lehetővé ilyen ipari tevékenység folytatását?”, azt felelte: „A Helyi Építési Szabályzatot lehet módosítani, de egy jogszabálynak nincs, nem lehet visszamenőleges hatálya, a megszerzett jogosultságokat egy módosítás nem érintheti. De ez esetben a tulajdonos kártérítési igényével élhet, ezért a visszaminősítések jog által biztosított lehetőségeit mindenképpen meg kell vizsgálni. Hatósági eljárásokban a jogszabályok döntenek, nem pedig a falu közvéleménye és nem is az önkormányzat.”

 
Aszófői panoráma, itt még betonüzem és sittlerakó nélkül

A polgármester arra nem tért ki, hogy mivel az ominózus ipari vállalkozások csak egy-két éve működnek, korábban, ezek nélkül hogyan tudta magát fenntartani a falu...

(Címlapképünkön: a sittlerakó Aszófő szomszédságában. Fotó: a szerző felvétele)

Kedves Olvasónk!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Ezt a rovatát vidéki újságírók írják szűkebb környezetük országosan is fontos eseményeiről. Életbevágónak tartjuk, hogy Magyarország lakói értesüljenek olyan helyi történetekről és véleményekről, amelyeket a kormányhatalom eltitkolni igyekszik.

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

Nézzen be a magyarnarancs.hu-ra mindennap: itt ingyenesen megtalálja a nap legfontosabb híreit, és még sokkal többet! De a nyomtatott heti Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt. S ha tetszett, amit olvasott, kérjük, támogasson minket.

Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.