Kell az adóbevétel – ezért a betonüzem és a sittlerakó a Balaton mellett

Kis-Magyarország

Az aszófői polgármester szerint a település anyagi helyzete ellehetetlenülne az ipari üzemek által fizetett adó nélkül.

Néhány napja írta meg lapunk, hogy a Tihany és Balatonfüred melletti Aszófő védett természeti övezeteibe ékelődik (de valójában éktelenkedik) egy ipari terület már működő betonüzemmel és sittlerakóval, valamint még csak épülő húsfeldolgozóval és mulcsozóval – mindez másfél kilométernyire a Balatontól. A kisközség lélekszáma az elmúlt néhány évben mintegy száz fővel nőtt a nyilvántartások szerint. Sokan választották csendje, jó levegője miatt. Ebbe rondított bele a balatoni kiemelt üdülőkörzetben aligha kívánatos ipar, az ez ellen tiltakozó helyi civilek elmondása szerint napi ötven-száz, negyven tonnás kamionnal. A civilek azt szeretnék elérni: a képviselő-testület módosítsa az építési szabályzatot, törölje a gazdasági övezet minősítést és vonja helyi védelem alá a területet.

A Narancs.hu többek között azt kérdezte Keller Vendel polgármestertől: véleménye szerint kívánatos-e a Balatontól másfél kilométerre betonüzem, húsfeldolgozó, sittlerakó. Támogatták-e, illetve próbálták-e megakadályozni ezen üzemek letelepedését?

Aszófő polgármestere cikkünk megjelenése után pár nappal válaszolt kérdéseinkre. „Az érintett terület a 2006. évi rendezési terv óta ipari besorolásban van” – írta Keller Vendel. – „Az ipari területeket használat céljából vásárolták meg évekkel ezelőtt a különböző vállalkozások. Az ipari tevékenységeket a jelenleg hatályos Helyi Építési Szabályzat nem tiltja ezeken a területeken. Az említett területen működő betonüzemben előre kevert beton gyártása történik. Ez az 57/2013-as kormányrendelet szerint bejelentésköteles tevékenység. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem engedélyt kell kérnie, hanem bejelentési kötelezettsége van »csupán« a hatóság felé, amely bejelentést kizárólag a Helyi Építési Szabályzathoz viszonyítottan vizsgálhat. A »betonüzem« gazdasági övezetben fekszik, amely kereskedelmi-szolgáltató területnek minősül, és amelyben a fent említett tevékenység folytatható. Ezért a hatóság (a jegyző) nem korlátozhatja és nem tilthatja meg ezen tevékenység végzését, a bejelentés alapján nyilvántartásba veszi ennek tényét.

 
A kép jobb szélén Keller Vendel, Aszófő polgármestere, középen Kontrát Károly belügyminisztériumi államtitkár egy korábbi útátadáson
Forrás: aszofo.hu

Az ugyanabban az övezetben működő sittlerakóra a szakhatóságok adták ki az engedélyt, mégpedig Keller Vendel válasza szerint a katasztrófavédelem vízügyi szakhatósága, továbbá a kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi főosztálya, illetve népegészségügyi osztálya. Ezek után a helyi jegyzőnek ki kellett adni a szükséges hozzájárulást. „A fentebb leírtak miatt megakadályozni a letelepedést nem állt módunkban” – mutatott rá a polgármester, akinek a válasza folytatásából az is kiderül: ez nem is állt szándékában, sőt. Keller Vendel ugyanis azt írta:

„Sajnos Aszófőn nincs olyan idegenforgalmi élet, ami egy önműködő kasszaként öntené a településre a pénzt.

Aszófő idegenforgalmi életében megjelenő turista, aki eljön megnézni a település történelmi értékeit, nem generál sem közvetlenül, sem közvetett formában idegenforgalmi bevételt, ugyanis strandolási lehetőséget és egyéb fizetős szolgáltatást igénybe venni a településen nem tud. Képviselő-társaimmal azon dolgozunk, hogy megtaláljuk a településnek a megfelelően működtethető tevékenységeket, amelyek figyelembe veszik a Balaton-parton megjelent, folyamatosan fejlődő igényeket, természetesen a környezetvédelem és Aszófő történelmi értékeinek megőrzése mellett. A vállalkozások által fizetendő iparűzési és egyéb adóbevétel kiesése a település anyagi helyzetét ellehetetlenítené.

A polgármester végül arra a kérdésre, hogy „a tiltakozók kérését figyelembe veszi-e az önkormányzat, tervezi-e a helyi építési szabályzat olyan módosítását, mely nem teszi lehetővé ilyen ipari tevékenység folytatását?”, azt felelte: „A Helyi Építési Szabályzatot lehet módosítani, de egy jogszabálynak nincs, nem lehet visszamenőleges hatálya, a megszerzett jogosultságokat egy módosítás nem érintheti. De ez esetben a tulajdonos kártérítési igényével élhet, ezért a visszaminősítések jog által biztosított lehetőségeit mindenképpen meg kell vizsgálni. Hatósági eljárásokban a jogszabályok döntenek, nem pedig a falu közvéleménye és nem is az önkormányzat.”

 
Aszófői panoráma, itt még betonüzem és sittlerakó nélkül

A polgármester arra nem tért ki, hogy mivel az ominózus ipari vállalkozások csak egy-két éve működnek, korábban, ezek nélkül hogyan tudta magát fenntartani a falu...

(Címlapképünkön: a sittlerakó Aszófő szomszédságában. Fotó: a szerző felvétele)

Kedves Olvasónk!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Ezt a rovatát vidéki újságírók írják szűkebb környezetük országosan is fontos eseményeiről. Életbevágónak tartjuk, hogy Magyarország lakói értesüljenek olyan helyi történetekről és véleményekről, amelyeket a kormányhatalom eltitkolni igyekszik.

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

Nézzen be a magyarnarancs.hu-ra mindennap: itt ingyenesen megtalálja a nap legfontosabb híreit, és még sokkal többet! De a nyomtatott heti Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt. S ha tetszett, amit olvasott, kérjük, támogasson minket.

Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.