Kell az adóbevétel – ezért a betonüzem és a sittlerakó a Balaton mellett

Kis-Magyarország

Az aszófői polgármester szerint a település anyagi helyzete ellehetetlenülne az ipari üzemek által fizetett adó nélkül.

Néhány napja írta meg lapunk, hogy a Tihany és Balatonfüred melletti Aszófő védett természeti övezeteibe ékelődik (de valójában éktelenkedik) egy ipari terület már működő betonüzemmel és sittlerakóval, valamint még csak épülő húsfeldolgozóval és mulcsozóval – mindez másfél kilométernyire a Balatontól. A kisközség lélekszáma az elmúlt néhány évben mintegy száz fővel nőtt a nyilvántartások szerint. Sokan választották csendje, jó levegője miatt. Ebbe rondított bele a balatoni kiemelt üdülőkörzetben aligha kívánatos ipar, az ez ellen tiltakozó helyi civilek elmondása szerint napi ötven-száz, negyven tonnás kamionnal. A civilek azt szeretnék elérni: a képviselő-testület módosítsa az építési szabályzatot, törölje a gazdasági övezet minősítést és vonja helyi védelem alá a területet.

A Narancs.hu többek között azt kérdezte Keller Vendel polgármestertől: véleménye szerint kívánatos-e a Balatontól másfél kilométerre betonüzem, húsfeldolgozó, sittlerakó. Támogatták-e, illetve próbálták-e megakadályozni ezen üzemek letelepedését?

Aszófő polgármestere cikkünk megjelenése után pár nappal válaszolt kérdéseinkre. „Az érintett terület a 2006. évi rendezési terv óta ipari besorolásban van” – írta Keller Vendel. – „Az ipari területeket használat céljából vásárolták meg évekkel ezelőtt a különböző vállalkozások. Az ipari tevékenységeket a jelenleg hatályos Helyi Építési Szabályzat nem tiltja ezeken a területeken. Az említett területen működő betonüzemben előre kevert beton gyártása történik. Ez az 57/2013-as kormányrendelet szerint bejelentésköteles tevékenység. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem engedélyt kell kérnie, hanem bejelentési kötelezettsége van »csupán« a hatóság felé, amely bejelentést kizárólag a Helyi Építési Szabályzathoz viszonyítottan vizsgálhat. A »betonüzem« gazdasági övezetben fekszik, amely kereskedelmi-szolgáltató területnek minősül, és amelyben a fent említett tevékenység folytatható. Ezért a hatóság (a jegyző) nem korlátozhatja és nem tilthatja meg ezen tevékenység végzését, a bejelentés alapján nyilvántartásba veszi ennek tényét.

 
A kép jobb szélén Keller Vendel, Aszófő polgármestere, középen Kontrát Károly belügyminisztériumi államtitkár egy korábbi útátadáson
Forrás: aszofo.hu

Az ugyanabban az övezetben működő sittlerakóra a szakhatóságok adták ki az engedélyt, mégpedig Keller Vendel válasza szerint a katasztrófavédelem vízügyi szakhatósága, továbbá a kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi főosztálya, illetve népegészségügyi osztálya. Ezek után a helyi jegyzőnek ki kellett adni a szükséges hozzájárulást. „A fentebb leírtak miatt megakadályozni a letelepedést nem állt módunkban” – mutatott rá a polgármester, akinek a válasza folytatásából az is kiderül: ez nem is állt szándékában, sőt. Keller Vendel ugyanis azt írta:

„Sajnos Aszófőn nincs olyan idegenforgalmi élet, ami egy önműködő kasszaként öntené a településre a pénzt.

Aszófő idegenforgalmi életében megjelenő turista, aki eljön megnézni a település történelmi értékeit, nem generál sem közvetlenül, sem közvetett formában idegenforgalmi bevételt, ugyanis strandolási lehetőséget és egyéb fizetős szolgáltatást igénybe venni a településen nem tud. Képviselő-társaimmal azon dolgozunk, hogy megtaláljuk a településnek a megfelelően működtethető tevékenységeket, amelyek figyelembe veszik a Balaton-parton megjelent, folyamatosan fejlődő igényeket, természetesen a környezetvédelem és Aszófő történelmi értékeinek megőrzése mellett. A vállalkozások által fizetendő iparűzési és egyéb adóbevétel kiesése a település anyagi helyzetét ellehetetlenítené.

A polgármester végül arra a kérdésre, hogy „a tiltakozók kérését figyelembe veszi-e az önkormányzat, tervezi-e a helyi építési szabályzat olyan módosítását, mely nem teszi lehetővé ilyen ipari tevékenység folytatását?”, azt felelte: „A Helyi Építési Szabályzatot lehet módosítani, de egy jogszabálynak nincs, nem lehet visszamenőleges hatálya, a megszerzett jogosultságokat egy módosítás nem érintheti. De ez esetben a tulajdonos kártérítési igényével élhet, ezért a visszaminősítések jog által biztosított lehetőségeit mindenképpen meg kell vizsgálni. Hatósági eljárásokban a jogszabályok döntenek, nem pedig a falu közvéleménye és nem is az önkormányzat.”

 
Aszófői panoráma, itt még betonüzem és sittlerakó nélkül

A polgármester arra nem tért ki, hogy mivel az ominózus ipari vállalkozások csak egy-két éve működnek, korábban, ezek nélkül hogyan tudta magát fenntartani a falu...

(Címlapképünkön: a sittlerakó Aszófő szomszédságában. Fotó: a szerző felvétele)

Kedves Olvasónk!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Ezt a rovatát vidéki újságírók írják szűkebb környezetük országosan is fontos eseményeiről. Életbevágónak tartjuk, hogy Magyarország lakói értesüljenek olyan helyi történetekről és véleményekről, amelyeket a kormányhatalom eltitkolni igyekszik.

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

Nézzen be a magyarnarancs.hu-ra mindennap: itt ingyenesen megtalálja a nap legfontosabb híreit, és még sokkal többet! De a nyomtatott heti Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt. S ha tetszett, amit olvasott, kérjük, támogasson minket.

Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.