A Narancs.hu a múlt héten számolt be arról, hogy Ipolydamásd polgármesterének, Rományik Ferencnek az érdekeltségébe tartozó Dami Bt. létrehozott egy vizihal-kereskedelemmel foglalkozó céget, a Lessenga Kft.-t, belepakolt több mint 30 millió forintot, majd eladta Tuzson Bence országgyűlési képviselőnek és Erdész Zoltánnak, Dunakeszi alpolgármesterének – legalábbis a cégadatokból erre lehet következtetni.
Nyomozásunk során feltártuk, hogy a Dami Bt. az elmúlt években egy csomó olyan közbeszerzést nyert meg, amit a környék települései (Vámosmikola, Szob, Letkés, Márianosztra) hirdettek meg (ez egyszerűen ellenőrizhető a Közbeszerzési Hatóság [KH] adatbázisában). Nem is teljesített rosszul a társaság: a cégadatok szerint 2020-ban 190, 2019-ben 149, 2018-ban 279 millió forint eredményt ért el, és nem elhanyagolható mennyiségű állami támogatást is kapott.
Szintén fontos adalék, hogy Rományik a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület elnöke, aminek tagja 17 település (köztük az imént felsoroltak is). Ezért felmerül a kérdés: vajon nem ütközik-e törvénybe, hogy valaki, akinek helyben ilyen szintű beágyazottsága és vélhetően befolyása van, mint polgármester és vidékfejlesztési egyesületi elnök, induljon a szomszédos települések tenderein az érdekeltségébe tartozó cégével, és nem problémás-e, ha azokon sikeresen pályázik, vagyis a cégét foglalkoztatják a környékbeli önkormányzatok? Hiszen hogyan biztosítható egy szomszédos polgármester esetében, hogy a helyi közbeszerzések lebonyolítói elfogulatlanul hoznak döntést a pályázat során, magyarán megteremtik a tisztességes verseny feltételeit?
Ennek megválaszolására megkerestük a KH-t, ahonnan azt a tájékoztatást kaptuk, hogy
nem, nem ütközik törvénybe és nem, nem problémás.
Természetesen a jogszabály ennél azért bonyolultabb.
Nincs összefonódás
A KH megkeresésünkre adott válaszlevele szerint a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) alapvetően az ajánlattevők (a pályázatokon induló cégek) egymás közötti, valamint az ajánlatkérő és ajánlattevő (pl. az önkormányzat és a pályázaton induló valamely cég) közötti összefonódást tiltja.
Az ajánlattevők közötti összefonódásról a Kbt. úgy rendelkezik, hogy tilos egy vállalkozásnak úgy ajánlatot tennie, hogy ezen kívül megjelenik egy másik ajánlatban konzorciumi tagként, alvállalkozóként vagy kapacitást biztosító szervezetként – tehát egy vállalkozás egy közbeszerzésen csak egyféleképpen pályázhat, nem nyújthat be egyszerre ajánlatot önnállóan is és más cégekkel közösen is (mellékesen jegyezzük meg, ezek szerint a törvény azt nem tiltja, hogy valaki – akár egy polgármester – egy pályázaton több érdekeltségébe tartozó céggel is próbálkozzon, amivel szintén lehet befolyásolni a szabad versenyt).
Továbbá nem lehet ajánlattevő (pályázó cég), részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdsági szereplő, akinek az esetében az ajánlatkérő (pl. az önkormányzat) bizonyítani tudja, hogy az adott közbeszerzései eljárásban a gazdasági szereplő más gazdasági szereplővel (pl. egy másik pályázó céggel) a verseny torzítására irányuló megállapodást kötött – röviden a törvény tiltja a tender megnyerését vagy a beruházásban való részvételt szolgáló, cégek közötti ügyeskedést.
A KH úgy fogalmaz, hogy ezek a rendelkezések nem szeghetők meg azáltal (nem sértik a törvényt), hogy egy helyi önkormányzat által kiírt közbeszerzési eljárásban ajánlatot tesz egy másik helyi önkormányzat polgármesterének tulajdonában, ügyvezetése alatt álló vagy bármely egyéb módon érdekeltségébe tartozó vállalkozás, hanem az adott magatartást kell vizsgálni: tehát az illető megjelent-e konzorciumi tagként, alvállalkozóként, kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetként, kötött-e más vállalkozással versenyt korlátozó megállapodást.
A hatóság szerint ezek egyike sem következik logikailag önmagában abból a tényből, hogy az adott vállalkozás egy települési önkormányzat polgármesterének az érdekeltségébe tartozik. Magyarra lefordítva: amíg a Dami Bt., vagy más polgármester érdekeltségébe tartozó cég csak egyféleképpen pályázik egy másik önkormányzat közbeszerzésén, és nem ügyeskedik más vállalkozásokkal, hogy torzítsa a versenyt, akkor addig minden rendben van.
Nem összeférhetetlen
A Kbt. rendelkezik az ajánlatkérő és az ajánlattevők közötti tiltott összefonódásról is, amiket összefoglalóan összeférhetetlenségnek nevez. Ezek alapján nem vehet részt az eljárás előkészítésében és lefolytatásában az ajánlatkérő (pl. önkormányzat) nevében olyan személy vagy szervezet, amely „funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlása bármely okból, így különösen gazdasági vagy más érdek vagy az eljárásban részt vevő gazdasági szereplővel fennálló más közös érdek miatt nem képes”. Ez azt jelenti, hogy nem lehet valaki mondjuk egyszerre a város polgármestere és annak a cégnek a tulajdonosa, ügyvezetője, amelyik az érintett település pályázatán indulni szeretne, hiszen akkor nem tudna „pártatlanul és tárgyilagosan” résztvenni a közbeszerzéssel kapcsolatos döntéshozatalban. Rományikkal kapcsolatban a KH úgy fogalmazott, „vélhetően egy helyi önkormányzat közbeszerzéseinek előkészítésében és lefolytatásában nem játszik szerepet egy másik település polgármestere, a helyi önkormányzatok között ilyen szervezeti összefonódás nincsen”.
De a törvény további boncolgatja ezt a kérdést; a rendelkezései szerint összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként
- az ajánlatkérő (pl. önkormányzat) által az eljárással vagy annak elkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet (ilyen lehet például az ún. FAKSZ, a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó),
- az a szervezet amelynek a vezető tisztségviselőjét, felügyelőbizottsági tagját, tulajdonosát, vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozóját az ajánlatkérő az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevonta,
ha a közreműködése az eljárásban a verseny tisztaságának sérelmét eredményezheti.
Röviden és tömören: egy személy – legyen az polgármester vagy bárki más – vagy a cége nem vehet részt a közbeszerzési eljárás lebonyolításában és nem indulhat a pályázaton egyszerre. A KH a Rományik Ferenc-féle közbeszerzésekkel kapcsolatban azt írta, „a hivatkozott helyzetben vélhetően nem állhat fönn; önmagában az, hogy a helyi önkormányzat közbeszerzési eljárásban ajánlatott tett/közbeszerzést nyert egy másik település polgármesterének cége, nem eredményez összeférhetetlenséget”.
Összegezve az olvasottakat: egy polgármester cége indulhat egy másik település közbeszerzésén, ha csak egyféleképpen pályázik (nem indul mondjuk külön és konzorciumban is), nem ügyeskedik más vállalkozásokkal, hogy elnyerje a tendert vagy valamilyen formán (mondjuk alvállalkozóként) részt vegyen a beruházásban, és mindeközben nem vesz részt a pályáztatás folyamatában, mondjuk mint szaktanácsadó. Ilyenekről nincs tudomásunk Rományik Ferenc esetében, bármennyire is furcsa, hogy a térség egyik vélhetően befolyással és ismertséggel, valamint beágyazott kapcsolatokkal rendelkező személyéről lehet szó, törvényt nem sért azzal, hogy a szomszédos települések közbeszerzéseit behúzza.
