Hogyan nyerhette meg sorra Ipolydamásd polgármesterének cége a környék tendereit?

Kis-Magyarország

Vajon van-e azzal probléma a NER-ben, hogy egy helyi beágyazottságú, vélhetően ismert és befolyásos településvezető a környék közbeszerzésein indul, sikeresen pályázik? A válasz egyszerű, mégis bonyolult. 

 

A Narancs.hu a múlt héten számolt be arról, hogy Ipolydamásd polgármesterének, Rományik Ferencnek az érdekeltségébe tartozó Dami Bt. létrehozott egy vizihal-kereskedelemmel foglalkozó céget, a Lessenga Kft.-t, belepakolt több mint 30 millió forintot, majd eladta Tuzson Bence országgyűlési képviselőnek és Erdész Zoltánnak, Dunakeszi alpolgármesterének – legalábbis a cégadatokból erre lehet következtetni. 

Nyomozásunk során feltártuk, hogy a Dami Bt. az elmúlt években egy csomó olyan közbeszerzést nyert meg, amit a környék települései (Vámosmikola, Szob, Letkés, Márianosztra) hirdettek meg (ez egyszerűen ellenőrizhető a Közbeszerzési Hatóság [KH] adatbázisában). Nem is teljesített rosszul a társaság: a cégadatok szerint 2020-ban 190, 2019-ben 149, 2018-ban 279 millió forint eredményt ért el, és nem elhanyagolható mennyiségű állami támogatást is kapott. 

Szintén fontos adalék, hogy Rományik a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület elnöke, aminek tagja 17 település (köztük az imént felsoroltak is). Ezért felmerül a kérdés: vajon nem ütközik-e törvénybe, hogy valaki, akinek helyben ilyen szintű beágyazottsága és vélhetően befolyása van, mint polgármester és vidékfejlesztési egyesületi elnök, induljon a szomszédos települések tenderein az érdekeltségébe tartozó cégével, és nem problémás-e, ha azokon sikeresen pályázik, vagyis a cégét foglalkoztatják a környékbeli önkormányzatok? Hiszen hogyan biztosítható egy szomszédos polgármester esetében, hogy a helyi közbeszerzések lebonyolítói elfogulatlanul hoznak döntést a pályázat során, magyarán megteremtik a tisztességes verseny feltételeit? 

Ennek megválaszolására megkerestük a KH-t, ahonnan azt a tájékoztatást kaptuk, hogy 

nem, nem ütközik törvénybe és nem, nem problémás.

Természetesen a jogszabály ennél azért bonyolultabb. 

 
Rományik Ferenc ipolydamásdi polgármester Rétvári Bence, a térség országgyűlési képviselője mellett.
Forrás. Rétvári Bence Facebook-oldala

Nincs összefonódás

A KH megkeresésünkre adott válaszlevele szerint a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) alapvetően az ajánlattevők (a pályázatokon induló cégek) egymás közötti, valamint az ajánlatkérő és ajánlattevő (pl. az önkormányzat és a pályázaton induló valamely cég) közötti összefonódást tiltja. 

Az ajánlattevők közötti összefonódásról a Kbt. úgy rendelkezik, hogy tilos egy vállalkozásnak úgy ajánlatot tennie, hogy ezen kívül megjelenik egy másik ajánlatban konzorciumi tagként, alvállalkozóként vagy kapacitást biztosító szervezetként – tehát egy vállalkozás egy közbeszerzésen csak egyféleképpen pályázhat, nem nyújthat be egyszerre ajánlatot önnállóan is és más cégekkel közösen is (mellékesen jegyezzük meg, ezek szerint a törvény azt nem tiltja, hogy valaki – akár egy polgármester – egy pályázaton több érdekeltségébe tartozó céggel is próbálkozzon, amivel szintén lehet befolyásolni a szabad versenyt). 

Továbbá nem lehet ajánlattevő (pályázó cég), részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdsági szereplő, akinek az esetében az ajánlatkérő (pl. az önkormányzat) bizonyítani tudja, hogy az adott közbeszerzései eljárásban a gazdasági szereplő más gazdasági szereplővel (pl. egy másik pályázó céggel) a verseny torzítására irányuló megállapodást kötött – röviden a törvény tiltja a tender megnyerését vagy a beruházásban való részvételt szolgáló, cégek közötti ügyeskedést. 

A KH úgy fogalmaz, hogy ezek a rendelkezések nem szeghetők meg azáltal (nem sértik a törvényt), hogy egy helyi önkormányzat által kiírt közbeszerzési eljárásban ajánlatot tesz egy másik helyi önkormányzat polgármesterének tulajdonában, ügyvezetése alatt álló vagy bármely egyéb módon érdekeltségébe tartozó vállalkozás, hanem az adott magatartást kell vizsgálni: tehát az illető megjelent-e konzorciumi tagként, alvállalkozóként, kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetként, kötött-e más vállalkozással versenyt korlátozó megállapodást.

A hatóság szerint ezek egyike sem következik logikailag önmagában abból a tényből, hogy az adott vállalkozás egy települési önkormányzat polgármesterének az érdekeltségébe tartozik. Magyarra lefordítva: amíg a Dami Bt., vagy más polgármester érdekeltségébe tartozó cég csak egyféleképpen pályázik egy másik önkormányzat közbeszerzésén, és nem ügyeskedik más vállalkozásokkal, hogy torzítsa a versenyt, akkor addig minden rendben van. 

Nem összeférhetetlen

A Kbt. rendelkezik az ajánlatkérő és az ajánlattevők közötti tiltott összefonódásról is, amiket összefoglalóan összeférhetetlenségnek nevez. Ezek alapján nem vehet részt az eljárás előkészítésében és lefolytatásában az ajánlatkérő (pl. önkormányzat) nevében olyan személy vagy szervezet, amely „funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlása bármely okból, így különösen gazdasági vagy más érdek vagy az eljárásban részt vevő gazdasági szereplővel fennálló más közös érdek miatt nem képes”. Ez azt jelenti, hogy nem lehet valaki mondjuk egyszerre a város polgármestere és annak a cégnek a tulajdonosa, ügyvezetője, amelyik az érintett település pályázatán indulni szeretne, hiszen akkor nem tudna „pártatlanul és tárgyilagosan” résztvenni a közbeszerzéssel kapcsolatos döntéshozatalban. Rományikkal kapcsolatban a KH úgy fogalmazott, „vélhetően egy helyi önkormányzat közbeszerzéseinek előkészítésében és lefolytatásában nem játszik szerepet egy másik település polgármestere, a helyi önkormányzatok között ilyen szervezeti összefonódás nincsen”. 

De a törvény további boncolgatja ezt a kérdést; a rendelkezései szerint összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként

  • az ajánlatkérő (pl. önkormányzat) által az eljárással vagy annak elkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet (ilyen lehet például az ún. FAKSZ, a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó), 
  • az a szervezet amelynek a vezető tisztségviselőjét, felügyelőbizottsági tagját, tulajdonosát, vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozóját az ajánlatkérő az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevonta, 

ha a közreműködése az eljárásban a verseny tisztaságának sérelmét eredményezheti. 

Röviden és tömören: egy személy – legyen az polgármester vagy bárki más – vagy a cége nem vehet részt a közbeszerzési eljárás lebonyolításában és nem indulhat a pályázaton egyszerre. A KH a Rományik Ferenc-féle közbeszerzésekkel kapcsolatban azt írta, „a hivatkozott helyzetben vélhetően nem állhat fönn; önmagában az, hogy a helyi önkormányzat közbeszerzési eljárásban ajánlatott tett/közbeszerzést nyert egy másik település polgármesterének cége, nem eredményez összeférhetetlenséget”. 

Összegezve az olvasottakat: egy polgármester cége indulhat egy másik település közbeszerzésén, ha csak egyféleképpen pályázik (nem indul mondjuk külön és konzorciumban is), nem ügyeskedik más vállalkozásokkal, hogy elnyerje a tendert vagy valamilyen formán (mondjuk alvállalkozóként) részt vegyen a beruházásban, és mindeközben nem vesz részt a pályáztatás folyamatában, mondjuk mint szaktanácsadó. Ilyenekről nincs tudomásunk Rományik Ferenc esetében, bármennyire is furcsa, hogy a térség egyik vélhetően befolyással és ismertséggel, valamint beágyazott kapcsolatokkal rendelkező személyéről lehet szó, törvényt nem sért azzal, hogy a szomszédos települések közbeszerzéseit behúzza.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Neked ajánljuk

Elszáll az Orion

„A témáról eddig még nem született átfogó kiállítás, amely ennyire komplex módon mutatná be a két háború közötti, metropolisszá nőtt Budapest világát” – olvasható a Magyar Nemzeti Galéria beharangozójában, ami alapján az intézmény nyári tárlata éppúgy lehet két­élű nosztalgiával átszőtt szemfényvesztés, mint az urbanizáció kelléktárának tételes feldolgozása történelmi tanulságokkal.

Zuhanástörténetek

„A Felfelé zuhanásban Kadarkai Endre a magyar popkulturális ikonok történeteit járja körül, akiknek életútja valamilyen tragikus fordulat kapcsán mélyzuhanást vett” – halljuk a nemrégiben indult riportsorozat bevezetőjében. Ígéretes felütés, de rejt magában rizikót. Rögtön a kérdés: mit is jelent egyáltalán az, hogy valaki „magyar popkulturális ikon”?

Élet, nagyság

Rengeteg kraft, nyitottság és bátorság van a szakmában, még a bérletrendszerben működő vidéki kő bábszínházakban is. Ám az erős mezőnyben is kiemelkedő volt a Free­szfe két előadása a Magyarországi Bábszínházak 15. Találkozóján, a nyolcéves kortól ajánlott A halhatatlanságra vágyó királyfi és a leginkább felnőtteknek, esetleg középiskolásoknak szánt Mundstock úr.

Az akasztott ember égő háza

Magyarországon a katolikus papság minden évben, Szent Miklós napján felszenteli a pálinkát. Magyarországon a miniszterelnök úgy akar újabb szavazókat felcsípni, hogy pálinkázós fotókat publikál magáról. A pálinka hungarikum, a hungarikum meg valamiféle pecsét, mely azt hivatott garantálni, hogy az illető produktum a földi javak legkiválóbbika, amelyet csak nekünk teremtett nagy jókedviben a szent atyaúristen.

Lendületből

Vasárnap több mint 50 településen pótolták a veszélyhelyzet miatt elmaradt időközi önkormányzati választásokat. Összesen 74 különböző választást tartottak, számos helyen ugyanis párhuzamosan lehetett voksolni polgármesterjelöltekre és egyéni képviselőjelöltekre. A választások többsége pártpolitikai szempontból érdektelen volt, mert csak független jelöltek indultak. Ahol viszont versenybe szálltak a pártok, ott elég egyértelmű kép rajzolódott ki az ellenzék folytatódó vesszőfutásáról és a Fidesz egyre nyomasztóbb fölényéről.

Jogfosztás után

Az amerikai legfelsőbb bíróság döntésével egyik napról a másikra illegálissá vált az abortusz jó néhány tagállamban, rövidesen pedig akár az államok felében lehet tiltott vagy erősen korlátozott ez a jog. Sokan attól félnek, hogy ez csak a kezdet: az eddig a tagállami jogköröket hangsúlyozó abortuszellenesek immár országos tiltást szeretnének, miközben más jogok is veszélybe kerülhetnek.

Együtt egymás ellen

Egy időben tartják 2024-ben az önkormányzati és az európai parlamenti választásokat, ami tovább bonyolítja az ellenzék helyzetét. Vannak olyan polgármesterek, akik szerint minthogy eddig is nehezített pályán mozogtak, ezt a helyzetet is kezelni lehet majd.

„Még nem látott várost”

Ha egyszerre tartják az EP- és az önkormányzati választásokat, az ellenzéknek nyár végére ennek megfelelő választási stratégiát kell kidolgoznia. Csárdi Antal LMP-s képviselővel beszélgettünk még a fővárosi terek államosításáról, a költségvetésről, az extraprofitadóról és Hadházy Ákosról is.