Mi lesz a börtönökkel, ha jön a második hullám?

„Megviseli őket, de nem lázonganak. Úgy állnak hozzá, hogy »ez van, túl kell élni«. Inkább a hozzátartozók, családtagok aggódnak értük” – mondja egy belsős forrásunk, aki alaposan ismeri a hazai büntetés-végrehajtási (bv) intézetek működését, felépítését. A hazai börtönök jellemzően zsúfoltak, ami miatt a járvány eddigi tapasztalatai alapján könnyen gócpontokká válhatnak. Ráadásul a bv-intézetekben a higiénés körülmények korántsem kielégítőek, továbbá normál időszakban is számolniuk kell a bezártság okozta mentális problémákkal, frusztrációval, ami miatt nem ritkák az erőszakos cselekmények sem.

A Népszava és a Magyar Helsinki Bizottság adatigényléssel fordult a közelmúltban a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságához (BVOP), így kiderült, hogy március 15-től április 28-ig összesen 2152 személy került a bv intézetekbe, állítólag mindegyikük 14 napos elkülönítést követően. Április 23-ig 47 fogvatartottat helyeztek karantén alá fertőzöttség gyanúja miatt; 63 dolgozót teszteltek, az országos parancsnokság egyik munkatársa bizonyult pozitívnak. Jelenleg 269 veszélyeztetett csoportba tartozó, tehát 65 év feletti személy van a hazai börtönökben.

„A büntetés-végrehajtási szervezet a járványügyi hatóságokkal folyamatosan egyeztetve, az összes szükséges intézkedést megtette és megteszi a munkatársak és a fogvatartottak egészségügyi állapotának megóvása és a fertőzésveszély megelőzése érdekében” – közölte megkeresésünkre a BVOP. Jelenleg 18 388 fogvatartott van Magyarországon, és eddig 2,3 millió darab sebészi és 30 ezer textil szájmaszkot gyártatott le velük a parancsnokság. „A szervezet a börtönfalakon kívül is aktívan részt vesz a koronavírus-járvány elleni küzdelemben, hiszen a védekezés fontos részeként, mindössze két és fél hét alatt épült fel Kiskunhalason egy százötven beteg ellátására alkalmas mobil járványkórház” – áll a tájékoztatásban.

A BVOP szerint az egészségügyi szolgálat felkészült, a személyzet védőruházattal és a szükséges orvostechnikai eszközökkel ellátott, minden intézetben kijelöltek elkülönítő helyiségeket, illetve folyamatos a felület- és eszközfertőtlenítés. A személyzet és a fogvatartottak rendszeres tájékoztatást kapnak a követendő higiénés eljárásról, az intézetekbe újonnan érkezők közegészség- és járványügyi vizsgálaton esnek át, közösségbe kizárólag 14 nap elkülönítést követően mehetnek. „Ezen felül valamennyi fogvatartottat többször mosható, fertőtleníthető textil szájmaszkokkal látunk el.”

Egyelőre megúszták

MTI/Rosta Tibor

A lehetőségekhez képest

Mivel korábban fölmerült, hogy a zsúfoltság enyhítése érdekében a kisebb, nem erőszakos bűncselekményt elkövetőket engedjék szabadon, erről is érdeklődtünk. A parancsnokság álláspontja az, hogy Magyarországon nem indokolt a fogvatartottaknak a büntetés lejárta előtti szabadon bocsátása. A betegségük miatt veszélyeztetett csoportba tartozó rabok ellátása biztosított a bv központi kórházában, valamint a Szegedi Fegyház és Börtön nagyfai telephelyén működő krónikus utókezelő részlegen. A meghozott intézkedésekről a fogvatartottak és családtagjaik is rendszeres tájékoztatást kapnak, ezt a börtönökben elindított járványügyi call center is segíti. „A fertőzés megelőzése mellett célunk az is, hogy az elítéltek – még a világjárvány idején is – szoros köteléket ápoljanak családtagjaikkal. Ezért a telefonos kapcsolattartás mellett biztosítjuk a Skype igénybevételét is, melyhez felhasználási útmutatót készítettünk a hozzátartozók részére.” A parancsnokság arra vonatkozó kérdésünkre nem válaszolt, hogy végeztek-e a fogvatartottak körében koronavírustesztet.

Bv-s forrásunk szerint jelenleg szünetelnek a társas programok, így az egyházi, missziós tevékenységek is. A többfős, nagyjából 27 négyzetméteres cellákban akár tízen is élhetnek, vagyis a kétméteres távolságtartás megoldhatatlan. Az étkeztetés nem az ebédlőkben, hanem a zárkákban zajlik. A bv intézetekben a „sétát” (amikor kimennek az udvarra) kisebb létszámú csoportokban, szeparálva oldják meg. Az intézetek jelenleg nem látogathatók.

„Békeidőben” a zárkákat, körleteket a fogvatartottak saját maguk tisztítják, a fertőtlenítés, takarítás most is „megy ezerrel”, amiről a BVOP is adott ki közleményt. A mosáshoz kapnak klórtablettákat, és értesüléseink szerint tényleg biztosítottak a maszkok. A szigorúbban őrzött börtönökben, azaz a fegyházakban a fürdések száma szokásosan kisebb mint az enyhébb fokozatú fogházakban vagy börtönökben (nem dolgozó fogvatartottaknak heti egy, dolgozóknak heti két alkalom), forrásunk szerint viszont most lehetőség van háromszor fürdeni. A befogadás szigorú szűrés alapján történik, az elkülönítés – így adott esetben a megelőző kéthetes karantén – is megoldható, mert vannak betegszobák, plusz egyes intézményekben üres zárkák is rendelkezésre állnak, amelyek a tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre ítélteknek vannak fenntartva.

A fertőzésre a fő veszélyforrás a személyzet, hiszen tagjai nap mint nap ki- és bejárnak. Egy nyomozó forrásunk szerint már a járványt megelőzően kifejlesztettek egy digitális telekommunikációs rendszert, hogy amennyiben nem indokolt a személyes jelenlét, ne kelljen bemenni a fogvatartottakhoz – ez most igencsak jól jön. „A legnagyobb gond, hogy kevés a börtönőr, hiszen alig keresnek valamit, az Aldiban másfélszer annyit kapnának. A külvilággal persze, hogy van kapcsolat, mert az élelmiszert, védőeszközöket be kell vinni valahogy. Az egész védekezés azon múlik, mennyire tartják be a szabályokat” – mondja.

Bv-s forrásunk szerint a börtönökben a magyar átlagnál nem sokkal rosszabb az egészségügyi helyzet – ami persze inkább a „magyar átlagot” minősíti. Folyamatosan jelen vannak az ápolók, s bár az orvosok éjszaka nincsenek ott, szükség esetén bemennek; ha pedig valaki súlyos állapotba kerül, kiviszik az intézményből. „Előfordult, hogy valaki meghalt, mert nem látták el időben. Nem merik megtenni, hogy ne foglalkozzanak velük, mert abból óriási botrány lenne.” Arról forrásunk sem tud, hogy végeztek-e koronavírustesztet a fogvatartottakon. Szerinte egyébként is muszáj a vezetőknek kezelni a helyzetet, mert ha baj lesz, biztosan „buknak”. „Féltik a helyüket, ezért igyekeznek minden szabályt betartani.”

Egészségügyi védőmaszkokat készítenek a fogvatartottak a Hajdú-Bihar Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben.

MTI/Czeglédi Zsolt

Ne légy beteg, az a biztos

„Egy igazi járványt nem úszott volna meg a büntetés-végrehajtás” – mondja egy közelmúltban szabadult forrásunk. A találkozó a Magyarországi Fogvatartottak Országos Emberjogi és Érdekvédelmi Egyesülete, valamint a szervezet országos elnöke, Répás Győző György közbenjárásával valósulhatott meg. Fogva tartása során többször áthelyezték, volt olyan intézet, ahol mindösszesen egy hetet töltött. Az első zárkája pár négyzetméteres volt 4 darab emeletes ággyal, de volt olyanban is, ahol 12-en, 14-en voltak. A mellékhelyiségek sok esetben már falazottak, de vannak, ahol csak egy lemezzel vannak elkerítve. A kezét szétmarták az ágyi poloskák, amiről egy ott dolgozó fiatal orvos hivatalos okiratot akart kiállítani, viszont az állománybéli törzszászlós ezt nem engedte meg neki.

E forrásunk is megerősíti, hogy minden intézetben van egészségügyi szolgálat és ápolók is, külsős orvosok pedig rendszeresen járnak be ellenőrzésre. Ennek ellenére szerencsének tartja, hogy megúszták a koronavírus-járványt. „Sokan azt mondták nekem, hogy »börtönben ne legyél beteg«, ezért folyamatosan vitaminokat kértem be.” Hozzáteszi, rengeteg a gyógyszeres visszaélés, ezért a raboknál nem lehet még egy NeoCitran sem, ami gyakran bőven elég egy megfázás kezelésére. Ő egyébként komoly betegségben szenved, amire vérhígító gyógyszert kell szednie, és elméletileg legalább havonta mérni kellett volna az állapotát, viszont állítása szerint az egyik helyen, ahol három hónapot töltött, egyszer sem vizsgálták meg. Úgy tapasztalta, nagyban függ az orvos személyétől és az adott fogvatartott megítélésétől, hogy milyen ellátásban részesül. „Sokan egy régi szemléletet képviselnek: »Ne csak őrizd, gyűlöld is!«. Ilyen feliratot Répás úr még látott is az egyik falon. Azt gondolják a rabokról, hogy »biztosan megérdemlik, ha itt vannak«” – meséli. Szerinte a fogvatartottak kiszolgáltatottságát egy nem börtönviselt ember nem tudja elképzelni.

Az elkülönítést csak úgy tudta megoldani a BvOP, ha 10–20 embert zártak egyszerre karanténba. Amikor valaki bekerül, akkor először egy ún. szoktatóba teszik egy hétre a többi „újonccal” együtt, onnan küldik át később a végleges zárkájába. Forrásunk szerint az elkülönítés annyiból áll, hogy a járvány idején nem egy, hanem két hétre „szoktatják” az újakat. „Kirakják a táblát azzal a felirattal, hogy »karanténszoba«, és megtörtént az elzárás. Papírozás kérdése.”

A szokásos: lakat a szájon

A cikkben megszólaló, és érthetően névtelenséget kérő forrásainkon kívül is több személlyel próbáltunk beszélni, ám a legtöbben név nélkül sem voltak hajlandók leülni velünk, mondván, úgyis megtudnák a vezetők, hogy nyilatkoztak. „Fejvesztés terhe van rajtunk, nem kockáztatok” – hárított például egy bv parancsnok. Amúgy megkerestük az összes bv intézetet, de a legtöbb helyről választ sem kaptunk. Voltak ugyan parancsnokok, akik felajánlották a segítségüket, de a közreműködésüket előzetesen engedélyeznie kellett volna a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának – ami persze nem történt meg.

A Magyar Helsinki Bizottság a közelmúltban kérvényezte, hogy az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (AJBH) vizsgálja meg a hazai bv intézetek helyzetét. Ez valamelyest meg is történt, ezért megkerestük a hivatalt, hogy a tapasztaltakról faggassuk. Először írásos kérdéseket vártak tőlünk, de miután azokat elküldtük, jelezték, hogy jogszabály szerint csak 5–6 hét múlva adhatnak tájékoztatást, „amikor a börtönök ügyében lezárul a hivatalos vizsgálat”.

A hazai javítóintézetekről, gyermekotthonokról a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságnál érdeklődtünk. Válaszuk szerint sem a javítóintézetekben lévő 303 fő, sem a fenntartásukban álló gyermekvédelmi intézményekben elhelyezett 12 481 gyermek, sem a dolgozók között nem volt koronavírusos beteg. „A növendékek a kialakult helyzetet türelemmel viselik”.