Helyzetkép belülről: így zajlott le a felmondási hullám az ajkai kórházban

  • Varga Domokos Péter
  • 2018. szeptember 17.

Kis-Magyarország

A minőség rovására megy az, ahogyan pótolni próbálják az ajkai kórház felmondott szakembereit. A egyik felmondott nővérrel beszélgettünk.

Az ajkai Magyar Imre Kórház intenzív osztályáról az elmúlt napokra minden, korábban ott dolgozó nővér távozott. Az idáig vezető folyamatról, a jelenlegi helyzetről, az okokról beszélgettünk az egyikükkel. Anonimitást kért, amelyet tiszteletben tartunk. Helyzetkép következik, belülről.

Világszínvonalú egészségügy: az összes nővér felmondott az ajkai kórház intenzív osztályán

Elegük lett a túlterhelésből. Augusztusban az összes ápoló beadta a felmondását az ajkai Magyar Imre Kórház intenzív osztályán – írja a 24.hu. A portál szerint nyolc ápolóról van szó, akik szeptember végéig még ellátják a feladataikat, mert a felmondási idejük a hónap végéig tart.

Felmondott a főnővér és a helyettese

Interjúalanyunk a kérdéseinkre válaszolva elmondta, egy hatágyas intenzív osztálynak a vonatkozó törvény által megszabott 11 nővér plusz egy főnővéri létszámmal kell dolgoznia. Az ajkai kórházban ez idén januárig rendelkezésre is állt. Ekkortól kezdett folyamatosan csökkenni a létszám. Ennek a folyamatnak volt egy természetes része is: volt, aki tartós táppénzre ment, mások gyerekszülés miatt távoztak, néhányan nyugdíjba vonultak.

Ezt a helyzetet akkor egy fő felvételével, valamint két 65. évét betöltött nyugdíjas visszahívásával oldották meg. Utóbbiak azonban a csökkentett óraszámban való foglalkoztatás miatt ketten egy ember munkáját tudták átvenni.

false

 

Júniusban viszont felmondott az osztály főnővérének helyettese, őt júliusban a főnővér követte. A folyamat ezt követően megállíthatatlannak tűnt, mert júliusban négy nővér egyszerre mondott fel, majd egy OKJ-s ápoló is távozott. A legutóbbit kivéve a felmondók valamennyien az ajkai kórházban eltöltött 25-30 éves munkaviszonnyal rendelkeztek, a területükön kiváló munkaerőnek számítottak, diplomával rendelkeztek. A szakmai versenyeken jellemzően kiválóan szerepeltek. A régi gárdából jelenleg már csak egy ember dolgozik, de informátorunk szerint már neki is megvan az új munkahelye.

A kórház vezetése a négy ember együttes felmondása után sürgős intézkedéseket hozott, feltöltötték a létszámot. Forrásunk úgy fogalmazott, hogy „delegáltak oda embereket, például gyerekosztályról, illetve bérnővéreket is alkalmaznak”. Utóbbiakat munkaerő-közvetítő cégek hozzák, akár naponta más-más helyre küldik őket.

Bicskanyitogató bértárgyalások

A felmondásokhoz az év elején a kórház vezetésével kezdett, de csak részeredménnyel zárult bértárgyalások vezettek. Az ajkaiak más városokhoz képest akár bruttó 70, de a fővároshoz képest 100 ezerrel is kevesebbet kerestek havonta. Kaptak ugyan 40 ezer forintos béremelést, de ezzel csak utolérték a saját sürgősségi osztályuk nővéreit, a más intézményekben jellemző fizetési többletet nem érték el. De mellé megkapták azt is, hogy „nem elég lojálisak az intézményhez”. Az interjúalanyunk szerint  a bértárgyalás alatt „bicskanyitogató” volt a vezetés stílusa, azt éreztették a dolgozókkal, hogy „zsarolják a főnökséget”.

Forrásunk úgy érzi, a béremelés addigra már egyébként is elkésett, a nővérek a B tervük szerint több, jobbnak tűnő állásajánlattal is rendelkeztek. Ugyanakkor hangsúlyozta, a kórház „leamortizált” tárgyi felszereltsége a korábbi évekhez képest javult: új ágyakat, új lélegeztetőgépeket kaptak. Az intenzív osztály orvosait felkészültnek tartja, jó munkakapcsolatban, jó légkörben dolgoztak együtt. Azt viszont hangsúlyozta, hogy a korábbi főigazgató inkább partnernek tekintette őket, az újtól lekezelést kaptak, úgy érezték, teljesen elveti a szakmai alapú érvelést.

A nővér határozattan cáfolta, sőt visszautasította, hogy valamiféle közös „összeesküvésben” vettek volna részt, kikérte magának, hogy az „osztály tönkretétele” lett volna a céljuk, nem a kórháznak akartak rosszat. Tény, hogy a főnővér és a helyettesének távozása hatott a többi dolgozó döntésére, de a végső szót mindenki maga mondta ki.

Az egészségügyi kormányzat csak a pofátlanság határát súrolja

Az egészségügyi kormányzat csak a pofátlanság határát súrolja

Fotó: Németh Dániel

 

Még az egyszerre távozó négy embernél sem áll meg a feltételezés, mert az őket fogadó intézményben, egy új részlegben pontosan ennyi emberre volt szükség. Szinte minden nővér szakmai területen helyezkedett el: tüdőgyógyintézetben, háziorvos mellett asszisztensként, szociális szférában. Egyikük távozik külföldre, ő elhagyja a pályát.

Nem a szakma, a lojalitás számít

Beszélgetőpartnerünk az osztály mostani működését szakmailag most nem tartja igazán megbízhatónak a nem teljes értékű szakdolgozói, nővéri gárda hiánya miatt. Bele lehet tanulni a feladat ellátásába – mondta –, de ennek az adott időben ára van, mindenképpen a minőség rovására megy. Ahhoz, hogy valaki a vészhelyzeteket kezelni tudja, feltétlenül kell egyfajta felkészültség, rutin.

A képzett nővér úgy véli, a magyar egészségügyi helyzetet csak magánbiztosítók, magántőke bevonásával lehetne megoldani. A mai magyar egészségügy legnagyobb problémájának a paraszolvencia létezését, a korrupciót, a finanszírozás elavultságát, a források egyenlőtlen elosztását tartja, és azt, hogy a vezetőket nem a szakmai hozzáértésük, hanem az irányítóik felé bizonyított elköteleződésük, „lojalitásuk” alapján nevezik ki. Az egészségügy romlásának folyamata szerinte visszafordíthatatlan.

Bár nincs ok-okozati kapcsolatban, de idetartozik, hogy az ajkai kórház sürgősségi betegellátó osztályának főnővére lemondott a beosztásáról. Igaz, az intézményt nem hagyja el.

Válaszra várva

Az alábbi kérdéseket tettük fel Nagy Zoltánnak, az ajkai Magyar Imre Kórház főigazgatójának:

A nyári hónapoktól kezdődően, de mostanra az intenzív osztályon dolgozó valamennyi nővér beadta a felmondását. Nagy részük a felmondási idejét tölti, de többen már ténylegesen nem dolgoznak az intézményben. Pótolták-e a hiányzó létszámot, jelenleg biztosított-e, szakmailag megnyugtató-e az osztály működése?

Mikorra jár le valamennyi nővér felmondási ideje, ezt követően is működőképes marad-e az osztály?

Választ azonban a cikk megjelenéséig nem kaptunk. Amennyiben a főigazgató válaszol, frissítjük cikkünket.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.