Százmilliókat költöttek közpénzből wellnessre, de nem a köz javára

  • Katus Eszter
  • 2018. szeptember 14.

Kis-Magyarország

Komlón a mindenki számára elérhető és látogatott olcsó közstrandból mára drága wellnesshotel lett. Pedig az állam 2002-ben 660 millió közpénzt pumpált bele. Nem jött be Matolcsy György víziója.

Ha valaki fürdeni szeretne a sikondai Ambient Hotel és Aroma SPA-ban, annak 3200 forintos napijegyet kell váltania, egy gyermek után pedig 2700 forintot kell fizetni.

Ez egy négyfős család esetében közel 12 ezer forint, amit egy átlagos komlói család nem engedhet meg magának. Emiatt a helyiek jelentős része nem látogatja az egykori városi strand helyére épített intézményt.

Pedig az államilag támogatott beruházás célja éppen ennek az ellenkezője volt, ráadásul korábban a sikondai strand nagy népszerűségnek örvendett: megfizethető árai és közelsége miatt a nyári szezonban mindig telt házas volt. A létesítmény az út két oldalán húzódott, meleg vizes, sport- és gyermekmedencékkel. A két oldalt felüljáró kötötte össze, ennek ma már nyoma sincs. De hogyan is vált a népfürdőből a helyiek számára nehezen megfizethető wellness-strand?

Lassú víz partot mos

A rendszerváltás előtt a tanács tulajdonában álló és a baranyai vízmű által üzemeltetett strand 1995-ben új üzemeltetőt kapott, a Sásdcsat Kft.-t, amelyben az önkormányzat mellett több cég és magánszemély is tulajdonos volt.

Régen minden jobb volt a strandon is

Régen minden jobb volt a strandon is

Fotó: Gábler Csaba

 

Az idővel közel felére csökkentett, a rendszerváltás után veszteséget termelő strand azonban a felújítás ellenére sem lett jövedelmező, így nagy lehetőséget jelentett, amikor 2001-ben az első Orbán-kormány gazdasági minisztere, Matolcsy György bejelentette: a város pénzt kaphat a fürdő bővítésére. Ezt a város lakói kétkedve fogadták, s már akkor megfogalmazódott, hogy az egy oldalra szűkült fürdő drága lesz, amit nem tudnak megfizetni.

2001 szeptemberében jelentette be Páva Zoltán polgármester, hogy a Sikonda Kft., amelyben ekkor az önkormányzatnak már csak 26 százalékos részesedése volt, 492 millió forintot nyert az államtól a Széchenyi-terv keretén belül.

Bányászszanatóriumból városi strand

Közigazgatásilag Sikonda Komlóhoz tartozik. A településrész csak 1928 óta létezik, amikor a szénbányászati próbafúrások során meleg forrást találtak. 1929-ben a Földtani Intézet a forrás vizét gyógyvíznek nyilvánította, és ásványvíz-palackozó, majd 1930-ban gyógyszálló épült. Ez 1933-ban megkapta a gyógyfürdő minősítést, 1948-ban a szállodából bányászszanatórium lett. A szanatórium előtti medencék száma gyarapodott, és kialakult a város saját strandja.

 


A projektre kapott állami támogatás később további közel 170 millió forinttal nőtt. Ezt szállodaépítésre és munkahelyteremtésre kapták. Bár mindenki azt hangsúlyozta, hogy a szükséges összeg rendelkezésre áll, de alig haladt valamit a munka. Hoffmann György, a kivitelező Hídépítő Zrt. vezetője 2003-ban azt állította: 700-800 millióval túltervezték a létesítményt, ezért új terveket kell készíteni.

A sikondai strand anno

A sikondai strand anno

Fotó: Gábler Csaba

 

A beruházás folytatásához tőkeemelésre is szükség volt, amiben az önkormányzat már nem kívánt részt venni, ezért egy 2002. szeptemberi döntésében a képviselő-testület megszavazta a 13,73%-os részesedés eladását. Így a városnak mindössze egyszázalékos tulajdonrésze maradt a Sikonda Kft.-ben.

Dobra verték

Az intézmény végül 2004-re készült el: lett kültéri és beltéri medence, szauna, látványfürdő, bekerültek wellness- és fitneszelemek, valamint egy szállodarész is megépült. A fürdőt azonban nem érezték magukénak, nem is igen látogatták a helyiek, a pár szobás szálloda pedig nem tudta kitermelni a fenntartási költségeket.

A Sikonda Kft. ellen a 2000-es évek második felében többször indult végrehajtás, majd 2009-ben megindult a felszámolási eljárás is. A céget végül 2014-ben törölték. Matolcsy 2001-es víziója – a több mint 150 ezer fürdővendéggel – nem vált valóra.

Új medence, de már üresen

Új medence, de már üresen

 

 

A felszámolás alatt álló Sikonda Kft. vagyonát nyilvános pályázat útján hirdették meg eladásra. A termálfürdő becsült értéke az első, 2009-es kiírásban még 1,66 milliárd forint volt, az utolsó, 2011-es változatban már csak 460 millió forint. Vélhetően ezen az áron kelt el végül az eredetileg 1,4 milliárdból épített, 660 millió forint állami forrással megtámogatott komplexum.

Azért nem állítjuk biztosan, mert hiába kerestük többször az új tulajdonos Sikfürdő Kft.-t, az akkori vezetés nem volt hajlandó válaszolni a kérdéseinkre. Viszont azt megtudtuk a Sikonda Kft. egyik volt résztulajdonosától: ők semmit nem láttak a befektetett pénzből a csődeljárás során.

Nemcsak a befektetők jártak rosszul

A komlói vállalkozók mellett a lakosság jött ki rosszul a privatizációból és tulajdonoscseréből. A sikondai komplexum ugyanis „elvesztette közfürdő jellegét”. Az Ambient Hotel & Aroma SPA-t jelenleg az Accent Hotels üzemelteti. Elsősorban a szálloda vendégeinek magas szintű kiszolgálása a célja, a fürdőbelépők értékesítése csak kiegészíti a bevételeket.

Kiss Zoltán szállodaigazgató kérdésünkre elmondta, ő három éve vezeti a hotelt, ami nem volt mindig egyszerű. Volt olyan eset, hogy a komlóiak közösségi oldalakon vagy épp személyesen adtak hangot nemtetszésüknek. A vád az volt, hogy elvették tőlük a strandjukat. Ez akkor válik világossá, amikor – az előírásoknak megfelelően és a megszálló vendégek kényelmét szem előtt tartva – telt ház esetén nem engedhetnek be további fürdőzőket a hotel területére.

2016-ban próbálkoztak azzal, hogy a régi szabadtéri sportmedencét elkerítették, és külön belépőt lehetett váltani oda, kedvezményes áron, de az érdeklődés alacsony volt, és ez komoly veszteséget okozott. Ezt a lehetőséget azóta megszüntették. Kiss Zoltán hozzátette, az említett nagymedence sorsa kérdéses, hiszen a vízvezeték, amely 4,5 kilométerről szállítja oda a vizet, nagyon rossz állapotban van. Ha megszűnik a sportmedence, az utolsó eleme is elveszik annak a sikondai strandnak, amely egykor közös volt, a komlóiaké.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.