Nagy titokban avatott Horthy-szobrot a Fidesz

  • nt-
  • 2018. szeptember 18.

Kis-Magyarország

Eltérően a korábbi hasonló eseményekhez, Horthy Miklós szobrának szombati avatását semmiféle tiltakozás nem előzte meg, nem kísérte, de még visszhangja sincs. Talán azért, mert a meghívottakon kívül senki nem tudott róla.

Horthy-szobrot avattak szeptember 15-én a Hajdúböszörményhez tartozó Bodaszőlőn (korábbi neve: Zelemér), az egykori kormányzót formázó alkotással együtt leplezték le Baltazár Dezső református püspök mellszobrát is.

false

 

Az eseményről Zetényi-Csukás Ferenc Facebook-oldala tudósított, két tucat fotóval illusztrálva. Tőle tudhatjuk – illetve a fotókról láthatjuk –, hogy az avatóünnepségen felszólalt Kiss Attila, Hajdúböszörmény fideszes polgármestere (2002 és 2010 között országgyűlési képviselő) is, aki „őszinte szavakkal méltatta mind a két szobor modelljét”, illetve beszédet mondott Vásáry Tamás Kossuth-díjas zongoraművész, karmester, Baltazár Dezső unokája.

 

Azért e világtól eldugott kis településen volt a kettős szoboravatás, mert egykor itt volt Baltazár püspök háza, ahol Horthy Miklós is látogatást tett 1927. június 3-án, miután jelen volt az akkor gróf Tisza István nevét viselő debreceni tudományegyetem központi épülete alapkövének letételén, majd még ugyanazon a napon Hajdúböszörményben az első világháborúban elesettek emlékművét avatta fel.

false

 

A szombati eseményről sem a megyei sajtó, sem a Magyarországi Református Egyház, sem a Tiszántúli Református Egyházkerület honlapja nem adott előzetest, s eddig nem is számolt be.

Magánkezdeményezés magánterületen

Cikkünk megjelenése után a Horthy Miklós Társaság elnöke, Zetényi-Csukás Ferenc levélben jelezte a Narancs.hu-nak, hogy a szobor avatását nem a Fidesz kezdeményezte, a szobrokat az általa vezetett társaság és a Történelmi Vitézi Rend állította.

"A szobrok állítása magánterületen történt és a mindenkori tulajdonos dönt, hogy kit hív meg a rendezvényére. Titokról szó sem volt, de ez a legkevesebb! Kiss Attila polgármester úr nem avatott szobrot, mindössze egy rövid üdvözlőbeszédet mondott. Nem a Fidesz nevében, a nagyobbik kormánypárt neve el sem hangzott a rendezvényen, illetve semmi köze nem volt az eseményhez" - írta levelében Zetényi-Csukás. Sőt, azt is kiemelte, hogy a házigazda avató beszédében külön megjegyezte: ez csak tisztelgés az ősök előtt "nem belekeverve a mát, bármilyen párt-, vagy egyéni érdekeket!”

Tiszteletben tartva Zetényi-Csukás Ferenc véleményét és a házigazda által elmondottakat, szerkesztőségünk véleménye szerint, ha egy párt színeiben egykor országosan, jelenleg egy 30 ezer fős város élén politizáló közéleti személyiség beszédet mond egy szobor leleplezésekor, azt nem magánemberként teszi, ráadásul Zetényi-Csukás tudósításából kiderült az is, hogy Kiss "méltatta" Horthyt, akinek megítélése - lásd a lenti keretest - még a kormánypártban sem egyöntetű.

 

 

Hajdú-Bihar megyében a zeleméri avatást megelőzően két mű örökítette meg Horthy Miklóst. Az egyik a debreceni Református Kollégiumban található emléktábla, amit 2012 májusában avattak újra nem kis tiltakozástól kísérten, a másik pedig egy mellszobor, amit 2013 júniusában lepleztek le az 1300 lelkes bihari községben, Hencidán.

Se lenyelni, se kiköpni

Egyébként Horthy megítélése a Fideszben ellentmondásos. Ugyan Orbán Viktor egy éve ezelőtt kivételes államférfinak nevezte, az izraeli miniszterelnök tavalyi látogatásakor nyilatkozatot adott ki hangsúlyozva, hogy „a magyar vezetés a második világháború idején bűnt követett el azzal, hogy kiszolgáltatta a magyarországi zsidóságot a náciknak”.

Míg több településen avattak már Horthy-szobrot 2010 óta országszerte, tavaly májusban a perkátai fideszes vezetésű önkormányzat az utolsó pillanatban meggondolta magát és lefújta az avatást.

(A fotók Zetényi-Csukás Ferenc Facebook-oldaláról valók.)

Figyelmébe ajánljuk

A hatalom lába

A hetvenes években a brazíliai Recifét groteszk városi legenda tartotta lázban. Eszerint egy önálló életre kelt „szőrös láb” (perna cabeluda) terrorizálta a város lakosságát.

Akarsz-e?

Ha mindenki ennyire elviselhetetlen, mi értelme szaporodni? – ez valószínűleg csak nekem jutott eszembe, amikor elsötétült a kép, a filmkészítők nem hatoltak ilyen mélységekbe. Ellenkezőleg, valamiféle pozitív végkicsengést is ragasztottak a sztorihoz az utolsó két-három percben, de erről majd később.

Innen nézve

  • Pálos György

A szerző második regényének kiemelten fontos szereplője egy ház Brassó belvárosában, eredetileg a Sfântul Ioan (a szocialista diktatúra éveiben Majakovszkij) utcában, nem messze a nevezetes Aro szállodától.

A kék ég felettünk

Jobb hangversenyt elképzelni sem tudtunk volna Kurtág György 100. születésnapján: a koncert nemcsak muzsikusokat, hanem mindenféle jelességeket és a széles közönséget is a Müpába vonzotta, megközelíthetővé tette Kurtág György életművét, miközben miniatűröket és nagyobb műveket, a pianínótól a nagyzenekarig mindent felsorakoztatott. Meg egy világsztárt.

Bársonyos halálvágy

A Kurtág György 100. születésnapjára szervezett fesztivál zenetörténeti esemény. Száz évet megért, sőt azon túl is alkotó világhírű zeneszerzőre nem akad sok példa: a tengerentúlról a 2012-ben bekövetkezett haláláig aktívan komponáló, mások mellett Eötvös Péter által is nagyra becsült Elliott Carter nevét tudjuk felidézni egyedüliként, Európából pedig Kurtág Györgyét, akit a százegyedik esztendejébe lépve a Die Stechardin című új operájának bemutatásával ünnepeltek.

Szlava Ukraini!

Négy éve tart a háború Ukrajnában. Pontosabban a teljes körű katonai invázió tart négy éve, mert a háború már 2014-ben elkezdődött. Csak az akkor senkit sem érdekelt Ukrajna határain kívül. Valójában ez a háború sem érdekel már szinte senkit. Alig szerepel a vezető hírek között.

Rész és egész

  • Molnár T. Eszter

A mű és a befogadó viszonya mindig aktív, különösen igaz ez a performatív művészetekre, ahol a mű a befogadóval egy térben születik meg, lehetőséget teremtve az azonnali interakciókra is. De milyen színház az, amelyik a tervezhető nevetésen vagy megrendülésen túl is számít a közönség aktivitására? Mitől közösségi és mitől részvételi? Hogyan működik a beavató, illetve hogyan az osztályteremszínház?

A láthatatlan színész

Elsősorban rendezőként ismerjük Porogi Dorkát, ő rendezte egyebek közt az Antigonét a Radnóti Színházban, vagy az Elfriede Jelinek művéből készült Árnyékot a Trafóban. Jóval többet rendez azonban a határon túl, erdélyi magyar színházakban, talán azért is, mert a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen végezte a rendező szakot.

Szerelmi csalódás

A Pelsőczy Réka – Perczel Enikő alkotópáros (előbbi rendezőként, utóbbi dramaturgként jegyzi a produkciót) az első jelenetben jelzi, hogy a tavaly 250 éve született Jane Austen legismertebb regényének új adaptációjával valamiképpen a mára is szeretnének reflektálni. Ennek jegyében a mű kerettörténetet kapott a „színház a színházban” technikával.