Nagy titokban avatott Horthy-szobrot a Fidesz

  • nt-
  • 2018. szeptember 18.

Kis-Magyarország

Eltérően a korábbi hasonló eseményekhez, Horthy Miklós szobrának szombati avatását semmiféle tiltakozás nem előzte meg, nem kísérte, de még visszhangja sincs. Talán azért, mert a meghívottakon kívül senki nem tudott róla.

Horthy-szobrot avattak szeptember 15-én a Hajdúböszörményhez tartozó Bodaszőlőn (korábbi neve: Zelemér), az egykori kormányzót formázó alkotással együtt leplezték le Baltazár Dezső református püspök mellszobrát is.

false

 

Az eseményről Zetényi-Csukás Ferenc Facebook-oldala tudósított, két tucat fotóval illusztrálva. Tőle tudhatjuk – illetve a fotókról láthatjuk –, hogy az avatóünnepségen felszólalt Kiss Attila, Hajdúböszörmény fideszes polgármestere (2002 és 2010 között országgyűlési képviselő) is, aki „őszinte szavakkal méltatta mind a két szobor modelljét”, illetve beszédet mondott Vásáry Tamás Kossuth-díjas zongoraművész, karmester, Baltazár Dezső unokája.

 

Azért e világtól eldugott kis településen volt a kettős szoboravatás, mert egykor itt volt Baltazár püspök háza, ahol Horthy Miklós is látogatást tett 1927. június 3-án, miután jelen volt az akkor gróf Tisza István nevét viselő debreceni tudományegyetem központi épülete alapkövének letételén, majd még ugyanazon a napon Hajdúböszörményben az első világháborúban elesettek emlékművét avatta fel.

false

 

A szombati eseményről sem a megyei sajtó, sem a Magyarországi Református Egyház, sem a Tiszántúli Református Egyházkerület honlapja nem adott előzetest, s eddig nem is számolt be.

Magánkezdeményezés magánterületen

Cikkünk megjelenése után a Horthy Miklós Társaság elnöke, Zetényi-Csukás Ferenc levélben jelezte a Narancs.hu-nak, hogy a szobor avatását nem a Fidesz kezdeményezte, a szobrokat az általa vezetett társaság és a Történelmi Vitézi Rend állította.

"A szobrok állítása magánterületen történt és a mindenkori tulajdonos dönt, hogy kit hív meg a rendezvényére. Titokról szó sem volt, de ez a legkevesebb! Kiss Attila polgármester úr nem avatott szobrot, mindössze egy rövid üdvözlőbeszédet mondott. Nem a Fidesz nevében, a nagyobbik kormánypárt neve el sem hangzott a rendezvényen, illetve semmi köze nem volt az eseményhez" - írta levelében Zetényi-Csukás. Sőt, azt is kiemelte, hogy a házigazda avató beszédében külön megjegyezte: ez csak tisztelgés az ősök előtt "nem belekeverve a mát, bármilyen párt-, vagy egyéni érdekeket!”

Tiszteletben tartva Zetényi-Csukás Ferenc véleményét és a házigazda által elmondottakat, szerkesztőségünk véleménye szerint, ha egy párt színeiben egykor országosan, jelenleg egy 30 ezer fős város élén politizáló közéleti személyiség beszédet mond egy szobor leleplezésekor, azt nem magánemberként teszi, ráadásul Zetényi-Csukás tudósításából kiderült az is, hogy Kiss "méltatta" Horthyt, akinek megítélése - lásd a lenti keretest - még a kormánypártban sem egyöntetű.

 

 

Hajdú-Bihar megyében a zeleméri avatást megelőzően két mű örökítette meg Horthy Miklóst. Az egyik a debreceni Református Kollégiumban található emléktábla, amit 2012 májusában avattak újra nem kis tiltakozástól kísérten, a másik pedig egy mellszobor, amit 2013 júniusában lepleztek le az 1300 lelkes bihari községben, Hencidán.

Se lenyelni, se kiköpni

Egyébként Horthy megítélése a Fideszben ellentmondásos. Ugyan Orbán Viktor egy éve ezelőtt kivételes államférfinak nevezte, az izraeli miniszterelnök tavalyi látogatásakor nyilatkozatot adott ki hangsúlyozva, hogy „a magyar vezetés a második világháború idején bűnt követett el azzal, hogy kiszolgáltatta a magyarországi zsidóságot a náciknak”.

Míg több településen avattak már Horthy-szobrot 2010 óta országszerte, tavaly májusban a perkátai fideszes vezetésű önkormányzat az utolsó pillanatban meggondolta magát és lefújta az avatást.

(A fotók Zetényi-Csukás Ferenc Facebook-oldaláról valók.)

Figyelmébe ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.