Nagy titokban avatott Horthy-szobrot a Fidesz

  • nt-
  • 2018. szeptember 18.

Kis-Magyarország

Eltérően a korábbi hasonló eseményekhez, Horthy Miklós szobrának szombati avatását semmiféle tiltakozás nem előzte meg, nem kísérte, de még visszhangja sincs. Talán azért, mert a meghívottakon kívül senki nem tudott róla.

Horthy-szobrot avattak szeptember 15-én a Hajdúböszörményhez tartozó Bodaszőlőn (korábbi neve: Zelemér), az egykori kormányzót formázó alkotással együtt leplezték le Baltazár Dezső református püspök mellszobrát is.

false

 

Az eseményről Zetényi-Csukás Ferenc Facebook-oldala tudósított, két tucat fotóval illusztrálva. Tőle tudhatjuk – illetve a fotókról láthatjuk –, hogy az avatóünnepségen felszólalt Kiss Attila, Hajdúböszörmény fideszes polgármestere (2002 és 2010 között országgyűlési képviselő) is, aki „őszinte szavakkal méltatta mind a két szobor modelljét”, illetve beszédet mondott Vásáry Tamás Kossuth-díjas zongoraművész, karmester, Baltazár Dezső unokája.

 

Azért e világtól eldugott kis településen volt a kettős szoboravatás, mert egykor itt volt Baltazár püspök háza, ahol Horthy Miklós is látogatást tett 1927. június 3-án, miután jelen volt az akkor gróf Tisza István nevét viselő debreceni tudományegyetem központi épülete alapkövének letételén, majd még ugyanazon a napon Hajdúböszörményben az első világháborúban elesettek emlékművét avatta fel.

false

 

A szombati eseményről sem a megyei sajtó, sem a Magyarországi Református Egyház, sem a Tiszántúli Református Egyházkerület honlapja nem adott előzetest, s eddig nem is számolt be.

Magánkezdeményezés magánterületen

Cikkünk megjelenése után a Horthy Miklós Társaság elnöke, Zetényi-Csukás Ferenc levélben jelezte a Narancs.hu-nak, hogy a szobor avatását nem a Fidesz kezdeményezte, a szobrokat az általa vezetett társaság és a Történelmi Vitézi Rend állította.

"A szobrok állítása magánterületen történt és a mindenkori tulajdonos dönt, hogy kit hív meg a rendezvényére. Titokról szó sem volt, de ez a legkevesebb! Kiss Attila polgármester úr nem avatott szobrot, mindössze egy rövid üdvözlőbeszédet mondott. Nem a Fidesz nevében, a nagyobbik kormánypárt neve el sem hangzott a rendezvényen, illetve semmi köze nem volt az eseményhez" - írta levelében Zetényi-Csukás. Sőt, azt is kiemelte, hogy a házigazda avató beszédében külön megjegyezte: ez csak tisztelgés az ősök előtt "nem belekeverve a mát, bármilyen párt-, vagy egyéni érdekeket!”

Tiszteletben tartva Zetényi-Csukás Ferenc véleményét és a házigazda által elmondottakat, szerkesztőségünk véleménye szerint, ha egy párt színeiben egykor országosan, jelenleg egy 30 ezer fős város élén politizáló közéleti személyiség beszédet mond egy szobor leleplezésekor, azt nem magánemberként teszi, ráadásul Zetényi-Csukás tudósításából kiderült az is, hogy Kiss "méltatta" Horthyt, akinek megítélése - lásd a lenti keretest - még a kormánypártban sem egyöntetű.

 

 

Hajdú-Bihar megyében a zeleméri avatást megelőzően két mű örökítette meg Horthy Miklóst. Az egyik a debreceni Református Kollégiumban található emléktábla, amit 2012 májusában avattak újra nem kis tiltakozástól kísérten, a másik pedig egy mellszobor, amit 2013 júniusában lepleztek le az 1300 lelkes bihari községben, Hencidán.

Se lenyelni, se kiköpni

Egyébként Horthy megítélése a Fideszben ellentmondásos. Ugyan Orbán Viktor egy éve ezelőtt kivételes államférfinak nevezte, az izraeli miniszterelnök tavalyi látogatásakor nyilatkozatot adott ki hangsúlyozva, hogy „a magyar vezetés a második világháború idején bűnt követett el azzal, hogy kiszolgáltatta a magyarországi zsidóságot a náciknak”.

Míg több településen avattak már Horthy-szobrot 2010 óta országszerte, tavaly májusban a perkátai fideszes vezetésű önkormányzat az utolsó pillanatban meggondolta magát és lefújta az avatást.

(A fotók Zetényi-Csukás Ferenc Facebook-oldaláról valók.)

Figyelmébe ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.