Ilyen szánalmas módon még Magyarországon is ritkán gáncsolnak el civileket

Helyi közösségeket fejlesztettek volna, de a város szerint erre nincs szükség Egerben. Norvégos civilekbe rúgtak bele, nem akármilyen módon.

Nehéz időszakon van túl az egri Kárpátok Alapítvány. A szervezet ugyanis benne volt abban a Norvég Civil Támogatási Alapot (NCTA) kezelő konzorciumban, amely ellen a 2014-es választások után hadjáratot indított a magyar kormány, így egy időre még az alapítvány adószámának felfüggesztését is elrendelték, az eljárás és a bizonytalan helyzet miatt több költségvetési forrást érintő pályázaton el sem indultak.

Az alapítvány azonban túlélte a mizériát, számos programban érdekeltek, és új forrásokat is keresnek a működéshez. A nyár végén előkészítettek egy projektet, amellyel az uniós és hazai forrásból finanszírozott Társadalmi szerepvállalás erősítése a közösségek fejlesztésével című program forrásaira akartak pályázni – végül pályáztak is, de erről majd később. Mivel a projekt megvalósításának fő helyszíne Eger lett volna, a hevesi megyeszékhelytől kérniük kellett egy támogató nyilatkozatot, amely nélkül nem nyújthatták be a pályázati anyagukat. Az első ránézésre formalitásnak tűnő hozzájárulást az egri önkormányzat azonban megtagadta. Igen, egy aláírásról lett volna szó mindössze.

Ilyen, amikor Egerben lőnek

Fotó: MTI

 

Szignó nincs, de segíthetnek

Az EFOP-1.3.5-16 kódszámú felhívásra olyan egyházi és civil szervezetek pályázhatnak, amelyek a 18 és 25 millió forint közötti támogatást új kisközösségek létrehozására és fejlesztésére, illetve meglévő közösségek megerősítésére költhetik, és arra, hogy erősítsék a társadalmi, illetve közéleti szerepvállalást, továbbá az önkéntességet.

A támogatói nyilatkozatban azt kellett volna csupán igazolnia a városnak, hogy „a projekt illeszkedik a helyi esélyegyenlőségi programhoz”. Az aláírást megtagadó önkormányzat az alapítványnak küldött válaszban azzal az indoklással utasította el a szervezetet, hogy a város esélyegyenlőségi programjában civil és egyházi szervezetek, önkéntesek is részt vesznek, és a projekttervezetben megfogalmazott célok, egyebek közt a családok, az idősek „társadalmi, gazdasági aktivizálása, közéleti szerepvállalásuk erősítése, karitatív, önkéntes alapon végzett tevékenységek, a generációk közötti együttműködés Eger városában már megvalósult”. Majd megjegyezték, ha a Kárpátok Alapítvány akar, akkor pályázat benyújtása nélkül is csatlakozhat a helyi esélyegyenlőségi programhoz – ahhoz, ami már szerintük megvalósult.

„Eger 5 éves időtartamra vonatkozó esélyegyenlőségi programja – amely kialakítását és végrehajtását törvény írja elő – 2018-ban ér véget, a város képviselő-testülete tavaly vizsgálta meg, hogy addig mit sikerült megcsinálni a koncepcióból, és megállapították, hogy történtek előrelépések, de a továbbra is fennálló hiányosságok kezeléséhez szükség van az önkormányzat és a civil szervezetek közreműködésére” – nyilatkozta portálunknak a Kárpátok Alapítvány igazgatója. Bata Boglárka szerint azon a területen, amelyre vonatkozott volna a pályázatuk, még lenne bőven teendő, de szerinte erről nem is kellene vitatkozniuk az önkormányzattal, hiszen nem engedélyezni kellett a pályázatot, hanem nyilatkozni arról, hogy az összhangban van-e a város esélyegyenlőségi programjával, azaz nem ellentétes azzal, hanem kiegészíti azt.

Másoknak kiadták a támogatói nyilatkozatot

Megkerestük az önkormányzatot is, az írásban elküldött válaszukban azt közölték, hogy szerintük a pályázatok benyújtásánál nem volt feltétel az önkormányzattal való együttműködés, amiben igazuk van, de nem együttműködni kellett, hanem csak a támogató nyilatkozatot aláírni. Nekünk is jelezték, hogy ők úgy vélik: az alapítványi pályázatban megjelölt célokból már sok minden megvalósult és különben is, Egerben az önkéntesek toborzását az az Esélyek Háza koordinálja, amely tagja a „Család, Esélyteremtési és Önkéntes Házak országos hálózatának, amely 19 megyei és 1 fővárosi esélyteremtési irodából épül fel”. Majd azt is leírták: nincs tudomásuk arról, hogy a „Kárpátok Alapítvány az előző években folytatott-e hasonló tevékenységet”. Utóbbi megállapítás azért is érdekes, mert az alapítvány 2006 óta irányít önkéntességgel kapcsolatos gyakornoki programokat a városban, már többször is dolgoztak együtt az önkormányzattal, alapító tagjai voltak a helyi fiatalok érdekvédelmére létrehozott Egri Ifjúsági Kerekasztalnak is.

Az önkormányzat fenti okfejtését némiképp hiteltelenné teszi, hogy közben más civil szervezetek kérésére, amelyek ugyanerre a kiírásra nyújtottak be pályázatot, aláírták a támogatói nyilatkozatot. Ezzel kapcsolatban úgy tájékoztatták portálunkat, hogy a pályázni szándékozó szervezetek közül azokat részesítették előnyben, „akikkel az elmúlt időszakban, hasonló témában együttműködtünk”.

Tiltólistára kerültek?

Amikor arról kérdeztük a Kárpátok Alapítvány igazgatóját, hogy az önkormányzat azért zárkózhatott-e el az aláírásról, mert őket is meghurcolták a norvég alapos botrány után, Bata Boglárka úgy reagált: elfogadható indoklást nem kaptak, így nem tudnak másra gondolni, minthogy valamiféle tiltólistára kerültek Egerben. Hozzátette, hogy több szervezettől is hallottak olyanról, hogy az önkormányzat valamiért akadályozta a munkájukat. Ezt azért sem értik, mert korábban is igyekeztek kerülni a nyílt politikai állásfoglalást, és mindig szakmai alapon működtek közre minden programban.

A pályázatot végül beadták, de azt újra kellett írni, mivel más, észak-magyarországi települések szervezeteit igyekeztek bevonni, öt önkormányzattól kaptak támogató nyilatkozatot is – mesélte Bata Boglárka, aki kiemelte: ha esetleg nyernének, kevesebb pénzt fordíthatnak a tényleges megvalósításra, hiszen például az utazási költségeik sokkal magasabbak lesznek, mintha Egerben kaphattak volna erre lehetőséget. A Kárpátok Alapítvány igazgatója szerint az is nehézséget okoz, hogy nem tudják, a jövőben lesz-e lehetőségük egri projektekre akkor, amikor a pályázati kiírások a mostanihoz hasonló lehetőségeket adnak az önkormányzatnak ahhoz, hogy elgáncsolják a városvezetőknek nem tetsző szervezetek kezdeményezéseit.

Az egri önkormányzat mindeközben arról nem közölt információt, hogy valóban a norvégos ügy miatt állt el az alapítvány „támogatásától”. Azaz attól, hogy egy szignót valaki odakanyarítson egy papírra…

Orbánnak nem tetszettek a civilek

A Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) pénzeinek szétosztása miatt kialakult botrányt a magyar kormány robbantotta ki még 2014 áprilisában, amikor Lázár János azzal állt elő: úgy vélik, a Norvég Alap forrásaiból ellenzéki pártokhoz kötődő civilek juttatnak a kormányt támadó civileknek pénzeket. Lázár a norvég kormány EU-s ügyekért felelős miniszterének írt levelében gyakorlatilag megvádolta Norvégiát, hogy a szerinte LMP-közeli Ökotárs Alapítványon keresztül osztják az NCTA-támogatásokat Magyarországon. A bújtatott pártfinanszírozás vádja hamar megdőlt, az Ökotárs tisztázta magát, de a kormány hosszú időn át vegzálta az elosztásban szerepet játszó és az azokhoz köthető civil szervezeteket. A Miniszterelnökség a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (Kehi) is megbízta, hogy világítsa át a Norvég Alap kiosztott pénzeit, majd nyomozások és vizsgálatok indultak a programot vezető alapítványok és több támogatott szervezet ellen. A Kehi a 2014-ben indult vizsgálata során több mint 60 civil szervezetet ellenőrzött, több alapítvány adószámát egy időre fel is függesztették, a rendőrség is nyomozott. Végül egy szervezetet sem marasztaltak el.

A magyar állam tevékenysége miatt az alapok többségét biztosító Norvégia berágott, be is fagyasztották a kifizetések jelentős részét, végül a két fél megegyezett, tavaly év végén a kormány megígérte: garanciát vállalnak arra, hogy nem vegzálják tovább a norvég pénzekből támogatott civileket, viszont a jövőben az Ökotárs Alapítványnak ne lehessen köze a támogatások odaítéléséhez és kihelyezéséhez. Ez a kifizetések felfüggesztése után részben meghátrálás is volt a norvégok részéről, mert az alap elosztását eddig pályázaton kiválasztott alapítványokra bízták, a magyar kormánynak ebbe nem volt érdemi beleszólási lehetősége.

Nemrég derült ki – miután a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) beperelte a Kehit –, hogy Lázár Jánosékat a miniszterelnök utasította a „soron kívüli kormányzati ellenőrzés” elindítására. A TASZ 2014-ben indított pert azért, hogy kiderüljön, ki volt az akció elrendelője. A bíróság tavaly úgy határozott, hogy ki kell adni az információt, de ez csak most történt meg.

Az Energiaklub október 13-án egy újabb ellenőrzést kapott norvég ügyben: az adóhatóság bejelentés nélküli házkutatást tartott náluk úgy, hogy nem közölték velük, mi az eljárás oka és célja. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Bűnügyi Igazgatóságának munkatársai elvitték az Energiaklub egyik gigaprojektjének szerződéseit, számláit és nagyon sok levelet.