Egy márciusi cikkünkben foglalkoztunk a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásáért életre hívott Arany János Program lehetséges működési anomáliáival. A helyszín Salgótarján, valamint a városban található Lorántffy Zsuzsanna Kollégium volt, ahol forrásaink szerint több érdekesség is történt: ezek között felmerült a gyermekek létszáma körüli manipuláció éppúgy, mint az érdekes körülmények közt eltűnt laptop vagy konyhai felszerelés. (Ezekről bővebben a cikk végén található Azok a furcsa esetek című keretes írásunkban olvashat.)
|
Akkori cikkünkben megírtuk: Oláh Sándor roma koordinátor többször kérte a kollégiumigazgatótól a „csoportlétszámot, de nem kapta meg. Bár a programban részt vevő gyerekek mintegy 80 százaléka roma, Oláh Sándor roma koordinátori státuszát időközben megszüntették”.
Váratlan áthelyezés
A salgótarjáni Arany János Program gazdája, a Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, valamint a Lorántffy Zsuzsanna Kollégium vezetése még korábbi cikkünk megjelenése előtt, azonnali hatállyal áthelyezte két karbantartóját. Oláh Sándor a magyarnarancs.hu-nak úgy nyilatkozott: neki és társának tulajdonítják, hogy feltárták a sajtónak a szóban forgó ügyeket, emiatt kellett elmenniük a kollégiumból egy másik, városi szakközépiskolába. A férfi elmondása szerint az áthelyezést nem indokolták. „A munkánkkal kapcsolatban kifogás soha nem merült fel, sőt előfordult, hogy saját szerszámainkat is behoztuk a kollégiumi munkák elvégzésére, és több alkalommal is dolgoztunk hétvégén úgy, hogy azért túlórát sem tudtak fizetni. Mindkettőnknek határozott idejű szerződése van az intézménnyel 2013. július 31-ig. Várható, hogy az újságcikknek köszönhetően a szerződésünk nem lesz meghosszabbítva. Én egyébként az újságban leírtakkal kapcsolatos ügyekről még roma koordinátorként 2012 decemberében személyesen tájékoztattam az akkori fenntartó MIK vezetőjét, és az akkor újonnan kinevezett tankerület-vezetőt is. Igaz, nem is hosszabbították meg az Arany János kollégiumi programban a roma koordinátori szerződésemet” – nyilatkozta megkeresésünkre Oláh Sándor.
A hirtelen áthelyezés miatt kerestük az illetékes intézményt is, de múlt heti többszöri – telefonos, illetve elektronikus – megkeresésünkre egyelőre nem reagáltak.
Ugyanakkor cikkünk megjelenése után – a lapunk birtokába került dokumentum szerint – egy kollégiumban dolgozó nevelő feljelentést tett az ügyben. Írásunkkal összhangban lévő állítása szerint a gyermekek „elszámolása” körül valóban kétség merülhet fel.
Mélységi tájékoztatás hiányában
Az állítólagos visszaélésekről érdeklődtünk Nógrád megye jelenleg legbefolyásosabb politikusánál is. Becsó Zsolt fideszes országgyűlési képviselő, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnöke arról tájékoztatta lapunkat, hogy amíg a megyei önkormányzat látta el a fenntartói feladatokat, értelemszerűen hivatalból is megpróbálta követni az intézményi történéseket. A feladatok újradefiniálása óta ez már nem tekinthető feladatának. (A 2000-ben indított programot idén február végéig a kormányhivatalhoz tartozó Megyei Intézményfenntartó Központ – MIK – koordinálta, cikkünk megjelenésekor viszont már a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ – Klik – lett az új fenntartó – a szerk.) Becsó Zsoltnál arról is érdeklődtünk, kapott-e a panaszokkal kapcsolatban bármilyen információt Révai Endre kollégiumi igazgatótól. „Révai úr régi ismerősöm, ráadásul egy kistelepülés polgármestere. Időnként fel szokott keresni, hogy munkáját és a települését érintő kérdésekről, örömökről, gondokról, támogatásra érdemes felvetésekről tájékoztasson. Ezúttal is így tett. (…) Mélységi tájékoztatásra az időkorlátok miatt lehetőség nem volt" – írta válaszában az országgyűlési képviselő, aki javasolta, forduljunk bizalommal az intézményfenntartást ellátó központhoz.
Megkérdeztük Zsolnai Bélát, korábban a Nógrád Megyei Intézményfenntartó Központ főosztályvezetőjét, a Klik megalakulása óta a Salgótarjáni Tankerület szakképzési osztályvezetőjét is, történt-e a korábbi feljelentést és az újságcikk megjelenését követően belső ellenőrzés a salgótarjáni Arany János Programmal kapcsolatban. Az osztályvezető szerint „a fenntartói ellenőrzés elrendelésének jogszabályokban rögzített előírásai vannak, amelyeket nekünk be kell tartanunk. (…) Amennyiben a tapasztalataink is alá fogják támasztani azokat az állításokat, amelyekkel ön találkozott, abban az esetben természetesen haladéktalanul meg fogjuk tenni a szükséges intézkedéseket”.
Értesüléseink szerint az említett intézményben azóta sem indult vizsgálat.
Azok a furcsa esetek „A kollégiumban makacsul tartja magát az a képzet, hogy kevesebb adag ételt rendel a kollégium az étkeztető cégnél, mint amennyire a fenntartótól ellátmányt kap. Előkerül néhány fotó a kollégium januárban kiürített konyhájáról, amelyben korábban hőkeverős sütők, mosogatók, üstök, pultok sorakoztak; ezek a kollégium tulajdonában voltak. Sokan értetlenkednek, hová került a felszerelés, de csak annyi biztos, hogy az ételt most a szomszéd iskola konyhájában melegítik, s beszámolnak egyéb furcsaságokról is: állítólag szereltek be már kamerát egy nevelői szobába, és a raktárból nemrég értékes számítógépek, laptopok tűntek el. Betörésnek nincs nyoma. Az ügyben az igazgató feljelentést tett.” És mindez még nem minden. Az általunk megszerzett információkból úgy tűnt: nem stimmel minden a programban szereplő gyermekek létszámával sem. „Az államtitkárságon lekért adatok szerint tavaly októberben 136, idén januárban 115 fő vett részt az Arany János Programban. Ebben a két hónapban számolták össze idősebb diákok, hány diáktársuk él életvitelszerűen a kollégiumban. (A bentlakás és a programokban való részvétel a feltétele annak, hogy a diákok napi háromszori étkezést, utazási bérletet és megfelelő tanulmányi átlag esetén ösztöndíjat kapjanak, valamint hogy havonta háromszor részt vehessenek csoportvacsorán, a bel- és külföldi kirándulásokon.) A diákok számítása szerint tavaly októberben 90, idén januárban 80 körüli fő lakott életvitelszerűen a kollégiumban. A fluktuáció miatt egészen pontos adatközlésre senki nem vállalkozik. A fenntartónak leadott, hivatalos és a valóságos gyereklétszám között tehát 30-40 fős eltérés van. A hónap elején megrendelt, de fel nem használt ebédjegyek árából a kollégium az előírás szerint tartalékalapot képez, és visszautalja a fenntartónak, valamint így tesz a fel nem használt bérletek árával is – de forrásaink állítják, hogy nem ez történik. Szerintük olyan diákok is szerepelnek a névsorban, akik „havonta egyszer bejönnek, és csak aláírják a nevüket”, de nem vesznek részt az oktató-, fejlesztőprogramokban, és nem étkeznek rendszeresen a kollégiumban. A „létszámgyártás”, mondják, azért szükséges, hogy – papíron legalábbis – meglegyen a csoportonként előírt húsz fő. Ennyi gyerek szükséges ahhoz, hogy a hét főállású nevelőt alkalmazásban tartsák.” |