Nem keltett különösebb izgalmat a somogyi megyeszékhelyen a Népszava nemrég megjelent cikke, amely állítólagos újabb, a volt Kaposvári Egyetemet érintő átszervezésekről számol be. Az egyetemi polgárok körében már tavasz, a gödöllői gólem létrehozása óta forog ez a verzió, amelyet leginkább Szita Károly próbálkozásának tekintenek, a helyi fideszesek menekülésének a csúnya politikai kudarcból.
A Népszava szerint tárgyalások folynak a református egyház, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint a kaposvári városháza között a volt Kaposvári Egyetem egyes karainak (a pedagógiai, a művészeti és a gazdaságtudományi karról van szó, de az agrárról nem) az egyház kebelén belüli újra-önállósításáról, már amennyire ez önállóságot jelentene.
Egyetemi körökben többen úgy vélik, a református egyház érdeklődéséről szóló hírt, amely eddig sem számított titoknak, egyenesen a kaposvári polgármester sugalmazására szellőztették meg, így próbálván az ügy mögé valamiféle össznépi frontot kovácsolni. Egyszersmind kimozdítani a tavasszal, a Szent István Egyetembe (SZIE) történő beolvasztás hírére megindult, aztán kissé megfeneklett próbálkozást a holtpontról.
| ||
A hír közreadása partizánakció volt?
A Népszavának a református egyház és az illetékes Innovációs és Technológiai Minisztérium kérdésre hangsúlyozta: nincs döntés az ügyben. Ezért is gondolják sokan, a hír közreadása partizánakció volt Szita Károly részéről, hiszen a néhány hónapos kormány-, illetve parlamenti döntést felülírni kívánó újabb átszervezés kézi vezérlésű kormányközeli médiumban meg sem jelenhetett volna a nevetségessé válás veszélye nélkül. A terület, a „fősőoktatás” átalakításán ügyködő illetékesei, így Bódis József államtitkár többször kijelentették, hogy a Szent István Egyetembe történő beolvasztás nem befolyásolja a nem agrárfókuszú képzési területek működését, így nyilván semmi oka, hogy ezek a karok kiváljanak.
Információink szerint a kaposvári polgármester és az egyik dunántúli református egyházkerület akkor még püspökvárományosa, Balog Zoltán egykori miniszter között valóban folytak erről kötetlen beszélgetések, hisz’ mindkettőjüknek eminens érdeke lenne a Kaposvári Egyetem „visszaszerzésének” politikai sikere. (Időközben Balogot püspökké választották.)
Gyuricza Csaba, a SZIE rektora viszont – nyilván a Népszava-cikk válaszreakciójaként – nemrég látványosan végighaknizta a teljes kaposvári Fidesz-közeli médiaportfóliót. Interjút adott a Kaposvár Most nevű hírportálnak, a KESMA-alárendelt Somogyi Hírlapnak és az önkormányzati televíziónak, a Kapos TV-nek.
Gödöllői hadmozdulatok
Először a Kaposvár Mostnak nyilatkozott, kerülve az állásfoglalást. A nem agrárkarok esetleges kiválásáról azt mondta, ez soha nem az egyetem, mindig a fenntartó döntése, ugyanakkor hangsúlyozta azt is, kiváló lehetőségek rejlenek az agrárképzésnek a pedagógiai és a gazdaságtudományi karral való együttműködésében. A Somogyi Hírlapnak már határozottabban fogalmazott: az egyetem vezetése azt szeretné, ha a három kar a SZIE kötelékében maradna.
| ||
A diplomatikus, de a dezintegrációt határozottan cáfoló megfogalmazások mögött információink szerint az rejlik, hogy Csányi Sándor, a SZIE január 1-jétől regnáló kuratóriumának elnöke egyáltalán nem lelkesedik azért, hogy a frissen annektált egykori Kaposvári Egyetemet három karral, a pedagógiai, a gazdasági és a Vidnyánszky Attilával súlyosbított művészeti karral elszakítsák tőlük. Rendkívül kínos volna a felsőoktatás átalakításának tervszerűségét illetően.
A látszat az ötletelés lenne
Egy vidéki egyetemet először beolvasztanak egy giga-agrármonstrumba a versenyképesség erősítésének jelszavával, majd néhány hónap múlva három kar ismét önállósul? Ez azt a látszatot keltené, hogy a magyar felsőoktatás átalakítása nem egyéb ötletelésnél, kisstílű, politikai alapú marakodásnál.
Tegyük hozzá: ha ezt egyáltalán valaki komolyan gondolja, a megvalósítással igencsak sietnie kell, ugyanis a SZIE fenntartói jogait januártól már nem az állam, hanem a Csányi Sándor vezette kuratórium gyakorolja.
Ezenkívül szinte megoldhatatlan feladat az újra-önállósodás terve infrastrukturális szempontból is. A volt Kaposvári Egyetemnek csupán a művészeti kara működik viszonylag önálló, elkülönült épületben a belvárosban, a többi – az érintett pedagógiai és gazdaságtudományi – az agárkarral együtt a városon kívüli campuson.
Sokmilliárdos terv
A terv tehát sokmilliárdos újabb beruházásokkal, belvárosi ingatlanvásárlásokkal, építkezéssel lenne megoldható – ez nyilván Kaposvár városának kedvezne –, miközben a városon kívüli campus, amelyet az elmúlt két évtizedben tízmilliárdos nagyságrendben fejlesztettek, szellemvárossá válna.
Az egyetemi dolgozók többsége afféle „csöbörből vödörbe” jellegű helyzetként éli meg a gyéren szállongó hírekből követhető helyzetet, miután a kaposvári campus megígért önállóságának épp az ellenkezője látszik egyelőre: minden Gödöllőn dől el, mindenben a gödöllőiek az elsők.
| ||
Nyilván ezzel van összefüggésben az az állandósult félelem is, amelyet egy újabb, nagy létszámú leépítésről szóló szóbeszéd gerjesztett: 2017 elején közel száz dolgozójától vált meg az intézmény.
Ez nyilván nem jelentene gondot akkor, ha a városban nem egy, hanem két felsőoktatási intézmény működne (valójában három, mert a pécsi egyetem egészségügyi főiskolai kara is tart fenn itt képzést), így érthetően egzisztenciális megfontolások is táplálják az „új”, református kaposvári egyetem alapításához fűzött reményeket.
(Címlapképünkön a Kaposvári Egyetem bejárata, a felvétel forrása: Kaposvári Egyetem/Facebook.com.)
