Négy évtizeddel ezelőtt, 1979. december 3-án történt a sok áldozatot követelő közlekedési tragédia a Békés megyei Lökösháza és Elek között. Az idő hideg, ködös volt, de nem havazott. Egy menetrend szerinti busz és egy vonat összeütközött. Az Ikarus 66-os típusú autóbusz vezetője figyelmen kívül hagyta a fénysorompó tilos jelzését, és a sínekre hajtott.
Tizenegyen haltak meg; heten a helyszínen, négyen a kórházba szállítás után. A sérültek száma elérte a 30-at. A korabeli beszámolók alapján, amelyek forrása a helyi és az országos pártsajtó két zászlóshajója, a Békés Megyei Népújság és a Népszabadság, az eset úgy rekonstruálható, hogy a Lökösházáról Elekre tartó Ikarus 66-os típusú, menetrendszerű Volán-autóbusz vezetője, a battonyai Ármán János a vasúti kereszteződésben nem vette figyelembe a tilos jelzést, a sínekre hajtott, és a Kétegyháza felől érkező 632-es számú motorvonat 55-60 kilométeres sebességgel belerohant az autóbusz hátsó részébe.
| ||
„Úgy érzem baj lesz, jön a vonat…”
A látási viszonyokat még a délelőttre sem feloszló köd is nehezítette. A korabeli beszámolókból és visszaemlékezésekből leszűrve kijelenthető: valamivel 9 óra után már nem volt sűrű köd. (Ugyanakkor a kérdéses napon a Ferihegyi repülőtér nem fogadott és indított gépeket – derül ki a Népszabadság egy másik tudósításából. Ez azt jelzi, hogy ezen a végzetes napon, 1979. december 3-án az egész országra kiterjedő köd volt.)
Az autóbuszon – a korabeli újságok szóhasználata szerint „mintegy” – negyvenen utaztak. Közülük Dancsó Julianna 19 éves battonyai, Halász György 45 éves lökösházi, Horváth István 21 éves kisdombegyházi, ifj. Kelemen Lajosné 24 éves lökösházi, id. Kelemen Lajosné 48 éves lökösházi, Kontimér Jánosné 21 éves lökösházi és Sustik Ferenc 34 éves dobegyházi lakosok a helyszínen, míg Fodor Béla 21 éves kevermesi, Horváth István 21 éves lökösházi, Kotroczó Béláné 77 éves lökösházi és Susán Antal 53 éves kevermesi lakosok a kórházba szállítás után haltak meg.
A helyszínelők megállapításai szerint az enyhén jobbra ívelő kanyarban haladt a busz Elek felé, miközben az utasok közül többen látták a közeledő vonatot és azt, hogy pirosan villog a vasúti jelzőberendezés. Több utas véleménye szerint a kanyarban a szokottnál gyorsabban haladt az autóbusz. A Békés Megyei Népújság beszámolója szerint az egyik utas meg is jegyezte a vele szembe ülőnek: „Úgy érzem baj lesz, jön a vonat, és mi túl gyorsan megyünk.”
A fénysorompó jól működött
Ezt követően már mindenki csak egy hatalmas csattanásra emlékszik. Az autóbusz hátsó része az ütközéstől szinte a felismerhetetlenségig összeroncsolódott, a négy szerelvényből álló vonat mozdonya és első kocsija kisiklott.
| ||
Ökrös Sándor, a vonat vezetője a meghallgatásán elmondta: bekapcsolt lámpákkal közeledett, többször hangjelzést is adott, de minderre nem reagált a vasúti átjáróhoz közeledő busz. Az autóbusz vezetője – akit a történtek után őrizetbe vettek, majd előzetes letartóztatásba helyeztek – azt vallotta, hogy a fénysorompó fehér jelzést mutatott, ezért a sínekre hajtott. A vonatot csak akkor vette észre, amikor az hangjelzést adott. Ekkor már a síneken volt, próbált gázt adni, de nem sikerült elkerülni az ütközést. A helyszínre elsőként a határőrség mentőkocsija érkezett ki, majd Gyuláról a rohammentők. A későbbi szakértői vizsgálat megállapította, hogy a fénysorompó jól működött, és a tragédia időpontjában tilos jelzést mutatott.
Az Állami Biztosító 10-10 ezer forint gyorssegélyt utalt ki az áldozatok hozzátartozóinak, a 8. Számú Volán Vállalat pedig a temetés költségeit vállalta. Érdekes megjegyzést tett Vándor Pál, a 8. Számú Volán Vállalat igazgatója: szerinte nem is lett volna szabad találkoznia a busznak és a vonatnak az átjáróban, mert azon a busznak 8 óra 51 perckor, míg a személyvonatnak 9 óra 3 perckor kellett volna áthaladni. Azaz a busz és a vonat is késében volt.
Rövid hír, eldugva
„Súlyos közlekedési baleset Békés megyében” címmel az egyik eldugott hátsó oldalon jelent meg egy nagyon rövid, csak a szikár tényekre támaszkodó MTI-tudósítás a Népszabadságban a tragédia utáni napon, 1979. december 4-én. A Békés Megyei Népújság a 3. oldal legalján, a Népszabadságban közölteknél is rövidebb beszámolót jelentett meg a Lökösháza melletti súlyos balesetről.
| ||
Ez a Népszabadságban közölt MTI-tudósítás rövidített változata volt, forrás megjelölése nélkül. Vagyis az nem járt, nem járhatott a baleset helyszínén. Mind a Békés Megyei Népújság, mind a Népszabadság közli a buszsofőr nevét, akit Ármán Jánosnak hívtak. Másnap, 1979. december 5-én a Népszabadság már megyei tudósítója tollából közölt az előzőnél valamivel hosszabb beszámolót a busz és a személyvonat karamboljáról, felsorolva a 11 áldozat nevét is.
A Népújság ennél kevesebbet tett. Megjelentette a Volán 8. Számú Vállalat vezetésének részvétnyilvánítását. Három nappal a súlyos tömegszerencsétlenség után, 1979. december 6-án A fénysorompó vörösen villogott… címmel riporthoz hasonlító hosszabb írással jelentkezik a megyei lap, amely a rendőrségi és szakértői véleményeket összegezve viszonylag részletesen beszámol a történtekről. Egy a helyszínen készült, nagyon rossz minőségű fotó illusztrálja a cikket. Ez a hosszabb beszámoló névtelenül jelent meg: sem a cikket, sem a fényképfelvételt nem jegyezte senki.
A Népszabadság 1979. december 9-én, hat nappal a történtek után arról ad hírt, hogy valamennyi sérült túl van az életveszélyen, és már csak hat embert ápolnak a Gyulai Megyei Kórházban.
Más, fontosabb események
A negyven évvel ezelőtti tájékoztatáspolitika a maitól merőben eltérő lehetőséget biztosított a párttulajdonú sajtónak. A Békés Megyei Népújság említett első, nagyon rövid híradása 1979. december 4-én jelent meg alig észrevehető helyen. Azon a napon a címoldalon ezek a „fontos” események és információk jelentek meg: „Ifjúsági küldöttség utazott Berlinbe”; „Bővült az élelmiszeripari termelés”; „Megnyílt Orosházán a Darvas József Irodalmi Emlékház”; „Ülésezett a Magyarok Világszövetsége elnöksége.”
| ||
Minden idők legsúlyosabb Békés megyei közlekedési balesete, a lökösházi tragédianem került a címoldalra.
A tragédia negyvenéves évfordulóján a lökösházi önkormányzat emlékművet avatott az áldozatok emlékére.
