Újabb baloldali személyiség szobra tűnt el - igaz, Erdei Ferenc múltján akad jó pár folt

Kis-Magyarország

Ahogy elhatározta a makói képviselő-testület, hogy eltávolíttatja Erdei Ferenc köztéri szobrát, délután már ment a teherautó a mészkőportréért.

Az Erdei Ferenc tér neve Aradi tér lesz, az ott álló Erdei-szobrot, valamint a közterületen látható emléktáblákat, feliratokat (a szülőházon lévő tábla kivételével) a helyi múzeumba viszik – így döntött november 27-én a makói önkormányzat képviselő-testülete. A határozat indoklása a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalására hivatkozva kijelenti: Erdei aktora volt a huszadik századi önkényuralmi rendszernek, a szocialista pártállamnak, emiatt nem javasolt közterületet elnevezni róla.

A megyei kormányhivatal is törvényességi felhívást küldött a makói önkormányzathoz november végéig adva határidőt arra, döntsön a névváltoztatásról. A képviselőtestület ülésén Mágori András fideszes önkormányzati képviselő emlékeztetett arra, Erdei tényleg Makó szülötte, pályája magasra ívelt, volt is itt kultusza, de mégis ő volt a földművelésügyi miniszter a padláslesöpréskor, amikor a parasztemberektől mindent elvettek.

Az ellenzéki Mucsi Tamás úgy gondolta, ha már eltávolítják Erdei szobrát, létesüljön szoborpark, ahol Ságvári Endre is helyet kaphatna. Szerinte nem illik kisöpörni Erdei emlékét a szülővárosából, akkor, amikor „egyesek” Horthy Miklóst magasztalják. Lázár Jánosra utalt, aki Makónak is országgyűlési képviselője, és nemrég videót tett közzé arról, ahogy lerója tiszteletét Horthy Miklós sírjánál.

A teherautó azonnal érkezett

A döntés után a teherautó meg is érkezett az Erdei Ferenc térre a szoborért, amelynek Erdeihez hasonlóan mozgalmas a pályafutása.

Rákosi Mátyás beszédet mond 1954-ben. Sötét szemüvegben Gerő Ernő, mellette Erdei Ferenc

Rákosi Mátyás beszédet mond 1954-ben. Sötét szemüvegben Gerő Ernő, mellette Erdei Ferenc

Fotó: Fortepan/Magyar Rendőr

1987-ben faragta Rajki László szobrászművész. Eredetileg a Hazafias Népfront üdülőjének parkjában avatták fel, de átvitték a népfront budapesti székházába, majd a szülőváros múzeumába. 1996-ban állították föl a téren. Az akkori MSZP-s polgármester, Buzás Péter tisztelte a szociológus tudományos munkásságát - ezzel indokolta a szobor kiállítását. (Buzást 2014-ben a fideszes Farkas Éva Erzsébet váltotta a polgármesteri székben, azóta van napirenden Erdei-ügy.)

A helyi hírsite, az Mcsipos.hu szerint az ülésen az ellenzéki Mucsi Tamás Tóth Ferencet is megemlítette, aki most „forog a sírjában”. A 2018 augusztusában, 90 éves korában elhunyt helytörténész, Makó díszpolgára valóban ápolta Erdei emlékét, hagyatékát. A nyugalmazott múzeumigazgatót jobb- és baloldaliak egyaránt tisztelték.

Mágori András  a Narancs.hu-nak azt mondta, azért döntöttek most így, mert kaptak egy felszólítást, igaz, gyorsan hozzátette: a testület nem akar a kormányhivatal határozata mögé bújni, vállalja álláspontját.

Izgalmas és ellentmondásos személyiség

„Nem vitatom el azt a jogát senkinek, hogy megemlékezzen bárkiről, de nem tartottam helyesnek, hogy a rendszerváltás után 30 évvel még mindig közterület viselte egy rákosista miniszter nevét” – érvelt Mágori.

Tegyük hozzá, Erdei életútjának értékelésével azok is gondban vannak, akik megemlékeznek róla. A néhai Tóth Ferenc úgy fogalmazott Erdeivel kapcsolatban, hogy „Ferenc széles úton járt”. Egy hónapja hunyt el Huszár Tibor Széchenyi-díjas szociológus, aki 2012-ben könyvet írt Erdei Ferencről. A szegedi könyvbemutatón akkor a szerző arról beszélt, Erdei a XX. század egyik legizgalmasabb politikusa volt, de ellentmondásos személyiség.

Középen Erdei, bal oldalt Bibó István

Középen Erdei, bal oldalt Bibó István

Fotó: wikipedia.org

Az említett könyvbemutatón jelen volt Závada Pál író is, aki A fényképész utókora című 2004-es regényében, Dohányos László személyében Erdei történetét írja meg. Závada szerint Erdei élete legvégén az élére állt a háztáji-mozgalomnak, amely lehetővé tette a tsz-parasztság felemelkedését.

2017-ben egy Makón terjesztett, névtelen röplap fölsorolta mindazt, amit Erdei számlájára írnak, de az ügyről a városi televízió riportot is forgatott hangsúlyozva, csak közvélemény-kutatással lehetne kideríteni, mennyire zavarja a helyieket a szobor. A röplap, amelyet Makón terjesztettek Erdeiről, olyasmiket tartalmazott, hogy a szociológus pucolta Rákosi cipőjét.

(Nyitókép: Erdei Ferenc 1965. október 23-án fogadja az egyetemisták küldöttségét. Fotó: Fortepan/Franz Frink.)

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.