Újabb baloldali személyiség szobra tűnt el - igaz, Erdei Ferenc múltján akad jó pár folt

Kis-Magyarország

Ahogy elhatározta a makói képviselő-testület, hogy eltávolíttatja Erdei Ferenc köztéri szobrát, délután már ment a teherautó a mészkőportréért.

Az Erdei Ferenc tér neve Aradi tér lesz, az ott álló Erdei-szobrot, valamint a közterületen látható emléktáblákat, feliratokat (a szülőházon lévő tábla kivételével) a helyi múzeumba viszik – így döntött november 27-én a makói önkormányzat képviselő-testülete. A határozat indoklása a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalására hivatkozva kijelenti: Erdei aktora volt a huszadik századi önkényuralmi rendszernek, a szocialista pártállamnak, emiatt nem javasolt közterületet elnevezni róla.

A megyei kormányhivatal is törvényességi felhívást küldött a makói önkormányzathoz november végéig adva határidőt arra, döntsön a névváltoztatásról. A képviselőtestület ülésén Mágori András fideszes önkormányzati képviselő emlékeztetett arra, Erdei tényleg Makó szülötte, pályája magasra ívelt, volt is itt kultusza, de mégis ő volt a földművelésügyi miniszter a padláslesöpréskor, amikor a parasztemberektől mindent elvettek.

Az ellenzéki Mucsi Tamás úgy gondolta, ha már eltávolítják Erdei szobrát, létesüljön szoborpark, ahol Ságvári Endre is helyet kaphatna. Szerinte nem illik kisöpörni Erdei emlékét a szülővárosából, akkor, amikor „egyesek” Horthy Miklóst magasztalják. Lázár Jánosra utalt, aki Makónak is országgyűlési képviselője, és nemrég videót tett közzé arról, ahogy lerója tiszteletét Horthy Miklós sírjánál.

A teherautó azonnal érkezett

A döntés után a teherautó meg is érkezett az Erdei Ferenc térre a szoborért, amelynek Erdeihez hasonlóan mozgalmas a pályafutása.

Rákosi Mátyás beszédet mond 1954-ben. Sötét szemüvegben Gerő Ernő, mellette Erdei Ferenc

Rákosi Mátyás beszédet mond 1954-ben. Sötét szemüvegben Gerő Ernő, mellette Erdei Ferenc

Fotó: Fortepan/Magyar Rendőr

1987-ben faragta Rajki László szobrászművész. Eredetileg a Hazafias Népfront üdülőjének parkjában avatták fel, de átvitték a népfront budapesti székházába, majd a szülőváros múzeumába. 1996-ban állították föl a téren. Az akkori MSZP-s polgármester, Buzás Péter tisztelte a szociológus tudományos munkásságát - ezzel indokolta a szobor kiállítását. (Buzást 2014-ben a fideszes Farkas Éva Erzsébet váltotta a polgármesteri székben, azóta van napirenden Erdei-ügy.)

A helyi hírsite, az Mcsipos.hu szerint az ülésen az ellenzéki Mucsi Tamás Tóth Ferencet is megemlítette, aki most „forog a sírjában”. A 2018 augusztusában, 90 éves korában elhunyt helytörténész, Makó díszpolgára valóban ápolta Erdei emlékét, hagyatékát. A nyugalmazott múzeumigazgatót jobb- és baloldaliak egyaránt tisztelték.

Mágori András  a Narancs.hu-nak azt mondta, azért döntöttek most így, mert kaptak egy felszólítást, igaz, gyorsan hozzátette: a testület nem akar a kormányhivatal határozata mögé bújni, vállalja álláspontját.

Izgalmas és ellentmondásos személyiség

„Nem vitatom el azt a jogát senkinek, hogy megemlékezzen bárkiről, de nem tartottam helyesnek, hogy a rendszerváltás után 30 évvel még mindig közterület viselte egy rákosista miniszter nevét” – érvelt Mágori.

Tegyük hozzá, Erdei életútjának értékelésével azok is gondban vannak, akik megemlékeznek róla. A néhai Tóth Ferenc úgy fogalmazott Erdeivel kapcsolatban, hogy „Ferenc széles úton járt”. Egy hónapja hunyt el Huszár Tibor Széchenyi-díjas szociológus, aki 2012-ben könyvet írt Erdei Ferencről. A szegedi könyvbemutatón akkor a szerző arról beszélt, Erdei a XX. század egyik legizgalmasabb politikusa volt, de ellentmondásos személyiség.

Középen Erdei, bal oldalt Bibó István

Középen Erdei, bal oldalt Bibó István

Fotó: wikipedia.org

Az említett könyvbemutatón jelen volt Závada Pál író is, aki A fényképész utókora című 2004-es regényében, Dohányos László személyében Erdei történetét írja meg. Závada szerint Erdei élete legvégén az élére állt a háztáji-mozgalomnak, amely lehetővé tette a tsz-parasztság felemelkedését.

2017-ben egy Makón terjesztett, névtelen röplap fölsorolta mindazt, amit Erdei számlájára írnak, de az ügyről a városi televízió riportot is forgatott hangsúlyozva, csak közvélemény-kutatással lehetne kideríteni, mennyire zavarja a helyieket a szobor. A röplap, amelyet Makón terjesztettek Erdeiről, olyasmiket tartalmazott, hogy a szociológus pucolta Rákosi cipőjét.

(Nyitókép: Erdei Ferenc 1965. október 23-án fogadja az egyetemisták küldöttségét. Fotó: Fortepan/Franz Frink.)

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.