Újabb baloldali személyiség szobra tűnt el - igaz, Erdei Ferenc múltján akad jó pár folt

Kis-Magyarország

Ahogy elhatározta a makói képviselő-testület, hogy eltávolíttatja Erdei Ferenc köztéri szobrát, délután már ment a teherautó a mészkőportréért.

Az Erdei Ferenc tér neve Aradi tér lesz, az ott álló Erdei-szobrot, valamint a közterületen látható emléktáblákat, feliratokat (a szülőházon lévő tábla kivételével) a helyi múzeumba viszik – így döntött november 27-én a makói önkormányzat képviselő-testülete. A határozat indoklása a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalására hivatkozva kijelenti: Erdei aktora volt a huszadik századi önkényuralmi rendszernek, a szocialista pártállamnak, emiatt nem javasolt közterületet elnevezni róla.

A megyei kormányhivatal is törvényességi felhívást küldött a makói önkormányzathoz november végéig adva határidőt arra, döntsön a névváltoztatásról. A képviselőtestület ülésén Mágori András fideszes önkormányzati képviselő emlékeztetett arra, Erdei tényleg Makó szülötte, pályája magasra ívelt, volt is itt kultusza, de mégis ő volt a földművelésügyi miniszter a padláslesöpréskor, amikor a parasztemberektől mindent elvettek.

Az ellenzéki Mucsi Tamás úgy gondolta, ha már eltávolítják Erdei szobrát, létesüljön szoborpark, ahol Ságvári Endre is helyet kaphatna. Szerinte nem illik kisöpörni Erdei emlékét a szülővárosából, akkor, amikor „egyesek” Horthy Miklóst magasztalják. Lázár Jánosra utalt, aki Makónak is országgyűlési képviselője, és nemrég videót tett közzé arról, ahogy lerója tiszteletét Horthy Miklós sírjánál.

A teherautó azonnal érkezett

A döntés után a teherautó meg is érkezett az Erdei Ferenc térre a szoborért, amelynek Erdeihez hasonlóan mozgalmas a pályafutása.

Rákosi Mátyás beszédet mond 1954-ben. Sötét szemüvegben Gerő Ernő, mellette Erdei Ferenc

Rákosi Mátyás beszédet mond 1954-ben. Sötét szemüvegben Gerő Ernő, mellette Erdei Ferenc

Fotó: Fortepan/Magyar Rendőr

1987-ben faragta Rajki László szobrászművész. Eredetileg a Hazafias Népfront üdülőjének parkjában avatták fel, de átvitték a népfront budapesti székházába, majd a szülőváros múzeumába. 1996-ban állították föl a téren. Az akkori MSZP-s polgármester, Buzás Péter tisztelte a szociológus tudományos munkásságát - ezzel indokolta a szobor kiállítását. (Buzást 2014-ben a fideszes Farkas Éva Erzsébet váltotta a polgármesteri székben, azóta van napirenden Erdei-ügy.)

A helyi hírsite, az Mcsipos.hu szerint az ülésen az ellenzéki Mucsi Tamás Tóth Ferencet is megemlítette, aki most „forog a sírjában”. A 2018 augusztusában, 90 éves korában elhunyt helytörténész, Makó díszpolgára valóban ápolta Erdei emlékét, hagyatékát. A nyugalmazott múzeumigazgatót jobb- és baloldaliak egyaránt tisztelték.

Mágori András  a Narancs.hu-nak azt mondta, azért döntöttek most így, mert kaptak egy felszólítást, igaz, gyorsan hozzátette: a testület nem akar a kormányhivatal határozata mögé bújni, vállalja álláspontját.

Izgalmas és ellentmondásos személyiség

„Nem vitatom el azt a jogát senkinek, hogy megemlékezzen bárkiről, de nem tartottam helyesnek, hogy a rendszerváltás után 30 évvel még mindig közterület viselte egy rákosista miniszter nevét” – érvelt Mágori.

Tegyük hozzá, Erdei életútjának értékelésével azok is gondban vannak, akik megemlékeznek róla. A néhai Tóth Ferenc úgy fogalmazott Erdeivel kapcsolatban, hogy „Ferenc széles úton járt”. Egy hónapja hunyt el Huszár Tibor Széchenyi-díjas szociológus, aki 2012-ben könyvet írt Erdei Ferencről. A szegedi könyvbemutatón akkor a szerző arról beszélt, Erdei a XX. század egyik legizgalmasabb politikusa volt, de ellentmondásos személyiség.

Középen Erdei, bal oldalt Bibó István

Középen Erdei, bal oldalt Bibó István

Fotó: wikipedia.org

Az említett könyvbemutatón jelen volt Závada Pál író is, aki A fényképész utókora című 2004-es regényében, Dohányos László személyében Erdei történetét írja meg. Závada szerint Erdei élete legvégén az élére állt a háztáji-mozgalomnak, amely lehetővé tette a tsz-parasztság felemelkedését.

2017-ben egy Makón terjesztett, névtelen röplap fölsorolta mindazt, amit Erdei számlájára írnak, de az ügyről a városi televízió riportot is forgatott hangsúlyozva, csak közvélemény-kutatással lehetne kideríteni, mennyire zavarja a helyieket a szobor. A röplap, amelyet Makón terjesztettek Erdeiről, olyasmiket tartalmazott, hogy a szociológus pucolta Rákosi cipőjét.

(Nyitókép: Erdei Ferenc 1965. október 23-án fogadja az egyetemisták küldöttségét. Fotó: Fortepan/Franz Frink.)

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.