Kétszer is felfestették a jeleket a mezőtúri utcára, amit úgyis felmarnak

Kis-Magyarország

Az utcát még decemberben újították fel, de újra kell aszfaltozni. Közben kétszer is sikerült lefesteni. 

Kétszer is felfestették a felezővonalat arra az útszakaszra Mezőtúr belvárosában, amit decemberben csináltak meg, de a silány minősége miatt az ígéretek szerint hamarosan felmarnak és újraaszfaltoznak. 

A mezőtúri Tegyünk Együtt Közösségünkért Egyesület önkormányzati frakcióvezetője, Kovács Attila tett fel egy videót a napokban a csoport közösségi oldalára, bemutatva a helyzetet.

Kovács a videójában a Petőfi utcáról jelentkezett be, és azt mutatta be, hogy a nemrég elkészült aszfaltburkolaton újrafestették az útburkolati jeleket.

Hozzátette, ígéretet kaptak rá, hogy áprilisban felmarják és újraterítik az aszfaltot az út teljes szélességében, ugyanis jelenleg az nem túl jó minőségű, de állítása szerint ennek ellenére már másodjára festették fel a jeleket az útszakaszra. 

A lapunknak megküldött dokumentumokból kiderül, hogy az útpálya 1978-ban épült, azóta csak kisebb felújítások voltak rajta. Herczeg Zsolt fideszes polgármester – aki időközben országgyűlési képviselő-jelölt lett és Boldog István helyéért indul – valószínűleg még a választások előtt szerette volna rendbe tenni az utat, de mint megtudtuk, a kivitelezést decemberben, vélhetően nem éppen útépítéshez megfelelő időjárásban végezték.

Úgy tudjuk, pont akkor aszfaltoztak, amikor esett és hideg volt, mert a munkát még az év vége előtt be akarták fejezni. Az aszfalt végül elhűlt, az útburkolat pedig hullámosra és az előírt 4 centiméternyi vastagság helyett csak 1-2 centisre sikerült.

Kovács Attilától megtudtuk, hogy a Kossuth Lajos és a Bajcsy-Zsilinszky utca közötti 800 méteres szakaszon lefektetett burkolatot elvileg nem is veszik át műszaki hiba miatt, viszont elmondása szerint a napokban a munka 70 százalékát kifizette az önkormányzat. Kovács Attila szerint a polgármester azt mondta, neki megígérték, felmarják és újra leaszfaltozzák áprilisban az utcát.

A beruházás értéke több mint bruttó 65 millió forint volt, amihez a város 40 milliót kapott a központi költségvetésből. A munkát egy szegedi cég végezte el. Most azon hüledezik a város, hogy erre a láthatóan rossz minőségű aszfaltra kétszer is felfestették az útburkolati jeleket – vélhetően ezt is teljesen feleslegesen. 

Kedves Olvasónk!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Ezt a rovatát vidéki újságírók írják szűkebb környezetük országosan is fontos eseményeiről. Életbevágónak tartjuk, hogy Magyarország lakói értesüljenek olyan helyi történetekről és véleményekről, amelyeket a kormányhatalom eltitkolni igyekszik.

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

Nézzen be a magyarnarancs.hu-ra mindennap: itt ingyenesen megtalálja a nap legfontosabb híreit, és még sokkal többet! De a nyomtatott heti Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt. S ha tetszett, amit olvasott, kérjük, támogasson minket.

Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.