Ki lőtte le a szegvári disznót?

  • narancs.hu
  • 2024. március 2.

Kis-Magyarország

Megszökött a kés elől, de a vadászpuskás emberrel nem számolt a disznó. De ki lövöldözött Szegvár központjában?

Egy hete történt az eset, de csak most kapott nyilvánosságot, miszerint Szegváron lövöldözni kezdett egy ismeretlen (vagy nagyon is ismert) férfi. A Szentesi Skacok nevű, Facebook-oldalként működő ellenzéki portál ismeretei szerint egy disznóvágásnál adódott valami gikszer, aminek folytán elszabadult a disznó. A sertés Gy. S. jószága volt, és a Katolikus Kör előtt lévő portáról lépett meg. "Üldözőbe vették a megrémült malacot, aki jó nagy kört tett meg a nagyközség központjában, érintve a piacteret, a Szabadság teret. A disznó hajkurászói közt ott volt G. László is, aki éles lőszerrel töltött vadászpuskájával üldözte a sertést, majd lelőtte a Sárállás utca és a Ménes utca sarkán."

A hírt átvette a Szegvár Online is, de sokkal többet ők sem tudtak az esetről. Annyit tettek hozzá, az elkövető egy ismert képviselő, emellett azt kérték, hogy jelentkezzen az, aki bármit tud a történetkről. A Szentesi Skacok odáig ment, hogy 100 ezer forintot is felajánlott annak, aki részletesen beszámol az eseményekről.

De ki lehet ez a lövöldöző? Bár senki sem nevezte néven, a Szentesiek G. Lászlóként hivatkoztak rá. Talán számos G. László élhet Szegváron, aki egyben vadászfegyverrel is rendelkezik, de közöttük van a település volt polgármestere is, Gémes László, aki hosszú évekig volt Szegvár első embere, most a Csongrád megyei közgyűlés elnöke, emellett pedig a Csongrád Megyei Vadászkamara elnöke. Neve onnan lehet ismerős, hogy 2019-ben buszos kirándulást szervezett a határkerítéshez.

A Skacok válaszokat várnának arra, hogy rendben lévő-e, hogy éles lőszerrel disznóra lőnek egy település belterületén – erre a válasz nyilvánvalóan nem: amikor Budapest II. kerületében vadmalacokat lőttek ki az épp arra közlekedő villamos mellett, azonnal eljárás indult az elkövető ellen. Emellett kíváncsiak arra, hogy azon a reggelen G. László állt-e gyógyszeres kezelés vagy alkoholos befolyásoltság alatt. És feltették azt a kérdést is, hogy meddig tűri még a falu G. László ámokfutását.

A bejegyzés alatt ellentmondásos kommentek olvashatók. Többen egyetértenek azzal, hogy ez az eset túlmegy minden határon, de olyan vélemény is van, ami szerint volt egy ilyen, de nem nagy ügy, nem kell felfújni.

Frissítés: a Narancs.hu kérdésére Gémes László azt írta, az említett reggelen, sőt, az előző estén sem tartózkodott Szegváron. Az e-mailben azt is írja, „vadászati célú lőfegyvert bizonyos körülmények között lehet használni települések belterületén (lakott területen, közterületen). Erre a Fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. kormányrendelet 36. paragrafusa ad lehetőséget rendőrségi engedély birtokában, amennyiben kárt okozó vadat kell elejteni.”

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Fűző nélkül

Berlin, Du bist so wunderbar – fogad a híres dal, amelynek a karrierje egy német sörreklámból indult. Nehéz is lenne másképpen összefoglalni a város hangulatát, amelyet az itthon alig ismert grafikus, illusztrátor és divatfotós Santhó Imre munkássága is visszatükröz.

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Londoni randevúk

„Ne ijedjetek meg, de azt hiszem, én vagyok a generációm hangja. Vagyis valamelyik generációé” – fogalmazott Hannah Horvath a Csajok első részében. A 2012–2017 között futó, hat évadot megélő sorozatban Lena Dunham pont így tett: hangot adott azoknak a fiataloknak, akiknek mindennél nagyobb szabadságot és jólétet ígértek, ám a világválság ennek az anyagi, az egzisztenciális szorongás pedig a lelki fedezetét egyszerűen felélte.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.