Ki lőtte le a szegvári disznót?

  • narancs.hu
  • 2024. március 2.

Kis-Magyarország

Megszökött a kés elől, de a vadászpuskás emberrel nem számolt a disznó. De ki lövöldözött Szegvár központjában?

Egy hete történt az eset, de csak most kapott nyilvánosságot, miszerint Szegváron lövöldözni kezdett egy ismeretlen (vagy nagyon is ismert) férfi. A Szentesi Skacok nevű, Facebook-oldalként működő ellenzéki portál ismeretei szerint egy disznóvágásnál adódott valami gikszer, aminek folytán elszabadult a disznó. A sertés Gy. S. jószága volt, és a Katolikus Kör előtt lévő portáról lépett meg. "Üldözőbe vették a megrémült malacot, aki jó nagy kört tett meg a nagyközség központjában, érintve a piacteret, a Szabadság teret. A disznó hajkurászói közt ott volt G. László is, aki éles lőszerrel töltött vadászpuskájával üldözte a sertést, majd lelőtte a Sárállás utca és a Ménes utca sarkán."

A hírt átvette a Szegvár Online is, de sokkal többet ők sem tudtak az esetről. Annyit tettek hozzá, az elkövető egy ismert képviselő, emellett azt kérték, hogy jelentkezzen az, aki bármit tud a történetkről. A Szentesi Skacok odáig ment, hogy 100 ezer forintot is felajánlott annak, aki részletesen beszámol az eseményekről.

De ki lehet ez a lövöldöző? Bár senki sem nevezte néven, a Szentesiek G. Lászlóként hivatkoztak rá. Talán számos G. László élhet Szegváron, aki egyben vadászfegyverrel is rendelkezik, de közöttük van a település volt polgármestere is, Gémes László, aki hosszú évekig volt Szegvár első embere, most a Csongrád megyei közgyűlés elnöke, emellett pedig a Csongrád Megyei Vadászkamara elnöke. Neve onnan lehet ismerős, hogy 2019-ben buszos kirándulást szervezett a határkerítéshez.

A Skacok válaszokat várnának arra, hogy rendben lévő-e, hogy éles lőszerrel disznóra lőnek egy település belterületén – erre a válasz nyilvánvalóan nem: amikor Budapest II. kerületében vadmalacokat lőttek ki az épp arra közlekedő villamos mellett, azonnal eljárás indult az elkövető ellen. Emellett kíváncsiak arra, hogy azon a reggelen G. László állt-e gyógyszeres kezelés vagy alkoholos befolyásoltság alatt. És feltették azt a kérdést is, hogy meddig tűri még a falu G. László ámokfutását.

A bejegyzés alatt ellentmondásos kommentek olvashatók. Többen egyetértenek azzal, hogy ez az eset túlmegy minden határon, de olyan vélemény is van, ami szerint volt egy ilyen, de nem nagy ügy, nem kell felfújni.

Frissítés: a Narancs.hu kérdésére Gémes László azt írta, az említett reggelen, sőt, az előző estén sem tartózkodott Szegváron. Az e-mailben azt is írja, „vadászati célú lőfegyvert bizonyos körülmények között lehet használni települések belterületén (lakott területen, közterületen). Erre a Fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. kormányrendelet 36. paragrafusa ad lehetőséget rendőrségi engedély birtokában, amennyiben kárt okozó vadat kell elejteni.”

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.