Több százan vettek részt kedd este azon a kaposvári rendezvényen, ahol – a szervező szándéka szerint – az egy hónappal ezelőtt meggyilkolt Szita Bence halála kapcsán keltett indulatokat beszélték ki a helyiek. (A gyilkosságról lásd keretes írásunkat.) Az Együd Árpád Kulturális Központban tartott fórumot a város polgármestere, Szita Károly hívta össze terápiás célzattal, mert mint korábban mondta: a gyilkosság után „rengetegen kerestek telefonon és személyesen, annyian, mint eddig semelyik más témában”. A városvezető bevezetőjében reményét fejezte ki, hogy az eset óta eltelt egy hónap kellő távolságot jelent ahhoz, hogy a kezdeti indulatoktól mentesen lehessen beszélni a történtekről. A felszólalások hangneme azonban arra utalt, hogy a helyi közösség még nem dolgozta fel a tragédiát.
A Jobbik megint meglovagolja
„Korábban elleneztem a halálbüntetést, ám az utóbbi időben annyira elterjedtek a védtelen, idős emberek ellen elkövetett gaztettek, hogy most már ebben látom a megoldást” – egy szociális szférában dolgozó hozzászólása korántsem az egyetlen támogató vélemény volt a halálbüntetés mellett kedd este. „Akik védteleneket, gyermekeket és öregeket ölnek meg, nem emberek” – mondta valaki más, és a tetszésnyilvánításból ítélve a jelenlévők többségének véleményét visszhangozta.
Emlékhely az iskolában
Fotó: MTI – Varga György
Helyszíni tapasztalatainkból úgy tűnt, hogy a 11 éves, felsőmocsoládi kisfiú meggyilkolását többen összekötötték a közvetlen környezetükben történt erőszakos bűncselekményekkel – így igazolva a halálbüntetés jogosságát. (Akik ilyen érveléssel álltak elő, azok rendre nagyobb tapsot is kaptak, mint a józanabbul érvelők.)
| A tett Szita Bencét október 29-én ölte meg nevelőapjának barátnője, P. Erika és annak két bűntársa, akiket a 47 éves nő bérelt fel társul. A három ember késsel és ásóval ölte meg a 11 éves fiút, akit az egyik környékbeli erdőben ástak el. A gyilkosságra P. Erika vallatásánál derült fény, akinek a fiú eltűnésével kapcsolatban nem hittek a rendőrök, mire az asszony megtört a kérdések hatására, és bevallotta tettét. Mindhárom elkövetőre jó eséllyel tényleges életfogytiglant szabhat ki az illetékes bíróság. |
Az indulatokat tovább fokozta a helyi Jobbik, amely Bándy Kata nyári meggyilkolása után a jelek szerint rászállt Szita Bence tragédiájára is: Kiss Tamás, a párt önkormányzati képviselője a halálbüntetés mellett kardoskodva élénk színekkel ecsetelte a börtönben élők szép világát a kaposvári fórumon.
Nyugodtabb hangok
Néhányan ugyanakkor a halálbüntetéstől óvtak, igaz, teljesen eltérő okokból. Egy indulattól remegő hangú felszólaló szerint ez a könnyebb út a gyilkos számára, ehelyett azonban „annak egész további életben való szenvedéséről kellene gondoskodnia” a büntetés-végrehajtásnak. „Szenvedjenek életük minden percében!” – hangsúlyozta a hozzászóló. Másvalaki arra hívta fel a figyelmet, hogy mindez „csúszós ösvény”, hiszen amennyiben most a gyermekeket és az öregeket brutálisan meggyilkolók esetében „visszaállítjuk a halálbüntetést, úgy nem tudhatjuk”, mikor terjesztik ki azt más esetekre is. „Ma a gyerekeinkért, holnap a politikai nézeteinkért ölünk” – figyelmeztetett az elmondása szerint önvédelmet oktató felszólaló.
Mások megpróbálták kimozdítani a vitát a halálbüntetés témaköréből, feltéve a kérdést, miért nem vette észre senki P. Erika környezetében, hogy valami nincs rendben a tisztes polgári életet élő, korábban a NAV-nál dolgozó nővel. Többen a család, mások a pedagógusok felelősségét firtatták a társadalom atomizálódása és az ebből fakadó kommunikációképtelenség miatt, amely szerintük ehhez a borzalmas gyilkossághoz vezetett. Olyan is akadt, aki a bulvármédiát hibáztatta.
( A fórumon jelen volt Kálomista Gábor producer is, akinek stábja az egész eseményt rögzítette.)
Ne a hajléktalanokat hibáztassák
A legmegrázóbb hozzászólások azoktól származtak, akik ismerték P. Erikát és családját. Egy 40 éve a közelükben élő szomszéd arról beszélt, hogy a tragédia miatt a két család „szénné égett”.
A fórum vége felé felszólalt Gyöngyi Sándor, Szita Bence nevelőapja is, aki arra kérte az egybegyűlteket, hogy „ne kelljen félnie a kaposvári hajléktalanoknak, akik az eset óta a megtorlástól rettegnek”. Bár P. Erika két olyan férfit bérelt fel a gyilkosságra, akik hajléktalanszállón éltek, valójában azonban nem hajléktalanok voltak, de a helyi közhangulat a gyilkosság óta a hajléktalanok ellen fordult.
| Megírtuk korábban Lapunk többször is foglalkozott a halálbüntetés témájával. Korábbi cikkeink közül egyaránt ajánljuk azt, amelyet akkor írtuk, amikor Torgyán József „egy lakossági fórumon bejelentette: a gyermekgyilkosság okán kezdeményezni fogja a parlament rendkívüli ülésszakának összehívását a halálbüntetés visszaállításáról”. Megírtuk az egyházak véleményét is a halálbüntetés gondolatáról, de publicisztika is született nálunk a kereszténység és a halálbüntetés viszonyáról. |
