Minden határon túl

  • 1998. április 9.

Publicisztika

Néha azért megnyílhatna a föld. Párját ritkítóan otromba, populista haszonlesőnek kell lennie valakinek ahhoz, hogy egy olyan tragédiát, mint a körmendi gyermekgyilkosság, politikai magamutogatásra használjon fel. Torgyán József ezt tette, amikor egy lakossági fórumon bejelentette: a gyermekgyilkosság okán kezdeményezni fogja a parlament rendkívüli ülésszakának összehívását a halálbüntetés visszaállításáról. A magát kereszténynek mondó Torgyán József ezek szerint veszélyesebb, mint véltük: semmitől sem riad vissza, ha a tét az, hogy tessen. Pedig nemrég robbantották rá a házat, és közben a gallérjába lihegett a halál.

Néha azért megnyílhatna a föld. Párját ritkítóan otromba, populista haszonlesőnek kell lennie valakinek ahhoz, hogy egy olyan tragédiát, mint a körmendi gyermekgyilkosság, politikai magamutogatásra használjon fel. Torgyán József ezt tette, amikor egy lakossági fórumon bejelentette: a gyermekgyilkosság okán kezdeményezni fogja a parlament rendkívüli ülésszakának összehívását a halálbüntetés visszaállításáról. A magát kereszténynek mondó Torgyán József ezek szerint veszélyesebb, mint véltük: semmitől sem riad vissza, ha a tét az, hogy tessen. Pedig nemrég robbantották rá a házat, és közben a gallérjába lihegett a halál.

Leszögezhetnénk most e helyt a halálbüntetésről is néhány dolgot: azt, hogy az államnak nincs joga ölni, mert senkinek sincs, és mert esetleg téved; azt, hogy a halálbüntetés nem hatékony a bűnmegelőzésben, hisz´ a bűnelkövető nem a büntetési tételt mérlegeli; azt, hogy Magyarországon nem a büntetési tételek alacsony mivolta a "bűnözési hullám" oka; azt, hogy Magyarország nem állíthatja vissza a halálbüntetést anélkül, hogy nemzetközi presztízsveszteséget ne szenvedne, és egyáltalán, ne válna ennél a mostaninál lényegesen szarabb országgá; azt, hogy az állami kivégzés kérdését népszavazáson sem lehet eldönteni.

De most nem erről van szó.

Egyes felmérések szerint az ország lakóinak többsége halálbüntetés-párti. A nagyobb politikai pártok többsége viszont nem: és ez így helyes. A nép majd megérti, ha elmagyarázzák neki; és ha mégsem, halálbüntetés akkor sem lesz. A nép rosszul tudja: van ilyen. Torgyán, a komoly támogatottsággal rendelkező magyar politikusok közül egyedül, korábban is követelte a halálbüntetés visszaállítását, de ez eddig csupán értelmetlen demagógia volt. Most viszont nemcsak úgy általában játszana rá a bosszú ösztönére, a tudatlanságra, egyszerű emberek egyszerű indulataira. Hanem egy 11 éves kislány erőszakos halálának ürügyén akarja a Parlamentben elüvölteni filippikáit, visszaszerezni valamit egyre fogyó táborából, három százalékot, kettőt, egyet, mindegy milyen, bármi áron.

A Köztársaság történelmében volt már sok ennél nagyobb gaztett, de gusztustalanabb kevés.

Ön rábízná Hazáját, Családját?

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Csak a nácikat ne!

Egy Magyarországon alig létező mozgalommal harcol újabban Orbán Viktor, miközben a rasszista erőszak nem éri el az ingerküszöbét. A nemzeti terrorlista csak első ránézésre vicces: igen könnyű rákerülni.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.