Minden határon túl

  • 1998. április 9.

Publicisztika

Néha azért megnyílhatna a föld. Párját ritkítóan otromba, populista haszonlesőnek kell lennie valakinek ahhoz, hogy egy olyan tragédiát, mint a körmendi gyermekgyilkosság, politikai magamutogatásra használjon fel. Torgyán József ezt tette, amikor egy lakossági fórumon bejelentette: a gyermekgyilkosság okán kezdeményezni fogja a parlament rendkívüli ülésszakának összehívását a halálbüntetés visszaállításáról. A magát kereszténynek mondó Torgyán József ezek szerint veszélyesebb, mint véltük: semmitől sem riad vissza, ha a tét az, hogy tessen. Pedig nemrég robbantották rá a házat, és közben a gallérjába lihegett a halál.

Néha azért megnyílhatna a föld. Párját ritkítóan otromba, populista haszonlesőnek kell lennie valakinek ahhoz, hogy egy olyan tragédiát, mint a körmendi gyermekgyilkosság, politikai magamutogatásra használjon fel. Torgyán József ezt tette, amikor egy lakossági fórumon bejelentette: a gyermekgyilkosság okán kezdeményezni fogja a parlament rendkívüli ülésszakának összehívását a halálbüntetés visszaállításáról. A magát kereszténynek mondó Torgyán József ezek szerint veszélyesebb, mint véltük: semmitől sem riad vissza, ha a tét az, hogy tessen. Pedig nemrég robbantották rá a házat, és közben a gallérjába lihegett a halál.

Leszögezhetnénk most e helyt a halálbüntetésről is néhány dolgot: azt, hogy az államnak nincs joga ölni, mert senkinek sincs, és mert esetleg téved; azt, hogy a halálbüntetés nem hatékony a bűnmegelőzésben, hisz´ a bűnelkövető nem a büntetési tételt mérlegeli; azt, hogy Magyarországon nem a büntetési tételek alacsony mivolta a "bűnözési hullám" oka; azt, hogy Magyarország nem állíthatja vissza a halálbüntetést anélkül, hogy nemzetközi presztízsveszteséget ne szenvedne, és egyáltalán, ne válna ennél a mostaninál lényegesen szarabb országgá; azt, hogy az állami kivégzés kérdését népszavazáson sem lehet eldönteni.

De most nem erről van szó.

Egyes felmérések szerint az ország lakóinak többsége halálbüntetés-párti. A nagyobb politikai pártok többsége viszont nem: és ez így helyes. A nép majd megérti, ha elmagyarázzák neki; és ha mégsem, halálbüntetés akkor sem lesz. A nép rosszul tudja: van ilyen. Torgyán, a komoly támogatottsággal rendelkező magyar politikusok közül egyedül, korábban is követelte a halálbüntetés visszaállítását, de ez eddig csupán értelmetlen demagógia volt. Most viszont nemcsak úgy általában játszana rá a bosszú ösztönére, a tudatlanságra, egyszerű emberek egyszerű indulataira. Hanem egy 11 éves kislány erőszakos halálának ürügyén akarja a Parlamentben elüvölteni filippikáit, visszaszerezni valamit egyre fogyó táborából, három százalékot, kettőt, egyet, mindegy milyen, bármi áron.

A Köztársaság történelmében volt már sok ennél nagyobb gaztett, de gusztustalanabb kevés.

Ön rábízná Hazáját, Családját?

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.