A megadott határidőre, április 17-re kiköltözött elárverezett lakásából a csongrádi Fábián házaspár – a városi önkormányzattól kapott bérleménybe –, de a kulcsokat nem adják át a végrehajtónak, sem a vevőnek. Azért döntöttek így, mert a rokonokkal együtt ügyvédet fogadtak, aki átnézve a végrehajtás iratait, úgy látja, nem egészen reménytelen a helyzetük.
A Narancs.hu április közepén írta meg: a rokkantnyugdíjas, halmozottan hátrányos helyzetű és szociális védelemre jogosult Fábiánék 2009-ben 2,9 millió forint devizaalapú hitelt vettek fel, hogy a többi lakóval együtt fel tudják újítani a csongrádi belvárosi házat, amelyben 50 négyzetméteres lakásuk van. Az épületet renoválták. Miután azonban a férj szülei meghaltak, plusz adósságot is örököltek, és olyan helyzetbe kerültek, hogy saját jövedelmükből már nem tudták rendesen törleszteni a hitelt. Két és félmillió forintot visszafizettek, de a bank még 4 millió 300 ezret kért. A pénzintézet eladta a követelését egy faktorcégnek, amely nem járult hozzá, hogy Fábiánék részt vegyenek a bajba jutott adósokat segítő állami programban.
A rokonok összefogtak a családért, 2,8 millió forintot gyűjtöttek össze, de nem sikerült megállapodni a faktoráló céggel.
Legutóbb pedig a másik adósságuk miatt a végrehajtó online árverésen értékesítette lakásukat. A család úgy számolt, ha a korábban a hitelező szakértője által felbecsültetett áron, 12 millióért kel el az ingatlan, ki lehet mászni a csapdából, ám nem így történt. A lakást 6 millióért hirdette meg és adta el a végrehajtó, olyan helyi vevőnek, aki Fábiánék szerint meg sem nézte belülről, mit vesz meg.
Akkor még nem lehetett kilakoltatni (a kilakoltatási moratóriumot azóta meghosszabbították), de ha az adósok rendőri közreműködés nélkül elhagyják az ingatlanjukat, az törvényes eljárás. A család kiköltözött a lakásból. A történethez hozzátartozik, hogy hajdan az egész saroktelek a rokonságé volt, az államosítás után csak ez a lakás maradt meg belőle.
Ezt mondja a végrehajtási törvény
Megkérdeztük a végrehajtót a család legfőbb sérelméről, hogy miért ennyiért hirdette meg a lakást. Berecz Dániel
a törvényre hivatkozott, ami miatt nem válaszolhat.
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar érdeklődésünkre a konkrét ügyről nem tudott tájékoztatni, de Takács Katalin hivatalvezető válaszlevele összefoglalta, mi alapján dönt ilyen helyzetben a végrehajtó.
Az 1994. évi LIII. törvény szerint kell eljárnia, „az ingatlan értékesítése előtt a 6 hónapnál nem régebbi adó- és értékbizonyítványt is figyelembe véve, vagy – bármelyik fél erre irányuló kérelmére – igazságügyi szakértő szakvéleménye alapján megállapítja az ingatlan becsértékét mind a beköltözhető, mind pedig a lakott állapotban történő értékesítés esetére”. Miután közölte, mennyi a becsérték, a felek tizenöt napon belül kifogást terjeszthetnek elő. Ilyen esetben a bíróság igazságügyi szakértőt kér fel, és úgy állapítja meg az ingatlan értékét.
A kar válasza szerint elképzelhető, hogy a hitelező által felkért ingatlanszakértő korábban nem értékelt valamilyen fontos körülményt az ár meghatározásakor.
Ha pedig ilyen helyzetben a felek nem kérik igazságügyi szakértő bevonását, a végrehajtó a rendelkezésére álló adatok alapján köteles dönteni.
Az árverés kitűzése ügyében sincs mérlegelési lehetőség a kar szerint: a törvény által megadott határidők alapján dönt. A veszélyhelyzet idején tényleg speciális szabályok vannak érvényben, de ez „nem érinti a 2021. március 8-a előtt már közzé tett hirdetményeket, vagy a már jóváhagyott, folyamatos árverési hirdetményre érkezett aktivációs kérelmeket, és ennek hatására ismételten kiírt árverési eljárásokat”. A kitűzés után az adósnak van lehetősége kérni a felfüggesztést a bíróságon, ha a járványügyi intézkedések miatt került olyan élethelyzetbe, ami miatt szerinte el kellene halasztani az eljárást. Ilyenkor is a bíróság ítéli meg, hogy amit előad, méltányolható körülménynek számít-e.
A fizetés felét levonja a végrehajtó
A végrehajtói kar hivatalvezetőjének válasza óta Fábiánék ügyvédje tájékozódott a végrehajtásról. Arra jutott, hogy az iratokban a lakást egyszobásként tüntette föl a végrehajtó, holott két szoba van benne, és beépíthető padlástér is, vagyis az ügyvéd álláspontja szerint nem egészen pontos adatokkal készült az értékbecslés. Ennek azért van jelentősége, mert a család úgy számolt, hogy ha csak egymillió forinttal többért kelt volna el a lakás, akkor nem marad tartozásuk. Így most a végrehajtói díj levonása után még mindig marad fizetni való, ráadásul nem is egyfelé.
Három végrehajtás zajlik a családdal szemben. Ebből a végrehajtó két tételt a jelek szerint ki tudott volna elégíteni, és egy maradt volna, de ehelyett úgy alakult, hogy mindhárom irányban maradt tartozás. A végrehajtó továbbra is törvényesen vonja a részleteket Fábián István fizetéséből.
A 66 ezer 670 forintból havonta összesen 34 ezer 526 forintot von le, vagyis több mint a felét.
Végrehajtási jutalék címen egyszer 21 ezer 99 forintot, és még 10 ezer 869 forintot, behajtási jutalék részleteként egyszer 1688, illetve 870 forintot emel le. A tb-járulékkal, az adóelőleggel és a szakszervezeti díjjal együtt a levonás 54 ezer 958 forint. Emellett Istvánnak jár 40 ezer 700 forint rokkantnyugdíj, ahogy párjának, Ildikónak is. Kettőjük rokkantnyugdíja egyazon számlára érkezik. Bár Ildikó jövedelmét nem terheli semmilyen levonás, tavaly márciusban István nyugdíjával együtt Ildikóét is levette a végrehajtó a számláról. Amikor ezt kifogásolta a család, azt a választ kapták, hogy a végrehajtó nem köteles vizsgálni, melyikük pénze milyen arányban van a számlán.
A történtek miatt a család és a rokonok által fogadott ügyvéd a végrehajtás menetével kapcsolatban panaszt nyújtott be a végrehajtói karhoz. Amíg azt el nem bírálják, Fábiánék nem adják át a lakás kulcsait. A család számít rá, hogy a végrehajtó nem fogja megvárni ennek a vizsgálatnak az eredményét, és hatósági segítséggel nyittatja ki az ajtót.
A sétálóutca lehetett az apropó?
A házaspárt sokan ismerik Csongrádon. A Narancs.hu-n megjelent korábbi írást a Facebookon többen megosztották. Az egyik megosztás alatt egy kommentelő azt írta,
a vevő ismeri a végrehajtót, és valószínűleg a városrendezési tervet is, mert aszerint sétálóutcát terveztek arra a szakaszra.
Kérdésünkre Csongrád független polgármestere, Bedő Tamás azt válaszolta, tényleg volt olyan elképzelés régebben, hogy a Fábián házaspár elárverezett lakásánál, a Jókai utca és a társasház közötti szervízúton sétálóutcát alakítanak ki, ez szerepelt is az önkormányzat fejlesztési koncepciójában. „A jelenlegi szabályozási terv már nem tartalmaz ilyen elképzelést, illetve a lakosság részéről eddig ilyen javaslat a véleményezési eljárásban nem érkezett” – írta a csongrádi polgármester.
Kedves Olvasónk!
Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Ezt a rovatát vidéki újságírók írják szűkebb környezetük országosan is fontos eseményeiről. Életbevágónak tartjuk, hogy Magyarország lakói értesüljenek olyan helyi történetekről és véleményekről, amelyeket a kormányhatalom eltitkolni igyekszik.
Nézzen be a magyarnarancs.hu-ra mindennap: itt ingyenesen megtalálja a nap legfontosabb híreit, és még sokkal többet. De a nyomtatott heti Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt. S ha tetszett, amit olvasott, kérjük, támogasson minket itt.
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
