A koronavírus-járvány közepette online árverésen 6 millió forintért eladta a végrehajtó a csongrádi Fábián házaspár városközponti, 50 négyzetméteres belvárosi lakását, amelyet a családnak szombatig el kell hagynia. Ugyanezt a lakást három éve még 12,3 millióra értékelte a független ingatlanszakértő. Pedig nincs szó arról, hogy ilyen ütemben pusztulna: egy évtizede újították fel. Épp emiatt kerültek bajba.
A Jókai Mór utca 2/A alatt lakó család 2009-ben vett fel 2 millió 900 ezer forint devizaalapú hitelt, hogy a házat, amelyben az övékével együtt három kis lakás van, együtt fel tudják újítani. Fábián István és Fábiánné Lantos Ildikó akkor a kétszer 37 ezer forintos rokkantnyugdíj mellett 50-50 ezer forintot keresett. István szüleinek nyugdíja együtt még havi 240 ezer forint bevételt jelentett, így nem volt irreális vállalni a havi 20-23 ezer forintos törlesztőrészletet.
A házat aláfalazták, hőszigetelést, új vakolatot kapott. Aztán megszűnt a házaspár munkahelye, meghalt István édesapja. Egy éven belül utánament az édesanyja is. Tőle is örököltek valamennyi banki adósságot, és közben Istvánnak – vállalkozása révén – adóhátralékot állapított meg az adóhivatal. Mindkettőt részletekben vonták a jövedelméből.
Egy idő után nem tudták fizetni a törlesztőrészleteket.
Két és fél millió forintot addigra már visszaadtak, de a bank még 4 millió 300 ezret kért.
2017 decemberében a pénzintézet azt írta Fábiánéknak, utazzanak be Szegedre, aláírni egy nyilatkozatot, amely segít megoldani a problémát. Bementek a szegedi fiókba Mikulás napján, és ott nyilatkoztak arról, hogy jelentkeznek a bajba jutott adósokat megsegítő állami programra.
Egy nappal később a bank eladta a Fábiánék felé fönnálló követelését egy faktorcégnek, amely viszont nem járult hozzá ahhoz, hogy a csongrádi család részt vegyen az állami programban.
A rokkantnyugdíjas, halmozottan hátrányos helyzetű és szociális védelemre jogosult házaspár rokonai eleve nem tartották jó ötletnek a hitelfelvételt. Arról, hogy baj van, akkor értesültek, amikor a követelés 4 millió 800 ezerre nőtt, a rárakódott költségekkel. A család összefogott a házaspárért, fölajánlott 2,8 millió forintot a tartozást megvásárló cégnek. Levelezni kezdtek, amiből az derült ki, hogy bár a zrt. figyelembe veszi az adósok szociális helyzetét, egészségi állapotát, azt a megoldást fogadja el csak, ha a rokonok egy összegben kifizetik, amit fölajánlottak, Fábiánék pedig vállalják, hogy minden hónap tizedikéig 150 ezer forintjával törlesztik az adósság fennmaradó részét. Végül személyesen, ügyvéd segítségével tárgyalva abban maradtak, a család és a zrt. együtt eladja a lakást, a cég a vételárból megkapja a követelését, Fábiánék pedig ezzel megszabadulnak az adósság terhétől, és még pénzük is marad – legalábbis a család és az ügyvéd így emlékezett a megállapodásra. A cég azonban utóbb olyan emlékeztető levelet küldött nekik a tárgyalásról, hogy az adós tudomásul veszi, az eljárás során elveszítheti a zálogtárgyat, a tartozása azonban még fennállhat. A család ügyvédje jelezte, nem ebben állapodtak meg.
A huzavona folytatódott.
Bár közben a házaspárnak megint lett munkája, és fizették a részleteket, a baj nem hárult el a fejük fölül. Másik, eredetileg 371 ezer 289 forintos adósságuk a rárakódó költségekkel másfélmillióra nőtt. Ebben az eljárásban becsülték fel a lakás értékét három éve 12 millió 300 ezer forintra, a hitelező cég megbízásából. A család félig-meddig beletörődött abba, költözniük kell ahhoz, hogy az adósságoktól megszabaduljanak. A szabadulásban reálisan reménykedtek, mert a másik tartozásból 2 millió forint maradt. Így ha piaci áron el tudják adni a lakást, a költségek levonása után még marad is valamennyi pénz, amit a rokonok kipótoltak volna annyira, hogy vehetnek egy olcsóbb lakást.
A csongrádi végrehajtó azonban 6 millió forintért gondolta eladni a lakást.
Ezt az árat már korábban meghatározta, és most meghirdette, anélkül, hogy megvárta volna, milyen döntés születik a Szegedi Járásbíróságnál előterjesztett kifogásról. A kifogást a család terjesztette be – 111 ezer forint befizetése mellett – a licitár miatt. Arról, hogy ilyet be lehet nyújtani, a végrehajtó tájékoztatta Fábiánékat. A licit március 17-én lezárult – a bíróság 26-án hozott határozatot: elutasította a család beadványát, formai okra hivatkozva. Érdemben akkor vizsgálta volna a törvény szerint, ha eltelt volna két év a licitár meghatározása óta. Két hét hiányzott ahhoz, hogy meglegyen a két év.
Arról, hogy miért ennyiért hirdette meg az ingatlant, és miért nem várt a pandémia végéig, megkérdeztük a végrehajtót. Berecz Dániel válaszában az 1994. évi LIII. törvény 250. paragrafusa második bekezdésének 14. pontjára hivatkozva azt írta, önálló bírósági végrehajtó konkrét ügyben nem adhat ki információt. Az a 14. pont arról szól, hogy a végrehajtói kar a bírósági végrehajtók hatáskörébe tartozó ügyekről felvilágosítást ad a sajtónak. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar honlapján viszont az olvasható, hogy „a Kar hivatali szerve egyedi (konkrét) végrehajtási ügy állásáról tájékoztatást nem adhat”. Ettől függetlenül a kérdésünket elküldtük a kar honlapján feltüntetett címre is, ha válasz érkezik, frissítjük az írást.
Egy csongrádi ingatlankereskedő, akit arról kérdeztünk, hogy mennyit érhet a kérdéses lakás, azt mondta, látatlanban nem lehet ezt megmondani, de a 12 milliót túlzásnak érzi, annyiért kertes házat lehet kapni. Végignézve a csongrádi ház- és lakáshirdetéseket, kínálnak a városban 10 emeletes panelház 3. szintjén lévő 47 négyzetméteres lakást 11,7 millióért.
A végrehajtótól kapott jegyzőkönyvben, amit Fábián István mutat a ház folyosóján, az áll, hogy „az ingatlan becsértéke beköltözhetően 6 millió forint”, az árverési előleg 600 ezer. A pénzt online árverésen kifizette egy vevő, az addigi tulajdonosoknak pedig a jogerőre emelkedéstől számított 15 napon belül ki kell költözniük – így a határozat. Ez a határidő most, április 17-én jár le.
Bár kilakoltatni bárkit most április végétől lehet, a jogvadasz.com emlékeztet arra, hogy kilakoltatásnak „az ingatlan olyan birtokba adása vagy kiürítése minősül, amelynél rendőri intézkedésre kerül sor”. Tehát ha rendőr közreműködése nélkül ürít ki egy lakást a végrehajtó, az nem számít kilakoltatásnak.
És van hatása egy végrehajtói felszólításnak egyenruhás jelenléte nélkül is.
Például Fábiánék 55 ezer forintot kapnak a költözés költségeire, ha a határidő lejárta előtt elhurcolkodnak. Ez a pénz jól jön nekik, bár a fuvar díját és a költöztetők bérét valószínűleg nem fedezi.
„Tegnap volt egy hete, hogy találkoztunk a városháza előtt. Meg sem nézte belülről, hogy mit vett meg, csak kívülről” – mondja a vevőről Fábián István. A házaspárnak segít az önkormányzat, van hová költözniük, azzal a helyzettel azonban nem tudnak mit kezdeni – és a rokonok sem –, hogy feleannyiért kelt el a lakás, mint amennyit szerintük a piacon ért volna.
Eredetileg a nagyszülőké volt az egész nagy saroktelek. A szocializmus idején államosították, egy részén felépítették a Feketevár Áruházat. A családot kitelepítették, majd visszajöhettek – abba a kis lakásba, ami most elúszott.
