Gyulai rémhírterjesztés: elutasította a bíróság a feljelentett férfi panaszát

Kis-Magyarország

Egy évvel ezelőtt, 2020. május 13-án tartottak házkutatást Csóka-Szűcs János gyulai ellenzéki aktivistánál rémhírterjesztés gyanúja miatt. Informatikai eszközeit lefoglalták, előállították a rendőrségre, ahol rabosították és kihallgatták. Az ügyészség rövid időn belül bűncselekmény hiányában megszüntette az eljárást. Utóbb kiderült, a feljelentő Görgényi Ernő gyulai fideszes polgármester volt. Csóka-Szűcs panaszát előbb a rendőrség, most a bíróság utasította el, rendhagyó érveléssel.

Európa több meghatározó döntéshozó központjáig csaptak a hullámai annak a tavaly május 13-i gyulai rendőri intézkedésnek, amelyről akkor a Narancs.hu számolt be elsőként. Kora reggel több rendőrautóval szállt ki a nyomozóhatóság Csóka-Szűcs János, az Mindenki Magyarországa Mozgalom és a Momentum helyi aktivistája, a gyulai Kossuth Kör vezetőjének házához. A közel tucatnyi rendőr azt közölte a meglepett férfival, hogy rémhírterjesztés gyanúja miatt indítottak eljárást ellene, hozzátéve, „tudnia kell, melyik bejegyzése miatt”. Ám Csóka-Szűcs nem tudta. Mindenesetre lefoglalták számítógépeit, laptopját és mobiltelefonjait, egyben ezek feloldó kódját is megkérdezték a férfitól. Házkutatást tartottak nála, előállították a rendőrségre, ahol rabosították és kihallgatták. Majd elengedték a mozgássérült férfit, de Csóka-Szűcs szerint nem gondoskodtak hazaviteléről.

A magyar sajtó cikkünk nyomán számolt be a nem mindennapi esetről, míg a kormánypárti propagandamédia nagyobb részt elhallgatta a történteket. Ám hogy mekkora visszhangja lett az ügynek, jól mutatta, hogy mint elrettentő példa másnap már az Európai Parlamentben és Berlinben, a Bundestagban is szóba került az eset. Giuseppe Conte akkori olasz miniszterelnök pedig egy konferenciára hívta meg Csóka-Szűcsöt. Ahogy a Narancs.hu-nak adott interjújában Csóka-Szűcs kifejtette, a magyar és a külföldi lapok politikailag motivált megfélemlítésről írtak az eset kapcsán. Ekkor már csaknem két hónapja érvényben volt Magyarországon a járványügyi veszélyhelyzetet, ezzel együtt a rendeleti kormányzás és a rémhírterjesztésről szóló új jogszabály. A történtek után két nappal több ellenzéki párt vezetője Gyulán tiltakozott a szerintük felháborító intézkedés ellen. Ezzel egy időben az ügyészség megszüntette a gyulai ellenzéki aktivista elleni eljárást.

A polgármester jelentette fel egy Facebook-poszt miatt

A következő bomba a történtek után öt nappal, május 18-án robbant. Az élőállított férfi ugyanis kikérte az ügy iratait, s ebből kiderült, hogy Görgényi Ernő gyulai fideszes polgármester tett feljelentést ellene a rendőrségen, a Gyulai Járási Ügyészség szerint teljesen megalapozatlanul. Ezért már május 15-én megszüntették az eljárást. (A városvezető civilben jogász és korábban sok büntetőügyben járt el ügyvédként.) Alig két héttel a történtek után Csóka-Szűcs János Görgényi meghirdetett fogadóórájára ment volna, ám nem engedték be arra hivatkozva, hogy előzetesen nem regisztráltatta magát. Ami azért is furcsa volt, mert a Gyulai Hírlapban is közölt meghívóban nem kötötték előzetes jelentkezéshez a részvételt. (Utóbb a főszerkesztő kommunikációs hibáról beszélt.)

Görgényi és az általa feljelentett gyulai ellenzéki aktivista azóta sem találkoztak egymással, a polgármester nem kért elnézést az ok nélküli feljelentésért,

amelyet felesleges rendőri intézkedés követett.

Csóka-Szűcsöt egy 2020. április 20-i Facebook-bejegyzése miatt jelentette fel a polgármester. A posztban az ellenzéki aktivista annyit írt, hogy a járványra hivatkozva teljesen kiürítették a gyulai kórházat, ahol 1170 ágy áll üresen, közben súlyosan beteg emberek is hazaküldtek. A vádhatóság szerint ezzel nem valósított meg rémhírterjesztést. Akkor is tudni lehetett, ez a közlés megfelelt a valóságnak.

Az ügy kirobbanása után a Magyar Helsinki Bizottság azonnal felajánlotta jogi segítségét a feljelentett férfinak, és az eljárás lezárultát követően panasszal éltek a rendőrségi intézkedés ellen. Sérelmezték, hogy a Csóka-Szűccsel szemben foganatosított előállításának hiányzott a jogszabályi alapja, jogszerűtlen volt. Kifogásolták, hogy a kora reggeli órákban történt előállítással a rendőrség nem tartotta be az arányosság követelményét. A kutatás és a lefoglalás során a rendőrök jogszerűtlen módon jutottak hozzá a lefoglalt számítástechnikai eszközök jelszavaihoz, illetőleg az előállítását követő hazaszállításának elmaradása miatt a rendőrség nem tett eleget a segítségnyújtási köztelezettségének. Az ügyet elsőfokon a rendőrség vizsgálta ki, elutasítva azt. Így került a panasz a Szegedi Törvényszékre.

Csóka-Szűcs: hazudnak és nem vállalják a nevüket

 
Csóka-Szűcs:János gyulai otthonában
Fotó: A szerző felvétele  

A bíróság nem talált kivetnivalót a rendőrségi eljárásban

A bíróság azonban lesöpörte Csóka-Szűcs és jogi képviselője érveit és elutasította keresetüket. A Szegedi Törvényszék szerint nem volt aggályos az előállítás, az sem, hogy a kora reggeli órákban érkeztek a rendőrök az érintett házához. A bíróság szerint a magánérdek sérelme sem valósult meg, mert a reggel 6 óra utáni időpontban a gyulai ellenzéki aktivista már fent volt, sőt meg is reggelizett. A bíróság szerint a rendőrség „határozata kimerítően tartalmazza az előállítás okait, indokait, azaz a cselekmény felderítéséhez fűződő bűnüldözési érdek a tárgyi bizonyítékok felkutatása, rögzítése, valamint a felperessel szemben felmerült gyanú közlésének eljárásjogi igénye, és kihallgatása támasztotta alá a felperes előállítását”.

De még ennél is továbbment a Szegedi Törvényszék ítéletének indoklása. Eszerint: „A végrehajtott büntetőeljárási cselekmények kriminalisztikai szempontból indokoltak voltak. Köztudomású tény, hogy Magyarországon a vitatott időpontban rendkívül veszélyhelyzet volt érvényben a koronavírussal összefüggésben. Ennek kapcsán (…) valamennyi rémhírterjesztés bűntette kapcsán a rendőrségének fokozott figyelmet kellett fordítani minden ügyben a gyors és hatékony fellépésre és eljárásra a jogszabályok maximális betartása mellett

Ellenzéki szolidaritás Csóka-Szűcs mellett

 
Márki-Zay Péter, Fekete-Győr András, Szél Bernadett és Hadházy Ákos (b-j) is kiállt Csóka-Szűcs János mellett
Fotó: A szerző felvétele  

„Gyorsaság”: majd egy hónap múltán

Egészen másként látja a történteket Győző Gábor, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje. Megítélése szerint Csóka-Szűcs Jánost nem lett volna kötelező előállítani ahhoz, hogy gyanúsítottként kihallgassák, azt ugyanis a bíróság is elismerte, hogy fennálltak az idézés feltételei is. Azonban a bíróság elfogadta a rendőrség minden részletezés nélküli „rendőrszakmai” okokra hivatkozását. Emellett még ki is egészítette egy érvvel – önmagában az is aggályos, hogy a bíróság a rendőrség helyett érvelt –, miszerint a járványügyi védekezés idején fontos volt gyorsan és hatékonyan fellépni az ilyen ügyekben. „Ez elviekben szép és jó lenne, a baj csak az,

hogy közel egy hónappal azelőtt jelent meg a poszt, tehát semmi nem indokolta valójában a nagy sietséget!” –

hangsúlyozta Győző Gábor portálunknak.

A szakember szerint problémás az is, hogy valakit szokásos reggeli rutinjában zavarnak meg, ha a nap másik szakában ugyanolyan hatékonysággal elő lehetett volna állítani. Védence már a rendőrkapitányságon aláírt egy nyilatkozatot (amit egyébként ahhoz állítanak ki, hogy meg lehessen állapítani, mikor áll be a rendőrség élelem-biztosítási kötelezettsége, ugyanis 5 órányi előállítás után kötelező étkezést biztosítani az előállítottnak, hacsak nem mond le róla), amiben az szerepelt, hogy ő reggel 5-kor evett. Ebből a Békés Megyei Rendőr- főkapitányság azt a következtetést vonta le, hogy Csóka-Szűcs már bőven ébren volt, amikor jöttek a rendőrök. „A baj csak ott van, hogy Csóka-Szűcs János nem emlékszik, hogy látta volna ezt a részt a nyilatkozatban. Egyébként pedig pizsamában fogadta a rendőröket, ezt a felesége is tanúsítani tudja, azonban ebben a kérdésben a rendőrség nem hallgatta meg” – mondta a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje.

„A rendőrség és a bíróság szerint a rendőröknek nincs olyan kifejezett kötelezettsége, hogy felhívják az érintett figyelmét, nem köteles megadni a jelszavakat. Szerintünk pedig e nélkül nem tud érvényesülni az ún. önvádra kötelezés tilalma, azaz, hogy senki nem köteles maga ellen bizonyítékot szolgáltatni. De kérdés, hogy ha ezt nem mondják meg neki, akkor honnan tudja?” – kérdezte a jogász. Hozzátette, a probléma abban áll, hogy így hozzájutottak Csóka-Szűcs János laptopja és pendrive-ja teljes tartalmához, kutakodhattak benne, ami a magánélethez való jogot sérti.

 
Orbán Viktor egy elhíresült mondását tartják molinójukon a Csóka-Szűcs János mellett tüntetők
Fotó: A szerző felvétele

Végül a gyanúsítottat kihallgató rendőr szerint ő felajánlotta, hogy segít a hazaszállításban, de ezt Csóka-Szűcs elhárította azzal, hogy lakik az utcában egy barátja, aki majd hazaviszi. Az érintett erre másképpen emlékszik: szerinte csak annyit kérdezett a rendőr, hogy felhívjon-e valakit, de mivel a telefonját is lefoglalták, fejből nem is tudott számokat, ráadásul a felesége nem tud vezetni, nem kért ilyen irányú segítséget. Azt, hogy hazaviszik, konkrétan nem ajánlották fel neki, ezért mondta, hogy akkor kénytelen lesz megnézni, hátha otthon van a közelben lakó barátja, aki talán haza tudja vinni. „Sajnos nem volt otthon, ezért a mozgássérült Csóka-Szűcs úrnak haza kellett bicegnie elég hosszú úton. De a bíróság »természetesen« a rendőrnek hitt, valójában konkrét indok nélkül” – jegyezte meg az ügyvéd.

Kúria, KESMA, költségek

Győző Gábor végül elmondta, felülvizsgálati kérelmet nyújtanak be az ítélettel szemben a Kúriához, amely először az ún. befogadhatóságról fog dönteni. Azaz arról, érdemben foglalkoznak-e egyáltalán az üggyel.

Jól jellemzi a gyulai helyzetet, hogy a helyi propagandasajtó, a Fidesz befolyása alatt lévő Gyulai Hírlap, a Gyula TV és a KESMA-hoz tartozó Békés Megyei Hírlap az elmúl egy évben meg sem kereste az ügy érintettjét, miközben Csóka Szűcs János nyilatkozott a Le Monde-nak, a Guardiannak, több német újságnak, valamint mások mellett holland, belga és japán televíziós társaságoknak. 

Az eljárás során nem derült ki, hogy az április 20-i Facebook-bejegyzés és az ugyanezen a napon született feljelentést követően – aligha az ítéletben szereplő „gyors és hatékony intézkedés” jegyében – miért várt az intézkedéssel 23 napot a Gyulai Rendőrkapitányság, és miért éppen május 13-án léptek akcióba. A rendőri intézkedés egésze – kiszállás, házkutatás, lefoglalás, előállítás, rabosítás és kihallgatás – semmi új információval nem szolgált. A szóban forgó bejegyzést a közzétételkor és utána is mindig vállalta Csóka-Szűcs.

Jelen állás szerint jogtalanul megvádolt Csóka-Szűcs Jánosnak 30 ezer forint illetéket és 60 ezer forint perköltséget kell fizetnie az elvesztett per miatt. Azért, mert az őt ért sérelemmel szemben panasszal élt, míg az alaptalan feljelentést tett polgármesternek a legenyhébb jogi következménnyel sem kell számolnia. A bírósági ítélet az ügy mögött meghúzódó politikai motivációt és a felmerülő megfélemlítési faktort meg sem említi.

(Címlapképünkön: Csóka-Szűcs János. Fotó: A szerző felvétele)

Neked ajánljuk