Kiköltöztetés fenyegeti a súlyos egészségügyi problémákkal küzdő békéscsabai családot

Kis-Magyarország

Megegyezés vagy részletfizetési megállapodás hiányában augusztus végén akár a kiköltöztethetik a szociális bérlakásban élő Balogh Sándort és családját, mert évek óta nem fizettek közös költséget. Balogh szerint nekik nem is kell. Tény az is, hogy 2011 és 2020 között a békéscsabai önkormányzat 162 szociális bérlakás esetében „elfelejtett” közös költséget beszedni.

Néhány nappal ezelőtt részben zárt ülés keretében ülésezett a békéscsabai képviselő-testület családügyi és népjóléti bizottsága, amely egyedi ügyeket is tárgyalt. Így foglalkozott annak a Balogh Sándornak a szociális bérlakás ügyével, akinek az esetéről nemrégiben számolt be a Narancs.hu. A történtek lényege, hogy a szociálisan rászorult és egészségügyi problémákkal küzdő Balogh feleségével és ugyancsak egészségkárosodásban szenvedő fiával 2016-ban költözött be a Békéscsaba belvárosához közeli Gábor Áron utcai 40 négyzetméteres szociális bérlakásba. A lakásbérleti szerződés alapján fizették a lakbért és a közüzemi díjakat, a közös költségeket azonban nem. Bár a lakásbérleti szerződésben ezt említették, de anélkül, hogy összegét feltüntették volna. Négy éven át, 2020-ig nem is kaptak erről szóló csekket a békési megyeszékhely ügyben illetékes cégétől, a Vagyonkezelő Zrt.-től.

Az ügyben akkor megkérdeztük Bacsa Vendel békéscsabai jegyzőt, aki válaszában azt írta, 162 olyan szociális bérlakás van a Viharsarok fővárosában, amelynek bérlői 2011 és 2020 között nem fizettek közös költséget. A jegyző szerint nem a lakásbérleti szerződés, hanem a társasház közgyűlése szabja meg a közös költség összegét. Meglátása szerint a bérlők a lakásbérleti szerződés aláírásával a közös költség fizetésének kötelezettségét is vállalták. Arról viszont nem szólt, hogy mindezt hosszú évekig nem kérte az önkormányzat, azaz valamifajta hiba és felelősség fennállhatott az önkormányzat vagy cége részéről is.

Portálunk információja szerint több tartozás ilyen, a közös költséggel összefüggő ügyét a békéscsabai önkormányzat bíróságra vitte és megnyerte. Balogh Sándor azonban kitartott és kitart most is – szemben a békéscsabai városházával – azon jogértelmezés mellett, hogy a bérlőknek, így neki, nem kell közös költséget fizetnie. Fontos fejlemény a történetben, hogy mióta a békéscsabai Vagyonkezelő Zrt. kéri tőle a közös költség megfizetését és utólagos megtérítését, azóta nem kap szociálislakás-bérleti szerződést, így akár jogtalan lakáshasználónak is minősülhetne.

A békési megyeszékhely önkormányzata családügyi és népjóléti bizottsága január 25-i ülésén foglalkozott Baloghék ügyével. Az erről készült határozat rögzíti, hogy a lakásbérlő 352 ezer forint közös költség megfizetésével tartozik. A most, január végén hozott döntés alapján Baloghnak és családjának február elsejétől július 31-ig  lakásbérleti jogot biztosít a Gábor Áron utcai negyedik emeleti lakásban. Ám a bérlők a lejárat nyári időpontjának végéig – részletfizetési megállapodással, önkormányzati támogatás igénybe vételével vagy más módon – kötelesek tartozásaikat rendezni. Amennyiben ez nem történik meg, azok után új lakásbérleti szerződés nem köthető. (Bár mint írtuk, ilyen dokumentum huzamosabb ideje nincs is, de úgy fest, február elsejétől újra lesz.)

A törlesztés elmaradása esetén a lakásbérleti szerződés július 30-i lejárta után még 30 napig lakhatnak Baloghék a bérlakásban, utána kiköltöztetik őket.

A határozatot Balogh Sándor még nem kapta meg, de több mindent nem ért. Így azt, hogy az önkormányzat miért nem vitte bíróság elé az ügyét. Azt sem, hogy bár az év elejétől a közös költséget esetükben felemelték 8300 forintra, miért kap mégis csak 4000 forintról szóló számlát. De kitart amellett is, hogy megítélése szerint neki, mint bérlőnek, nem kell közös költséget fizetni. Azt újfent megerősítette lapunknak, hogy párjával együtt lakás-előtakarékossági szerződést kötöttek, ami középtávon reményt nyújthat arra, hogy egyszer lesz saját ingatlanuk. Balogh Sándor egyébként a város szociális rendeletéből úgy tudja, súlyos egészségügyi problémákkal küzdő embereket nem lehet kilakoltatni. Ráadásul egy sima kiköltöztetéshez is bírósági végzés szükséges.

„Ha tüzetesen átnézem a bizottság ügyünkben hozott döntését, akkor döntök a továbbiakról. Ám nagy valószínűséggel részletfizetési lehetőséget kérek az általam el nem ismert tartozás kiegyenlítésére, így megmarad bérlői jogom és nem költöztetnek ki a lakásból. Ezt követően pedig bíróságon támadom meg a határozatot, bízva abban, hogy jogilag nekem van igazam” – mondta a Narancs.hu-nak Balogh Sándor.

(Címlapképünkön: Balogh Sándor a négyezer forintos számlával. Fotó: A szerző felvétele)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.