Kiköltöztetés fenyegeti a súlyos egészségügyi problémákkal küzdő békéscsabai családot

Kis-Magyarország

Megegyezés vagy részletfizetési megállapodás hiányában augusztus végén akár a kiköltöztethetik a szociális bérlakásban élő Balogh Sándort és családját, mert évek óta nem fizettek közös költséget. Balogh szerint nekik nem is kell. Tény az is, hogy 2011 és 2020 között a békéscsabai önkormányzat 162 szociális bérlakás esetében „elfelejtett” közös költséget beszedni.

Néhány nappal ezelőtt részben zárt ülés keretében ülésezett a békéscsabai képviselő-testület családügyi és népjóléti bizottsága, amely egyedi ügyeket is tárgyalt. Így foglalkozott annak a Balogh Sándornak a szociális bérlakás ügyével, akinek az esetéről nemrégiben számolt be a Narancs.hu. A történtek lényege, hogy a szociálisan rászorult és egészségügyi problémákkal küzdő Balogh feleségével és ugyancsak egészségkárosodásban szenvedő fiával 2016-ban költözött be a Békéscsaba belvárosához közeli Gábor Áron utcai 40 négyzetméteres szociális bérlakásba. A lakásbérleti szerződés alapján fizették a lakbért és a közüzemi díjakat, a közös költségeket azonban nem. Bár a lakásbérleti szerződésben ezt említették, de anélkül, hogy összegét feltüntették volna. Négy éven át, 2020-ig nem is kaptak erről szóló csekket a békési megyeszékhely ügyben illetékes cégétől, a Vagyonkezelő Zrt.-től.

Az ügyben akkor megkérdeztük Bacsa Vendel békéscsabai jegyzőt, aki válaszában azt írta, 162 olyan szociális bérlakás van a Viharsarok fővárosában, amelynek bérlői 2011 és 2020 között nem fizettek közös költséget. A jegyző szerint nem a lakásbérleti szerződés, hanem a társasház közgyűlése szabja meg a közös költség összegét. Meglátása szerint a bérlők a lakásbérleti szerződés aláírásával a közös költség fizetésének kötelezettségét is vállalták. Arról viszont nem szólt, hogy mindezt hosszú évekig nem kérte az önkormányzat, azaz valamifajta hiba és felelősség fennállhatott az önkormányzat vagy cége részéről is.

Portálunk információja szerint több tartozás ilyen, a közös költséggel összefüggő ügyét a békéscsabai önkormányzat bíróságra vitte és megnyerte. Balogh Sándor azonban kitartott és kitart most is – szemben a békéscsabai városházával – azon jogértelmezés mellett, hogy a bérlőknek, így neki, nem kell közös költséget fizetnie. Fontos fejlemény a történetben, hogy mióta a békéscsabai Vagyonkezelő Zrt. kéri tőle a közös költség megfizetését és utólagos megtérítését, azóta nem kap szociálislakás-bérleti szerződést, így akár jogtalan lakáshasználónak is minősülhetne.

A békési megyeszékhely önkormányzata családügyi és népjóléti bizottsága január 25-i ülésén foglalkozott Baloghék ügyével. Az erről készült határozat rögzíti, hogy a lakásbérlő 352 ezer forint közös költség megfizetésével tartozik. A most, január végén hozott döntés alapján Baloghnak és családjának február elsejétől július 31-ig  lakásbérleti jogot biztosít a Gábor Áron utcai negyedik emeleti lakásban. Ám a bérlők a lejárat nyári időpontjának végéig – részletfizetési megállapodással, önkormányzati támogatás igénybe vételével vagy más módon – kötelesek tartozásaikat rendezni. Amennyiben ez nem történik meg, azok után új lakásbérleti szerződés nem köthető. (Bár mint írtuk, ilyen dokumentum huzamosabb ideje nincs is, de úgy fest, február elsejétől újra lesz.)

A törlesztés elmaradása esetén a lakásbérleti szerződés július 30-i lejárta után még 30 napig lakhatnak Baloghék a bérlakásban, utána kiköltöztetik őket.

A határozatot Balogh Sándor még nem kapta meg, de több mindent nem ért. Így azt, hogy az önkormányzat miért nem vitte bíróság elé az ügyét. Azt sem, hogy bár az év elejétől a közös költséget esetükben felemelték 8300 forintra, miért kap mégis csak 4000 forintról szóló számlát. De kitart amellett is, hogy megítélése szerint neki, mint bérlőnek, nem kell közös költséget fizetni. Azt újfent megerősítette lapunknak, hogy párjával együtt lakás-előtakarékossági szerződést kötöttek, ami középtávon reményt nyújthat arra, hogy egyszer lesz saját ingatlanuk. Balogh Sándor egyébként a város szociális rendeletéből úgy tudja, súlyos egészségügyi problémákkal küzdő embereket nem lehet kilakoltatni. Ráadásul egy sima kiköltöztetéshez is bírósági végzés szükséges.

„Ha tüzetesen átnézem a bizottság ügyünkben hozott döntését, akkor döntök a továbbiakról. Ám nagy valószínűséggel részletfizetési lehetőséget kérek az általam el nem ismert tartozás kiegyenlítésére, így megmarad bérlői jogom és nem költöztetnek ki a lakásból. Ezt követően pedig bíróságon támadom meg a határozatot, bízva abban, hogy jogilag nekem van igazam” – mondta a Narancs.hu-nak Balogh Sándor.

(Címlapképünkön: Balogh Sándor a négyezer forintos számlával. Fotó: A szerző felvétele)

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

A végtelenített Simonka-per a bírói függetlenség árnyékában

A Simonka-per bírája, Laczó Adrienn lemondása nem a politikus elleni büntetőperről szól, de azt (is) nagymértékben befolyásolja. Egyrészt a szemünk előtt játszódik le egy irreálisan elhúzódó elsőfokú bírósági eljárás, másrészt a bírósági szervezet súlyos rendszerhibái mutatják, hogy egy tárgyalás hogyan fordul bohózatba és mi lesz a bírói autonómiával.