Balogh Sándor fiával és feleségével 2016-ban költözött be a békéscsabai belvároshoz közeli, a Gábor Áron utcában található tízemeletes panelház negyedik emeletén lévő 40 négyzetméteres önkormányzati szociális bérlakásba. Sándor állami gondozott volt, aki fiához hasonlóan súlyos egészségügyi problémákkal küzd, éppen ezért helyzetük nem egyszerű. A költözéssel együtt megkapták a 25 pontból álló, szociális bérlakásukra érvényes lakásbérleti szerződést. Ezt tartalmazta, hogy a lakásbérleti díj havonta 12 520 forint. A szerződés egyik pontja rögzítette, hogy a bérlő köteles a lakbért és költségeit mindaddig fizeti, amíg használja a lakás. A költség alatt feltehetően a közös költséget értette a szerződést aláíró békéscsabai önkormányzat családügyi és népjóléti bizottságának elnöke, a Békéscsabai Vagyonkezelő Zrt. (VAK Zrt.) és a bérlakáshoz jutott bérlő .
A gondot Baloghék, s mint kiderült, 161 másik esetben éppen az jelentette, hogy a közös költséget a bérleti szerződésben senki nem számszerűsítette. Ha ez hibának nem volna elég,
2020-ban kiderült, kilenc évre visszamenően, 2011-ig a szociális bérlakosokban élőktől senki nem kérte és nem szedte be a közös költség díját.
Nem kaptak róla értesítést és emellé csekket.
Megtudtuk: a közös költséget az ilyen lakásbérleti szerződéssel rendelkező ingatlanok után az üzemeltető Csabai Üzemeltető és Szolgáltató Kft. (CSÜSZ) a bérbeadó önkormányzati cégtől, a VAK Zrt.-től kérte el és kapta meg, míg a VAK Zrt. ezt az önkormányzatnál érvényesítette. Így viszont a bérlők jártak jól, míg az önkormányzat fizetett helyettük. Ám a békési megyeszékhely önkormányzata ezt a szerinte rossz gyakorlatot csak kilenc év után, 2020-ban vette észre.
Balogh Sándoréknak beköltözésük és az önkormányzati mulasztás észlelése között 150 ezer, míg 2022. szeptember 30-ig 321 ezer forintos közösköltség-tartozásuk lett. Az azóta eltelt hónapokban ez még magasabbra kúszott, arról nem beszélve, hogy a közös költség összege 2023 elejétől 8 600 forintra nőtt. A lakbér sok év után most, január elsejétől 12 520 forintról 20 041 forintra, azaz mintegy 60 százalékkal emelkedett Baloghéknak és másoknak is. Vagyis mostantól a megemelt lakbért és közös költséget kell fizetni, amelynek új elnevezése üzemeltetési költség. Esetünkben mindemellett a 2016 óta nem fizetett közös költséget kellene egy összegben megtéríteniük. Ez Baloghéknak és sok más, hasonló helyzetbe került családnak igen fogós feladvány.
A helyzet még ennél is kacifántosabb. Ahogyan ugyanis Balogh Sándortól megtudtuk, miután 2020-ban kiderült, hogy az elmúlt négy évben nem szedtek be tőlük közös költséget, azóta nem kaptak új lakásbérleti szerződést. Ennek hiányában viszont jogilag az is kimondható, hogy nem törvényes bérlői az adott szociális lakásnak (bár ezt eddig hivatalosan senki nem közölte velük). Balogh ugyanakkor úgy látja, ha a 2016 és 2020 közötti lakásbérleti szerződésekben nem volt benne a közös költség díja, mert annak összegét nem közölték velük, akkor azt nem is kell megfizetniük.
Emellett a lakó egy olyan jogi szakvéleményt idézett portálunknak, amely a társasházi törvényből azt a következtetést vonja le, hogy közös költséget tulajdonosoknak kell fizeni. Viszont a bérlőket az sem kötelezi ennek megtérítésére, ha ezt esetlegesen a létrejött bérlői jogviszony (szerződés) erre kötelezné őket. „Mindezt a polgármesteri fogadóórán közöltem Szarvas Péter polgármesterrel és Bacsa Vendel jegyzővel, de úgy fest, süket fülekre találtam” – jegyezte meg Balogh Sándor.
A bérlő az önkormányzat hibájául rója fel, hogy most késve és pénzbehajtás jelleggel próbálja az utóbbi évek közös költségét, azaz a kintlévőségeiket beszedni. Az ügyben több bírósági eljárás lezajlott, s úgy tudni, ezek az önkormányzatnak adtak igazat.
A kialakult helyzettel kapcsolatban Miklós Attila (MSZP) önkormányzati képviselő, egyben a családügyi és népjóléti bizottság tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy a békéscsabai közgyűlés lakásrendeletében nincs benne a közös költség. Balogh Sándor pedig azt mesélte el a Narancs.hu-nak, hogy járt fogadóórán Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) polgármesternél még tavaly ősszel. A beszélgetés azonban egy ponton elakadt, hiszen nem sikerült tisztázni, hogyan lehetséges az, hogy 4 ezer forintos közös költség fizetéséről kapott számlát Balogh Sándor, miközben akkor – a szerinte kizárólag a tulajdonosokra – érvényes összeg 5600 forint volt. „Abban a helyzetben voltunk akkor is, hogy a békéscsabai önkormányzat bal keze nem tudja, hogy mit csinál a jobb” – mondta felháborodottan Balogh Sándor.
Az ügyben Bacsa Vendel békéscsabai jegyzőhöz fordultunk, aki a Narancs.hu-nak elismerte, hogy 2011-ig visszamenően 162 önkormányzati tulajdonú bérlakás közös költségének törlesztésével gond van. (Időközben többen fizettek.) Hozzátette, a bérlők által aláírt lakásbérleti szerződések tartalmazzák a közös költség fizetésének kötelezettségét, bár tény, összeszerűen azt nem határozták meg. Bacsa szerint azért nem, mert a konkrét összeget a társasház közgyűlése szabja meg. A békéscsabai jegyző meglátása szerint a bérlők a lakásbérleti szerződés aláírásával a közös költség fizetésének kötelezettségét is vállalták, s ez akkor is kétségkívül fennáll, ha ez tőlük 2011 és 2020 között nem kérte senki. Arra a kérdésünkre viszont, mennyire jogszerű és etikus, hogy az önkormányzat vagy intézménye – a közös költség ügyében tapasztalható – feledékenységét és/ vagy mulasztását évekre visszamenően a bérlőre hárítsa, nem válaszolt a békési megyeszékhely jegyzője. Ahogy arra sem, kinek a hibája, hogy kilenc évig nem szedtek be közös költséget a bérlakásokban élőktől, s hogy ezt a hibát hosszú időn keresztül az önkormányzat illetékesei nem vették észre. Végül Bacsa jelezte, tudomása szerint „a helyi Vagyonkezelő Zrt. intézkedett és intézkedik az elmaradt közös költségek teljesítése felől”.
„Nem tartom méltányosnak, hogy a történtekért csak és kizárólag a bérlők a hibásak, ahogy ezt a jegyző már korábban is kommunikálta. Azt sem gondolom, hogy az az egyetlen megoldás, ha az önkormányzat hibájából is történt eset nyomán bíróság elé visszük az ügyet” – mondta portálunknak Miklós Attila.
Nevük mellőzését kérő, de az ügyet ismerő helyi közéleti emberek arra emlékeztettek, hogy a kényesebb kérdéseket Bacsa Vendel jegyző megkerülte. Így azt, hogy a téli kilakoltatási moratórium lejárta, április 30-a után fenyegeti-e a kiköltöztetés veszélye a közös költséggel elmaradt nem fizető, vagy fizetni nem tudó békéscsabai bérlőket. De válaszában nem szólt perekről sem a jegyző, ahogy arról sem, miért nem derült ki az önkormányzat számára már sokkal hamarabb, hogy 162 lakó nem fizeti a közös költséget. Azaz: ez a pénz hiányzik az önkormányzat kasszájából.
„Nem gondolkodunk abban a vészforgatókönyvben, hogy kilakoltatnak bennünket a szociális bérlakásból. Ugyanakkor feleségemmel együtt nemrégiben lakás-előtakarékossági szerződést kötöttünk, amely hosszabb távon arra is esélyt nyújthat nekünk, hogy egyszer lesz saját ingatlanunk” – mondta végül Balogh Sándor.
