Kínos képlopási ügybe keveredett egy fideszes polgármester

Fotóvita dúl Ecséden. Lopott-e a polgármester, vagy sem? Ha igen, mennyit kell fizetnie? A polgármester tagad, a képek beszélnek, a jogász pedig rendet vág. Tanulságos ügy.

„Nyolc éve szerkesztem az oldalt, ami Ecséd község mindennapjait mutatja be” – kezdi Arold Péter, az ecsédinfo portál üzemeltetője, aki hetekkel korábban kereste fel a magyarnarancs.hu-t ügyével kapcsolatban. Arold állítja: Ecséd településvezetője innen kölcsönzött képeket, ámde az ő engedélye nélkül. A polgármester ezt tagadja, ám a helyzet nem ennyire véleményes. És nem is olyan egyszerű.

Honlap vs. polgi

De visszatérve a történetre: az említett oldalon a helyi eseményekről szóló beszámolók, hírek és nagy mennyiségű képanyag szerepelnek. Maksa Mátyás, a jelenlegi polgármester (Fidesz–KDNP) – aki 2010 óta áll Ecséd élén –, 2014 júliusában, pár hónappal az őszi választás előtt Barangolás Ecséden címmel megjelentetett egy kampánykiadványt, ami a 3000 fős hevesi település elmúlt négy évét mutatta be.

A pár oldalas, színes füzetben nem sok szöveg található, inkább képekkel van tele, egy-egy sikeres bálról, emlékműavatásról, vagy az elkészült új utakról. Több képen egyébként a polgármester is szerepel, az egyiken például táncol valakivel a 2013-as batyusbálon. A képek azonban bizonyíthatóan Arold Péter fotói, amelyek mind az ecsédinfo, mind a portál Facebook-oldalán megtalálhatók, pontos dátumozással. Az első képen a kiadvány látható, azután pedig a számozott képek, amelyek Arold állítása szerint az övéi.

false

 

 

 

3.

3.

 

 

4.

4.

 

 

5.

5.

 

„Kilenc képet használt fel a polgármester a kiadványban, anélkül, hogy megkeresett volna ezzel a szándékával” – mondja Arold, miközben mutatja, mely képek lettek jogtalanul felhasználva. A kiadványban ugyanis nem szerepel a képek alatt megjelölt forrás, még az ecsédinfo neve sem, nemhogy magáé a fotósé.

Személyes ellentét

„Van néhány olyan cikk, ami talán nem tünteti fel a legjobb fényben a polgármestert, de soha nem írtam róla bántó szándékkal, sőt, hírt adok arról is, ha valami jót tesz Ecsédért” – mondja Arold, aki úgy érzi, hogy személyes okokból nem tudják megbeszélni ezt az ügyet a polgármesterrel.

„A jelenlegi polgármester az elmúlt négy évben látványos újításokat, illetve fejlesztéseket vitt véghez a faluban, ami természetesen már az előző időszakokban is terítéken volt, mondhatni most ért be. Talán azt is fontos tudni, hogy ami a beruházásokat illeti, pénz tekintetében nem hirtelen megnyert pályázatok, hanem régi, már sínen futó projektek voltak. (…) ne feledjük: nem minden a pénz. Nem minden az út, főleg, hogy nem kellett túl sokat tenni érte. Kell oda emberség, tisztelet és áldozatosság is” – olvasható a 2014-es önkormányzati választások apropóján az ecsédinfón.

Arold úgy gondolja, hogy az ilyen és ehhez hasonló megnyilvánulásai miatt nem tudnak közös nevezőre jutni Maksával. „2010-ben, amikor Maksa polgármester lett, én egyből megkerestem őt, hogy szeretnék vele együttműködni az oldallal kapcsolatban, amit akkor már négy éve üzemeltettem hobbiból” – emlékszik vissza Arold. Ezt a megkeresést egyébként tagadja Maksa, szerinte soha nem történt ilyen találkozó. (Az előző polgármesternek, a független Süki Lórántnak, úgy tudjuk, nem volt kifogása az információs oldallal kapcsolatban.) „Nem igaz, hogy az oldal Maksa ellen irányulna, hírt adok arról is, ha valami jót tett, például most nyáron díjat alapított hagyományteremtő módon a helyi általános iskolában, amivel Ecséden először honorálják a kiváló tanulmányi eredményt” – mondja Arold.

De a polgármester hajthatatlan, tagadja a képek jogtalan felhasználását.  „Ha talán egyet a Facebookról felhasználtunk, de egyébként az önkormányzat fotóalbumából válogattunk képeket” – reagál megkeresésünkre Maksa Mátyás, aki azzal próbál visszavágni az ügyben, hogy Arold Péter az ecsédinfo portál nevében jogtalanul használja a község nevét. Hogy ezzel érdemben is tudjon a polgármester kardozni, 2014 decemberében erről rendeletet hozott, amelyben engedélykötelessé teszi az Ecséd szó nyilvános felhasználását, a címerhez és a zászlóhoz hasonlóan. A rendelet értelmében a természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és egyéni vállalkozók csak engedéllyel használhatják az Ecséd szót, „elnevezésükhöz, tevékenységük gyakorlásához, vagy működésük folytatásához”.

Továbbá az Ecséd és ecsédi megjelölés bármilyen toldalékos formában történő használata, annak bármilyen módon történő leírása a képviselő-testület engedélyéhez kötött.

A polgármester kritikái

Jogos egy ilyenfajta rendelet, hiszen megtévesztő lehet az ecsédinfo olyan szempontból, hogy az emberek azt hihetik, hogy az az önkormányzat hivatalos oldala – véli dr. Győri Erzsébet, a Hungart (Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület) jogi képviselője. (Ugyanakkor a honlap valóban Ecsédről oszt meg különböző információkat, így a neve lefedi tevékenységét – a szerk.)

Hasonló eset?

Ha Ön vidéken él, és úgy véli, hogy jogsértés, visszaélés áldozata lett, kérjük, írjon nekünk a kismagyarorszag [at] narancs [dot] hu-ra, és mi utánajárunk.

Az engedélyt egyébként csak helyi lakcímkártyával rendelkezők kérhetik, ami Arold Péternek nincs, noha nyolc évig életvitelszerűen élt a községben. Hivatalosan Arold nem lakik Ecséden, és az, hogy Ecsédről üzemeltet egy oldalt, nagyon is szúrja a polgármester szemét, még akkor is, ha zömmel ártatlan tudósítások és híradások vannak az oldalon. „Szép kis falunkról beszél, de addig nem jutott el, hogy bejelentkezzen. Messziről meg nagyon sokat lehet írni” – mondja a polgármester bosszúsan a magyarnarancs.hu-nak.

Maksa Mátyás fő érve a képekkel kapcsolatban az, hogy az oldalon egyikhez sincs odaírva, hogy védett lenne. Mint mondja, ha oda lett volna írva, nyilván nem használják fel, de nem is használták fel, talán csak egyet, de azt se biztosan. „Egy talán hasonlít” – mondja.

Maksának egyébként még az is szúrja a szemét, hogy Arold Péter nem újságíró, de írásokat közöl az oldalán a falu életéről. Mindenesetre a képek jogtalan felhasználásával kapcsolatban hajthatatlan, szerinte Aroldnak be kellene mennie a hivatalba és bizonyítania kéne, hogy azok a fotók védett képek voltak. „Ha nincs odaírva, hogy védett egy kép, akkor bárki felhasználhatja” – bizonygatja Maksa.

Pénzbüntetés is lehet belőle

Ám ebben nagy valószínűséggel téved a polgármester. A szerzői jogi törvény erről ugyanis nem így rendelkezik, nem beszélve arról, hogy az ecsédinfón fel van tüntetve, hogy minden tartalom felhasználása engedélyköteles, a visszaélés miatt pedig egymillió forintra lehet perelni. Dr. Győri Erzsébet a magyarnarancs.hu-nak elmondta: ezeknek a képeknek a felhasználása akkor is engedélyköteles, ha nincs odaírva erről külön rendelkezés. „Fordított esetben kellene külön rendelkezést feltüntetni az oldalon: ha az alkotó ingyenesen, engedély nélkül bárki számára felhasználásra bocsátja a képeit.”

A Facebook jogilag ilyen szempontból nem különbözik bármelyik nyilvános honlaptól. „A Facebookon talált képekkel kapcsolatban még egyszerű is az engedélykérés, hiszen ott látható a forrás, adatokkal együtt, hogy kihez kell fordulni. Általában az szokott lenni a probléma, hogy az emberek nem tudják, hogy egy interneten talált képhez kihez kellene menniük engedélyért” – mondja az ügyvéd.

A törvény kimondja, hogy a pénzbírságnak arányban kell lennie az elért gazdagodással. Noha a Barangolás Ecséden című füzet ingyenes volt, ez nem teszi jobbá a helyzetet, sőt, nemcsak jogtalanul használták fel Arold Péter képeit, de több fotót csonkolva tettek be a kiadványba. „Ettől még rosszabb a helyzet. Igaz, sokan mondják ilyenkor, hogy az nem is ugyanaz a kép, mert módosították kicsit, de az a helyzet, hogy a csonkolásnál további pénzbírságra számíthat a jogtalan felhasználó” – mondja Győri Erzsébet.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.